Főoldal » Az oxford-i egyek (3)

Az oxford-i egyek (3)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Harmadik fejezet (magyarázat)

Hát igen. Az előző poszt csak egy lehetőséget ad számomra. Következzék egy rövid ismertető a GRU-ról, aminek semmi köze sincsen a rajzfilmhez.

A GRU (a rövidítés feloldása: Glavnoye Razvedyvatel’noye Upravleniye) jelenlegi legrégebben, folyamatosan, névváltoztatások és komolyabb átszervezések nélkül működő titkosszolgálati szerve. Viszonylagos különállását alapítása óta (1918) gondosan őrzi. Állítólag még Lenin rendelte ezt el így. Talán ez magyarázza, hogy ez a Trockíj bábáskodása mellett megalakult szervezet hogyan tudott olyan sokáig független maradni. A sztálini tisztogatások során is mindössze csak egy vezetőjét végezték ki; Janis Berezinnek hívták az illetőt.

Éppen ennek az állandóságnak köszönheető, hogy ennek a szervezetnek hatszor annyi ügynöke van, mint a polgári hírszerzéssel foglalkozó SVR-nek. Plusz, a még mintegy huszonötezer Speznazos is hozzájuk tartozik. Egyébként pedig egészen a rendszerváltásig tagadták a létét is a szervezetnek. Hivatalaosan a nyugati országok is csak három forrásból hallottak róla, ami közül kettő a harmincas, egy pedig a hetvenes évekből származik. Ez utóbbi egy bizonyos Viktor Suvorov írói álnéven futó illető. Róla majd még lesz egy külön poszt, megígérem. De, ha érdekel a téma, itt találsz egy vele foglalkozó cikket.

Ennél sokkal többet erről a szuper titkos szervezetről nem nagyon érdemes tudni. Az ismert főnökeinek életrajza eléggé csináltnak tűnik, a közönség széles rétegei által ismert ügynök pedig nem dolgozott nekik. Talán csak Richard Sorge és kis köre, akik megemlítendők, de majd róluk is lesznek posztok.

Szóval, ennyi volt a mese mára!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az oxford-i egyek (3)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Harmadik fejezet

Normal
0
21

false
false
false

MicrosoftInternetExplorer4

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}

– Elnézést, de ezt nem értem!

– Nos, kollegina, ami miatt a kollega szava elállt, az abból a tényből következik, hogy ő felismerte, hogy kiről beszélek.

– Erre magamtól is rájöttem, de megmondanák végre, hogy kiről van szó?

– Pjotr Nyikolajevics Bamacskin. A szovjet katonai hírszerzésnek, vagyis a GPU-nak a tisztje. A szervezet történetének legtovább dolgozó – ha jól tudom több mint ötven éven át…

– Ötvennégy, de ki számolja.

– … szolgált és ő zsebelte be a legtöbb kitüntetést is. Ja, és öt évvel öregebb volt magánál.

– Ne felejtse még ki, hogy masszív alkoholista és láncdohányos volt, aki mellesleg rendszeresen felajánlott egy világútlevelet az aktuális szovjet sakkbajnoknak, ha öt rapid partiból az legalább hármat nyer. Csak kétszer kellett teljesítenie az ígéretét.

– Szóval ő volt a maga tartótisztje?

– Nem, a kapcsolatom volt.

– Nevezze, ahogy akarja! Mindenesetre most már értem, hogy miért tudott ön …

– Félreértett, én ezt az ürgét átvertem.

– Mi van? Ezt nem hiszem el! Győzzön meg!

– Nem kollega. Nem magát kell meggyőznöm, hanem a főnökeit, akik ezt a beszélgetést most egy képernyő előtt ülve kísérik figyelemmel. Maga csak egy kis senki. Alig több, mint egy mikrofon.

– Na, ide figyeljen maga…Nem, ezt nem veszem be. Pedig már majdnem sikerrel járt. A célja az volt, hogy fölhúzzon, majd meggyőzzön az igazáról, mert így – mivel én nyilvánvalóan ellenséges érzelmű vagyok önnel szemben, ezért – ha mégis meggyőz, az nagyobb súlyt ad a szavainak. Eltaláltam a tervét?

– Mégis, mire számítottak? Csak ülök itt mindenféle trükk nélkül? Egyébként pedig, most már maga is feladhatja az agresszív hivatalnok, a kollegina meg a naiv kislány figuráját, amit magukra öltöttek.

– Vén róka maga, hallja-e?

– Térjünk vissza egy kicsit az ügyre! Megmondaná, hogy miért nem tudtunk Bamacskinról önnel kapcsolatban?

– Tudja kollegina, Bamacskin egy igen ravasz fickó volt. A legritkább esetben vette föl személyesen a kapcsolatot az embereivel. Én a nagyon kevés kivétel egyike voltam. Ha mégis találkozott velük, akkor azt csak és kizárólag biztonságos környezetben tette. Ha én nem szóltam volna róla, akkor talán sohase szerzünk róla tudomást.

– Nos, Bamacskin tényleg egy nagyon óvatos ember volt, mindazonáltal a róla szóló aktában két másik forrás szerepel, mint azonosító. Ön nem.

– Ez nem lep meg.

– De ő az ön aktájában sem szerepel.

– Ugyanazon okból kifolyólag.

– Mármint, amiért nem az ön neve van feltüntetve, mint az első beszámoló készítője?

– Pontosan.

– Ezt megmagyarázná?

– Azon vagyok, csak messziről kell kezdenem, hogy minden tiszta legyen önöknek.

– Hallgatjuk.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.