Főoldal » Zrínyi rohamlöveg- a magyar rohamtüzérség kialakulása II.

Zrínyi rohamlöveg- a magyar rohamtüzérség kialakulása II.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A fejlesztő munkálatok azon nyomban meg is kezdődtek, a rendelkezésre álló német tapasztalatok felhasználásával. A tábori tüzérség hatékonyan tudja segíteni a támadó csapatok harcát a tüzelőkészítéssel, és a támadás során történő tűztámogatással, de csak addig a pontig, amíg a támadó csapatok nem kerülnek közvetlen harcérintkezésbe az ellenséggel. Ilyenkor saját csapataink védelme teszi lehetetlenné ezt a tevékenységet, pedig pont ez a kritikus pillanat, amikor a tüzérségi támogatásra a legnagyobb szükség volna. Ilyen feladatot csak olyan tábori tüzér eszközzel rendelkező harcjármű képes megoldani, mely együtt mozog a támadással, visszavonulással, és ezzel közvetlen tűztámogatást képes biztosítani. A rohamtüzérség a küzdőket tehát azon a válságon segíti át, mikor a siker és sikertelenség borotvaélen táncol.
A rohamlöveg kimondottan támadó fegyver és harcban a gyalogság legértékesebb támogatója. Bevetésre osztály (31 löveg), vagy üteg (10 löveg) kötelékben kerül azzal a feladattal, hogy a saját súlyon, közvetlenül a küzdők mögé előretörve, onnan az ellenség, nehéz tűzfegyvereit semmisítse meg, a gyalogság sikeres betörése után hatalmas tűzerejével az áttörést biztosítva, lendületes előretörésével a tűz és mozgás elvének előnyét kihasználva, a gyalogság támadásának és a mélységi övön való átküzdésének ütemét lényegesen meggyorsítsa.

                                                                                       Zrínyi rohamlöveg

A rohamtüzérség olyan célokat küzd le:
1) amelyek a támadás előtt nem voltak ismertek és így a tüzérségi előkészítésből kimaradtak, vagy azt sikeresen átvészelték,
2) amelyeket a támadás folyamán más fegyverek egyáltalában nem vagy nem elég gyorsan volnának képesek leküzdeni,
3) kimondottan rejtett és esetleg csak a küzdők áthaladása után megszólaló lövegeket, fegyvereket, csoportokat.
 

Oly célok leküzdése, amelyeket a gyalogság vagy a többi tüzérség saját fegyvereivel le tud küzdeni nem rohamtüzér feladat.  Az említett feladatok ellátására két rohamlöveg típus kialakítása vált szükségessé. Egy olyan típus, melynek fő feladata a páncélelhárítás és résmegnyitás, illetve egy olyan típus, amely ezen kívül a tábori tüzérség feladatainak ellátására is képes. Így jelent meg a tervezőasztalon a 75 mm-es (Zrínyi I) és a 105 mm-es (Zrínyi II) rohamlöveg.
A hadiipar a megrendeléseket már 1942 őszén megkapta. Az eddig is nagyszerű eredményeket felmutató Weiss Manfréd Művek látszott alkalmasnak a feladat végre- hajtására, hiszen itt készült a magyar páncélos csapatok fontos fegyverének számító Turán harckocsi is.
Az anyagi korlátok és a sürgető idő hatására a már meglévő technikát használták fel az új fegyver kialakítására. Így a Turán programban elkészült alvázra, aminek szélességét 40 cm-rel megnövelték, szereltek fel az új építményt.

                                                                                                                       Turán harckocsi

A 75 mm-es páncéltörő löveggel rendelkező Zrínyi I-ből azonban csak 1 darab készült el. Az okokról korabeli állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumok nem állnak rendelkezésre. A témában elmélyedve az a vélemény alakult ki, hogy ennek nem csupán az anyaghiány és a lövegcsövek késése az oka, hanem az a felismerés, hogy a 10,5-es magyar Göring löveggel felszerelt Zrínyi II típus képes ellátni a Zrínyi I-nek szánt feladatokat is. A harckocsik elleni alkalmazás hatékonyságát csodálatosan bizonyítja szinte mindegyik rohamtüzér bevetés (Torda, Csanádpalota, Debrecen…).
A Zrínyi II rohamlövegből a Weiss Manfréd gyár lehetséges kapacitását kihasználva mindössze havi 4-5 darabot tudott kibocsátani. A gyártás Korbuly János főmérnök felügyelete alatt folyamatosan zajlott, és a gyár lebombázásáig kb. 70 db Zrínyi II készült el. A készítők elszántságát mutatja, hogy a légicsapás során megsemmisült üzem romjai közül kiásott alkatrészekből újabb lövegeket szereltek össze.
A kialakított Zrínyi rohamlöveg járműtechnikai szempontból teljesen megegyezett a Turán harckocsival. A gyártás a prototípus elkészülte után kisebb-nagyobb megszakításokkal 1944 őszéig tartott. 1944 nyarán egy angolszász légitámadás következtében megsemmisült a Weiss Manfréd harckocsi szerelő üzeme. A légitámadás után a még fellelhető alkatrészekből további 6 rohamlöveget szereltek össze. A háború folyamán több fázisban megközelítőleg 70 db rohamlöveg készült el, ennek mintegy két harmada a félbehagyott Turán program számára biztosított keret terhére. Valamennyi harctéri alkalmazásra került a háború során, ideértve a kiképzési és kísérleti célokra legyártott vaskocsikat is.

 

folytatása következik, már konkrétan a Zrínyi lövegcsalád bemutatásásával…

képek forrása: 

források:

  • FÁRI LÁSZLÓ MÁRTON: Studia Carolentia. A Magyar Királyi Honvédség Rohamtüzér Osztályainak létrejötte, és alkalmazásuknak elméleti kidolgozása. 2006. 
  • Haditechnika. Szerk. SÁRHIDAI  Gyula. 1986/2; 1996/2; 2001/4; 2002/2.
  • THURÓCZY Gy.: Kropotov nem tréfál. Debrecen 1994.

    NAGY  I.: Ágyúk, tarackok, aknavetõk. Budapest 1989
     

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.