Főoldal » Egy lovassági támadás története az állásháborúban

Egy lovassági támadás története az állásháborúban

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az 1917. november 20. – december 7. között lezajlott cambrai ütközetről úgy emlékszik meg a hadtörténelem, hogy ez volt az az esemény, amelynek során először vezettek harckocsik áttörést egy ütközet során. Azonban a harckocsik támadásával párhuzamosan a sikeres áttörés érdekében egy lovassági támadást is végrehajtottak.

Az első világháborút megelőző háborúkban a tábornokoknak rendelkezésükre állt az a fegyvernem, amely lehetőséget adott arra, hogy a győzelmet egy gyors és nyílegyenes támadással vívják ki: természetesen a lovasságról van szó. Az 1914-es rövid mozgóháború után a nyugati fronton  kialakult az állásháború, s a svájci határtól egészen a La Manche csatornáig lövészárkok rendszere húzódott végig. A nyugati fronton azonban a lovasság még a gyalogságnál is sebezhetőbb volt, ha nyílt terepen kellett mozognia. Éppen ezért általában tartalékban tartották a lovassági csapatokat addig, amíg egy sikeres gyalogsági áttörés után nem nyílt alkalom arra, hogy a siker elérésének érdekében bevessék őket. Ezért az ilyen hagyományos alkalmazásmódjára a lovasságnak kevés lehetőség nyílt.
1917. november 20-án a cambrai csata első napján mégis sor került egy ilyen nyílt támadásra.. A Charles Kavanagh altábornagy vezette lovas hadtest kapta feladatul a támadást. Chris Knight annak a 6. dragonyos gárdaezrednek a közlegényeként szolgált Cambraiban, amelynek az áttörés végrehajtása volt a feladata, és így írta le az eseményeket maga körül:

 „Soha nem láttam még ennyi lovat és embert egyszerre. Gyönyörű látvány volt. Dragonyosok, huszárok, mind ott voltak, miként az indiai lovasok is. Először az indiaiak nyergeltek. Ekkora a bombázás már sűrű volt. A tankok és a gyalogság már a Hindenburg-vonal felé tartott, ahol az állítólag bevehetetlen árkok voltak … Végre megjöttek a parancsok: „Jobb oldali szakaszok, indulj! Szakaszokat tarts! Előőrs, balra! Kardot ránts! Ügetés! Alakzatot tarts! Oszlopba rendeződni! Vágta!” A falu olyan háromnegyed mérföldre (egy kilométerre) előttünk terült el. Elsöprő erővel törtünk rá a peremére, gyorsan alakítottuk át az alakzatot, majd az egyes és kettes alakzat zúdult rá a visszavonuló németekre. Donelly, az ír teljesen megvadult, őrült módjára kaszabolta őket”

 A támadás napjának végére az összesen 378 harckocsi, s támadásba lendülő 6 hadosztálynyi gyalogság a lovas hadtesttel összesen 5000 fős veszteséggel nagyobb területet tudott elfoglalni, mint amennyivel korábban többtucatnyi hadosztály Ypernél három hónap leforgása alatt ért el 400 ezer fős veszteséggel. Összességében megállapítható, hogy a lovasság harcbevetése Cambrainál a sikeren túl bebizonyította azt is, hogy kedvező feltételek mellett célt tud elérni a nyugati fronton.

Felhasznált irodalom:

          Tim Newark: Sorsfordító ütközetek, Zrínyi Kiadó, Budapest 2004
          C. B. Purdom: Everyman at War, London 1930

Vezérkép forrása: http://www.historyplace.com/worldhistory/firstworldwar/brit-cavalry-village.htm

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.