Főoldal » A teremtés ősoka

A teremtés ősoka

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A világegyetem teremtése egyike azoknak a kérdéseknek, melyekre az ember még nem találta meg az egyértelmű, és végleges választ. Hiszem, hogy a maga tudományával soha nem fogja tudni megválaszolni. Az ember mindig korlátokba ütközik, melyeket nem léphet át. Ezek a korlátok néha végtelen távolinak tűnnek,- mintha nem is léteznének-, de mégis ott vannak. Tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos dolgokat csak akkor tudhatunk meg, ha Isten átadja nekünk. Mondhatjuk úgy is, hogy ha kinyilatkoztatja az emberiségnek. A Bibilia ad válaszokat erre a kérdésre is. Nézzük meg röviden mit is közöl velünk Isten. 

A teremtés Isten önkorlátozása: Isten helyt ad a teremtmények szabadságának. Csak akkor érthetjük meg, hogy miért akar az Isten egy tőle különböző, sok létezőből álló világot, ha hisszük, hogy magában az Isten szeretetközösség, akiben az egység és a többség összetartozik. A Fiú nemzésének aktusában a teremtés akarása a tökéletes ajándékhoz kapcsolódó „ráadás ajándék”. A Fiú az önelfogadás aktusával elfogadja a teremtő Atya akaratát, és fiúi szeretetből kész azt elvállalni. A világ léte ráadás ajándék, amelyet az Atya a Fiúnak, a Fiú az Atyának, és a Szentlélek mindkettőnek ad. A világ pedig, szabad szeretettel önmagát ajándékozza Istennek, mert Isten alázatosan megajándékoztathatóvá teszi magát.

 

 

Teszi mindezt annak ellenére, hogy mindent átfogó hatalommal rendelkezik a mindenség felett, minden az Ő teremtése, munkája és az ő akarata szerint mozdul az általa elkészített úton. Mindezekből következik, hogy Isten teljes odaadással szereti a világot, melyet előhívott. Nem bűn tehát a világot szeretni abban az értelmezésben, ahogyan az, az Isten szívében megfogant és szavára „lett”. A profán világ szeretetben fogant és a szeretet is tartja fenn is azt. Isten valóságos szeretete van a mögött a munka mögött, amelyet Isten szava végez a világért. Összefoglalva a fentieket tehát a világ teremtésének előfeltétele a Fiú örök „születése” az Atyától. Az Atya és a Fiú kenózisából származik a Szentlélek, mint az Atya és a Fiú közös „mi”-je. A Szentlélek őskenózisa abban áll, hogy ő az Atya és a Fiú közötti szeretet kinyilvánítása és odaajándékozása. Minthogy az Isten személyes, differenciált közösség-esemény, ezért a világ valódi oksági tevékenységgel alakítja magát. Nem csak passzív eszköze az Istennek. Isten akarata és a teremtmények közreműködése révén lesz olyanná a világ, amilyen az Isten, vagyis egység a többségben, egyesülő többség.

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.