Főoldal » A mikroelektronikai félvezetők oltalma

A mikroelektronikai félvezetők oltalma

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának védelme

 

A mikroelektronikai félvezető termékek elrendezése, topográfiája különös jellegű oltalmát az információs technológia fejlődése és széles körű elterjedése indokolja. Az iparjogvédelmi kategóriák legfiatalabbika a mikro-elektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma. Az oltalmat az 1991. évi XXXIX. törvény biztosítja, amely 1992. január 1-jén lépett hatályba. Ezen speciális oltalom indokai, a találmányok, használati és ipari minták oltalmához hasonlóan, hogy a szerző gazdasági és szellemi befektetésének hatására jövedelemhez jusson, mely előmozdítja a további kutatásokat.

 

Az integrált áramkörök fogalma és jellemzői

Az integrált áramkör[1] félvezető lapkán (esetleg lapkákon) kialakított nagyon kis méretű áramkör. Tipikus alkatrésze az integrált tranzisztor. Ebbe a kategóriába sorolhatóak a multichip modulok is, melyek egyetlen tokban több chipet is tartalmazó áramkörök.

Egy integrált formában megvalósított áramkör előnyei egy azonos funkciót megvalósító hagyományos áramkörrel szemben a nagyobb megbízhatóság, a kompakt kivitel, nagy funkciósűrűség, nagyobb sebesség, kisebb fogyasztás jellemzi, valamint az ipari folyamatok szempontjából gazdaságosabb a tömeggyártás.

A félvezető alapanyag legtöbbször szilícium, de hasz­nálnak más félvezetőt, mint a germániumot, valamint ezek keverékét, a szilícium-germánium[2] és félvezető tulajdonságú vegyületeket is. Gyakran alkalmazott vegyületfélvezető a gallium-arzenid, alumínium-gallium-arzenid és az indium-foszfid. A mai napig a szilícium a legelterjedtebb, mivel tömegtermékek esetén ez a legolcsóbb technológia. A vegyületfélvezetőket speciális alkalmazásokban használják, mint például nagyfrekvenciás áramkörök. Az integrált áramkörök napjainkban planár, azaz réteges technológiával készülnek. Tipikus technológiai lépések a rétegleválasztás, fotolitográfia, maratás, a diffúzió és az ionimplantáció. Az integrált áramkör tipikus alkatrésze a tranzisztor. A hagyományos passzív elemek, mint az ellenállás, a kapacitás és a tekercs a tranzisztor méretéhez képest jóval nagyobb helyet foglalnak el, emiatt ezeket ritkán használják. Logikai áramkörökben gyakran csak tranzisztorok találhatóak. Az Ellenállások és kapacitások bizonyos megszorítások mellett tranzisztorokkal helyettesíthetőek.

Az Ellenállásokat főként poliszilícium vezetékből (esetleg más ellenállás anyag vezetékéből) diffúzióval állítják elő. A diffúziós ellenállás négyzetes ellenállása általában nagyobb, mint a poliszilíciumból készült társaié. Az ellenállás értéke növelhető, ha az ellenállást “megnyomjuk”. A négyzetes ellenálláson túl további előnyként jelentkezik, hogy a diffúzióval előállított ellenállások határfrekvenciája alacsonyabb a rétegellenállásokénál.

A kapacitásokat két nagy felületű vezető réteg alkotja. Ez lehet fém-fém, poli-fém esetleg MOS kapacitás.

A Tekercseket egy vezeték spirál alakú elrendezésével alakítják ki. Ha lehetőség van rá elkerülik az alkalmazását, mert az előnyei elhanyagolhatóak, valamint nagyon nagy felületet foglal. Sokszor egyetlen tekercs nagyobb helyet foglal el, mint az áramkör összes többi része. Csupán nagyfrekvenciás áramkörökben alkalmazható. Alacsonyabb frekvenciákon girátor segítségével lehet létrehozni induktivitást.

Jelenleg az integrált áramköri piacot a digitális, logikai áramkörök túlsúlya jellemzi. Ennek alapvető oka, hogy sok feladat kényelmesebben megoldható digitális formában. Analóg jelek esetén a jeleket legtöbbször digitalizálják, digitálisan feldolgozzák, majd visszaalakítják analóg jellé. Ennek oka, hogy digitális formában az információveszteség detektálható, illetve könnyebben elkerülhető. Ezáltal a kis erősségű zavarok szinte teljesen kiküszöbölhetőek.

A technológia fejlődése mindig kisebb tranzisztorok előállítását tette lehetővé. Így több tranzisztor vált integrálhatóvá egyetlen áramkörbe. Ez a komplexitás növekedés több mint 40 éve őrzi exponenciális jellegét. Így a történelem folyamán egyre nagyobb bonyolultságú áramkörök kerültek piacra.

Az áramköröket bonyolultságuk alapján is szokás osztályozni, bár ez inkább fejlődési történeti ok. Az SSI (Small-Scale Integration) kisebb integráltságú elemekből áll, egy-egy részfeladatra készülnek. Tipikus képviselője a logikai kapuk megoldása. Az MSI (Medium-Scale Integration) közepes integráltságú elemekből áll, bonyolultabb feladatok megoldására készültek. A típus képviselője a léptető regiszter, a multiplexer. Az LSI-t (Large-Scale Integration) nagy integráltságú elemek alkotják, komplex feladatok ellátására készültek, mint például a szorzók. A nagy integráltságú elemekből álló VLSI (Very-large-scale integration) jellemzője, hogy univerzálisan alkalmazhatóra tervezték őket, azaz nem egyetlen részfeladat elvégzésére. Tipikus képviselője a mikroprocesszor.

A szabályozás jellege

A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája oltalmának bevezetése 1992- ben valósult meg, az erről szóló 1991. évi XXXIX. törvény alapján. A félvezetők kiemelkedő szerepet játszanak az elektrotechnikában. A félvezetőkről szóló törvény modern jogalkotásként feldolgozza az ún. Washingtoni Egyezmény és az Európai Közösség félvezető termékek topográfiájáról szóló irányelvének rendelkezéseit, ill. direktívájának szabályait.

A mikroelektronikai félvezető termék topográfiájának fogalma

A topográfia a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek -, amelyek közül legalább egy aktív elem – és összeköttetéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés. A topográfiák technikai kivitelezésében lényegében új elem nincs, így a szabadalmi rendszer ezek oltalmára nem alkalmazható. Az újdonság az elemek térbeli elrendezésében van. Ezért volt szükség új iparjogvédelmi kategória létrehozására. A törvény leginkább a szabadalmi törvény fogalmaival operál, az újdonság helyett az eredetiség fogalmát vezetve be.

A topográfia akkor eredeti, ha az saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban. A találmányra vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan a szokásos részekből álló topográfia is oltalmazható, ha azok elrendezése eredetinek minősül. Az eredetiség azt az általános szerzői jogi követelményt jelenti, hogy az alkotás saját szellemi munka eredménye, másfelől pedig a szokásos műszaki közhelynek számító szintet haladja meg az elrendezés.

Az oltalom jogosultja

A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma a szerzőt, közös alkotó esetén szerzőtársakat, illetve jogutódjaikat illeti meg. Ha több személy egymástól függetlenül alkotta meg a topográfiát, a szerzőket és jogutódjaikat önállóan illeti meg a védelem. Az oltalomban külföldi személy csak nemzetközi szerződés és viszonosság esetén részesülhet. Szolgálati topográfiáról beszélünk, ha a topográfiát szerzője munkaviszonyból vagy más jogszabályból eredő kötelessége alapján alkotta, ebben az esetben az oltalom jogosultja a munkáltatót vagy más jogviszony alapján jogosultat illeti meg. A szolgálati topográfia szerzőjét díjazás illeti meg.



A szerző személyhez fűződő jogai

A szerzőt megilleti a névjog, valamint a szerzői minőségének elismeréséhez való jog. A szerző a Polgári Törvénykönyv szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja. A szerzőt megilleti az a jog is, hogy az oltalomhoz kapcsolható iratok őt e minőségében feltüntessék. Ez a jogosultság a szerzőt akkor is megilleti, ha nem ő az oltalom jogosultja, mint a szolgálati topográfia esetében. A névjog negatív tartalma alapján a szerző rendelkezése szerint mellőzni kell nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő oltalmi iratokon.

A szerző joga szabadon dönteni abban a kérdésben, hogy nyilvánosságra hozza-e alkotását vagy titokban tartja. Az oltalmi eljárásban a közzététellel a topográfia mindenképpen nyilvánosságra kerül, ennek előtte azonban a találmányt csak a szerző hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.

A szerző a topográfia módosítását, továbbfejlesztését nem gátolhatja meg. A szerző integritáshoz való joga alapján követelheti, hogy a topográfia lényegét torzításmentesen közöljék.

A személyhez fűződő jogok forgalomképtelenek és időbeli korlátok nélkül érvényesíthetők. A topográfiából és oltalomból eredő jogok, a jogosult személyhez fűződő jogai kivételével, átszállhatnak más személyre, átruházhatók, örökölhetők, illetve megterhelhetők. A hasznosítási szerződés körében a jogosult engedélyt ad a hasznosítónak a topográfia hasznosítására, melynek ellenszolgáltatásaként a hasznosító díjat fizet a topográfia jogosultjának. Topográfia hasznosításának tekintjük a topográfiának a félvezető termékben való megtestesítése révén vagy más módon való kereskedelmi célú többszörözését, továbbá a topográfia vagy az azt megtestesítő félvezető termék kereskedelmi célú behozatalát és forgalomba hozatalát. A törvény a jogutódlás, a hasznosítási szerződés és a közös oltalomra vonatkozó szabályokra utal vissza.



Az oltalmi idő

Az oltalom időbeli hatálya szerint az oltalom időleges kizárólagosságot biztosít a jogosultjának. A törvény meghatározza az oltalmi idő kezdetét és tartalmát, amely határok között az oltalomból folyó jogosultságok érvényesíthetők, illetőleg a kötelezettségek teljesíthetők. A végleges, topográfiára vonatkozó oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart. Az oltalom ex tunc, a bejelentés időpontjára visszaható hatállyal jön létre. Az oltalom fennállásának feltétele díj fizetése. Az oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, a hatálya viszont visszahat a bejelentés napjára. A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes, véglegessé akkor válik az oltalom, ha a bejelentő a topográfiára oltalmat kap.

Az oltalom keletkezése és terjedelme

Az igényjogosultság alanyi jogi jogosultságot jelent, azaz az oltalom megadására irányuló hatósági eljárást az kezdeményezheti, akinek erre anyagi jogi alapja, oltalmi igénye van. Az oltalmi igény tartalmazza az alanyi jogosultságot, de egyben jelenti annak kikényszeríthető állapotát is. Ennek megfelelően ha az oltalom pozitív bírálatának feltételei fennállnak, az illetékes hatóság köteles az oltalmat megadni.

Az oltalmi igény érvényesítésének anyagi és alaki feltételei vannak. Az oltalmi igény keletkezésének feltétele az illetékes hatóság keretén belül lefolytatandó hatósági eljárás és annak pozitív eredménye esetén a lajstromozás. Az oltalom megadását tartalmazó hatósági döntés konstitutív jellegű, tehát a hatóság határozatával keletkezik a topográfiára vonatkozó jogviszony. A lajstromozásnak a topográfiai oltalom esetén csupán deklaratív természete van, azzal csak a már érvényesen létrejött topográfiákat veszi a Hivatal nyilvántartásba. A bejelentési eljárásban lefolytatott vizsgálat alapján állapítják meg, hogy a topográfia megfelel-e a törvény kritériumainak, melyeknek az ún. elsőbbségi időpontban kell fennállniuk. Mind az alaki, mind pedig az anyagi feltételeket megalapozó tények vonatkozásában az elsőbbségi időpont lesz az irányadó, az ezen időpont után keletkezett tényeket az oltalmi igény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

Az általános elsőbbségi időpont az oltalmi bejelentés napja. Ezen túlmenően létezik még az uniós elsőbbség, a belső elsőbbség jogintézménye. A törvény az oltalom igénylésének határidejére egy jogvesztő határidőt állapít meg, ez a topográfia bármely országban történő első hasznosításának napját követő két év. Az uniós elsőbbség az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 14. cikkében foglalt rendelkezésen alapul, melynek lényege, hogy az unióhoz tartozó bármely államban tett oltalmi bejelentésre nézve egy éven belül azonos topográfiára bármely más uniós államban igényelni lehet, hogy ez utóbbiban tett bejelentés elsőbbségét a korábbi bejelentés időpontja szerint számítsák. Az uniós elsőbbség intézménye eljárási és nem anyagi jogi természetű, azaz igénybevétele esetén a hazai bejelentés elsőbbségi időpontját a korábbi külföldi bejelentés benyújtásának időpontja szabja meg. Az uniós elsőbbségre kifejezetten hivatkozni kell, a hivatkozásnak a bejelentéssel egyidejűleg kell megtörténnie. Az elsőbbséget megalapozó nap lehet továbbá a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő bejelentésének 12 hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).

A topográfia oltalmának terjedelmét a lajstromozott topográfia ábrázolása határozza meg.

Az oltalom a topográfia önállóan használható eredeti részeire, valamint az olyan eszközökre terjed ki, amely a topográfiát elválaszthatatlanul hordozza.  A törvény meghatározza, hogy az oltalom mikre nem terjed ki.

Nem terjed ki az oltalom:

·         a topográfia alapját képező elvre, eljárásra, rendszerre, a félvezető termékben tárolt információra,

·         a topográfia elemzés, értékelés vagy oktatás céljára való többszörözésre, és az annak alapján alkotott eredeti topográfiára,

·         a topográfiával azonos, harmadik személy által alkotott topográfiára,

·         a jogosult által vagy engedélyével forgalomba hozott topográfia és az azt megtestesítő félvezető terméknek az Európai Gazdasági Térségben történő forgalomba hozatalára.

A szolgálati topográfia

Beszélhetünk szolgálati topográfiáról is, ha a szerzőnek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó kötelezettsége, hogy a topográfiát megalkossa. Ilyen esetben az oltalom a munkáltatót vagy más jogviszony alapján jogosultat illeti meg, a szolgálati topográfia szerzője ugyanakkor díjazásra jogosult.



Külföldi jogi megoldások

Az integrált áramkörökkel kapcsolatos sui generis oltalom tárgya tekintetében az egyes külföldi országok jogrendszerében különféle megoldások léteznek.

Az USA-ban az integrált áramkör elrendezési mintájának a mikrochipbe való átvitelére szolgáló eszközt védik, a japán jog az áramköri elrendezést, a svéd jog az elrendezés-mintát, míg a Közösségi Irányelvek a topográfiát jelölik meg az oltalom tárgyaként és ezt vette át a német, a francia, valamint a holland jog is.

Az oltalmi jogosultság megsértése

A törvény negatív módon meghatározza a jogosulatlan hasznosító fogalmát, miszerint nem tekinthető jogosulatlan hasznosítónak, aki a topográfiát megtestesítő félvezető terméket, illetve az azt tartalmazó árut kereskedelmi célra behoz vagy forgalomba hoz anélkül, hogy tudná, vagy tudnia kellene, hogy az jogosulatlanul többszörözött topográfiát tartalmaz. Ez a minőség a jogosulatlan hasznosítót addig a pillanatig illeti meg, amíg tudomást nem szerez az oltalom fennállásáról, mely időponttól, illetve a körülmények által indokolt tudomásszerzéstől csak a már raktáron lévő vagy megrendelt készletet hozhatja forgalomba a jogosultnak fizetett szokásos mértékű hasznosítási díj ellenében.

A topográfia bitorlásáról beszélünk, ha a topográfia bejelentés vagy az oltalom tárgyát jogosulatlanul mástól vették át. Jogsérelem esetén a sértett, vagy jogutódja követelheti a bejelentésnek vagy az oltalomnak egészben vagy részben történő átruházását.

Az oltalom bitorlását az követi el, aki az oltalom alatt álló topográfiát jogosulatlanul hasznosítja.

A bitorlás szankciói között megkülönböztetünk objektív és szubjektív alapú szankciókat. Az objektív szankciók arra tekintet nélkül alkalmazhatók, hogy a bitorlás felróható volt-e vagy sem, a szubjektív szankció viszont csak a bitorló magatartás felróhatósága esetében alkalmazható.

Objektív szankciók:

A jogosult a bitorlóval szemben az eset körülményeihez képest követelheti:

·                     a bitorlás megtörténtének bírósági megállapítását,

·                     a bitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől,

·                     hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítanak,

·                     a bitorlással elért gazdagodás visszatérítését,

·                     a bitorlásra használt eszközök és a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását.

Az oltalmi jogosult kérésére továbbá a bíróság az eset körülményeihez képest elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket fosszák meg a jogsértő mivoltuktól, vagy – ha ez nem lehetséges –semmisítsék meg.

A bíróság a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és termékeknek a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is, amely az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.

A szubjektív szankció a fenti jogkövetkezmények mellett, és azon túlmenően akkor alkalmazható, ha a bitorló magatartás egyben felróható volt. Ilyen esetben ugyanis a sértett a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.

A nemleges megállapítás jogintézménye

A topográfia intézménye esetén is alkalmazhatóak a szabadalmaknál már ismert nemleges megállapítási per szabályai, azaz ha valaki attól tart, hogy ellene a topográfiára vonatkozó oltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, ezen per megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt topográfia nem ütközik valamely általa megjelölt topográfia oltalmába. A jogerős határozat hatálya kizárja a megjelölt topográfiára irányuló bitorlási per megindítását.

Az oltalom megszűnése

Az oltalom megszűnik, ha az oltalmi idő lejár (az azt követő napon), megszűnik továbbá az oltalom a jogosult oltalomról való lemondása esetén a lemondás beérkeztét követő napon vagy a lemondó által megjelölt korábbi időponttól, vagy ha az oltalmat megsemmisítették (az oltalom keletkezésének időpontjára visszaható hatállyal).

A törvény kimondja az oltalom megsemmisítésének feltételét, miszerint az oltalmat meg kell semmisíteni:

·         ha a topográfia nem felel meg a törvényben szabályozott alapvető kritériumoknak,

·         ha a külföldi személyt nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem illette volna meg az oltalom,

·         ha a topográfiára vonatkozó oltalmat a topográfia bármely országban történt első nyilvános hasznosításának kezdő napját követő két éven túl jelentik be,

·         ha a bejelentés nem tartalmazott a topográfia azonosítására alkalmas ábrázolást.

Ha a megsemmisítési kritériumok csak részben állnak fenn, a topográfia oltalmát megfelelően korlátozni kell. Ha az oltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a topográfia jogosultja és a topográfia szerzője által jóhiszeműen felvett díjaknak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a topográfia hasznosításának előnyei nem fedeztek.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának eljárása

Az oltalmi igényre vonatkozó elméleti alapokon túl megállapíthatjuk, hogy a topográfia lajstromozására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett bejelentéssel indul. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak a topográfia lajstromozásával, az oltalom megszűnésének megállapításával, az oltalom megszüntetésével, a nemleges megállapítással, a topográfia ábrázolásának értelmezésével, valamint az oltalmi nyilvántartással kapcsolatos ügyek. A Hivatal eljárásának törvényi alapjait a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései adják, továbbá a törvény rendelkezései mellett a szabadalmi törvénynek a Hivatal eljárására vonatkozó részei is megfelelően alkalmazandóak.

A bejelentés a kérelemből, a topográfia azonosítására alkalmas ábrázolásból, valamint ezek mellékleteiből áll. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló igénybejelentés részletes szabályait a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/1991. (XII. 28.) IM rendelet tartalmazza. A rendelet szerint a topográfia oltalmára irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a szerző bejelentési kérelmét az előírt díjnak megfelelő illetékbélyeggel ellátva, továbbá a bejelentésnek kötelezően tartalmaznia kell a topográfia azonosítására alkalmas ábrázolást. Járulékos alaki követelményként írja elő a rendelet a képviseleti jogosultság igazolását, valamint a szerző jogutódjának bejelentése esetén a jogutódlást igazoló okirat csatolását.

A kérelemnek tartalmaznia kell :

·         a bejelentő/szerző nevét és címét, több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát, amennyiben az igényjogosultság aránya nem egyenlő,

·         a topográfia címét, tárgyának rövid, szabatos leírását,

·         a topográfia szerzőjének vagy jogutódjának nyilatkozatát, hogy a topográfiát a szerző alkotta, a topográfia szolgálati topográfia, illetve, hogy a bejelentő a szerző jogutódja,

·         adott esetben a képviselő nevét és címét,

·         a topográfia bármely országban történt első nyilvános hasznosításának kezdő napjának megjelölését, amennyiben az a bejelentés időpontjánál korábbi időpont,

·         ha a bejelentő a topográfia ábrázolásának egyes részeit üzleti titokként kívánja kezelni, az erre irányuló nyilatkozatot,

·         a topográfia lajstromozására irányuló kérelmet,

·         a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását,

·         a bejelentő vagy a képviselő aláírását.

A topográfia azonosítására irányuló ábrázolást egy példányban szükséges benyújtania a bejelentőnek. Az ábrázolásként a bejelentő választása szerint benyújthatóak a félvezető termék előállítását célzó elrendezés rajzai, vagy fényképei, a félvezető termék előállítását célzó maszkok rajzai vagy fényképei, valamint a félvezető termék rétegeinek rajzai vagy fényképei. Ezen dokumentumok bővíthetők még adathordozókkal vagy azok kinyomtatott változataival, illetve az oltalom tárgyát képező topográfiával, valamint szakkifejezéseket is tartalmazó szövegekkel.

A rendelet megadja az ábrázolás benyújtásának alaki szabályait, azaz az ábrázolás benyújtható sima A/4-es lapokon, A/4-es formátumúra hajtogatott lapokon, valamint tekercseken. Az A/4-es lapok benyújtása esetén az ábrázolásnak a lap egyik oldalára kell kerülnie, valamint a tekercs mérete nem haladhatja meg a 1,5 métert.

Üzleti titok megjelölése esetén az ábrázolás benyújtásra kell kerüljön teljes terjedelemben, valamint az üzleti titkot képező részeket nem tartalmazó, azokat kitakaró formátumban is.

A Hivatal a bejelentést a topográfiával szemben támasztott alapvető törvényi kritériumok, a bejelentéssel szemben támasztott alaki és tartalmi követelmények, valamint a bejelentés egysége szempontjából vizsgálja meg. Amennyiben a bejelentés a törvényben rögzített alapvető tartalmi kritériumoknak nem felel meg, a kérelmet a Hivatal további eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. Viszont ha a bejelentés a topográfiával szemben támasztott törvényi kritériumoknak, az egyéb alaki eljárási szabályoknak, valamint a bejelentés egysége elvének nem felel meg, úgy a bejelentőt a Hivatal további nyilatkozattételre, hiánypótlásra, valamint a bejelentés megosztására hívja fel. A Hivatalnak csak a felhívás elmulasztása esetén van joga a bejelentést elutasítani. Ha a bejelentés megfelel a törvényi kritériumoknak, a Hivatal a topográfiát lajstromozza, arról okiratot állít ki, valamint a lajstromozást meghirdeti a hivatalos lapjában.

A törvény a Hatóság döntései vonatkozásában kizárja a fellebbezés, az újrafelvételi és felügyeleti eljárás, valamint az ügyészi felhívás igénybevételének lehetőségét. Ezen döntéseket a bíróságnak van hatásköre felülvizsgálni. A Hivatal az oltalom megadása, az oltalom megszűnésének megállapítása, az oltalom megsemmisítése, valamint a nemleges megállapítás iránti eljárásokban csak megváltoztatási kérelem alapján, annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja vagy vonhatja vissza eljárást befejező döntését. Továbbá az oltalom megsemmisítése és a nemleges megállapítás iránti eljárások körében a döntés visszavonásához, módosításához szükséges a döntés jogszabálysértő voltának megállapítása vagy a felek egybehangzó kérelme a döntés módosítása vagy visszavonása iránt.

A törvény alapelvi szinten rögzíti a nyilvánosság elvét, azaz a topográfia ábrázolásának megtekintésére, arról másolat készítésére a lajstromozás meghirdetése napjától bárkinek joga van. A nyilvánosság korlátozásának határait a topográfia jogosult általi üzleti titoknak minősített részei képezik, melyet csak az ügyben ügyfélként részt vevő tekinthet meg.

A Bíróság hatásköre a Hivatal alábbi döntéseire terjedhet ki:

·         az oltalom megadása,

·         az oltalom megszűnésének megállapítása,

·         az oltalom megsemmisítése,

·         a nemleges megállapítás,

·         az eljárást felfüggesztő és a lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntése,

·         az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó végzése, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye,

·         az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzése,

·         az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésének kérdésében hozott döntése, mely esetében a döntés egyéb részei tekintetében a kérelemnek nincs halasztó hatálya.

A Hivatal minden egyéb végzése csak a fentebb felsorolt reformatórius kérelem keretében támadható meg a bíróság előtt.

A bírósági eljárásban megváltoztatási kérelmet a Hivatal előtti eljárásban ügyfélként részt vevő személy, valamint azon személyek terjeszthetnek elő, akiket az iratbetekintésből kizártak, vagy abban korlátoztak, vagy akitől az ügyféli jogállást megtagadták. Az eljárás egyéb résztvevői saját jogukon élhetnek megváltoztatási kérelemmel a Hivatal döntéseinek rájuk vonatkozó részei ellen. A megváltoztatási kérelem benyújtásának határideje a döntésnek a féllel vagy az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap, melyet a kérelmező közvetlenül vagy ajánlott postai küldeményként nyújthat be a bírósághoz.

Az eljárás folytatása iránti kérelem, az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés elleni döntés ellen előterjesztett kérelem határidejét azok közlésétől kell számítani, amennyiben az későbbi a Hivatal végső döntésének közlésétől, valamint ha azok a végső döntés alapjául szolgáló mulasztás következményeinek elhárítására irányultak.

 Amennyiben a Hivatal döntésének megváltoztatását az Alkotmánybíróság valamely döntése alapján kérik, úgy a kérelem benyújtásának határideje újra megnyílhat, még akkor is, ha a Hivatal döntésének közlésétől számított harminc napos határidő eltelt.  A megváltoztatási kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani, aki a kérelmet az ügy irataival együtt tizenöt napon belül megküldi a bíróságnak, egyidejűleg értesíti az ügyben részt vevő egyéb feleket. A tizenöt napos határidő harminc naposra nyúlik, ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, mely kérdésben a hivatal írásbeli nyilatkozatot tehet. A megváltoztatási kérelem kellékeire a Polgári perrendtartás keresetre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

A bitorlás miatt indított, valamint az oltalommal kapcsolatos egyéb perekre a szabadalmi perek rendelkezései az irányadók.



Összegezés

A technológia oldalán az exponenciálisan fejlődő kicsinyítés legfontosabb mozgatórugója az a felismerés volt, hogy az elemek méretének a csökkenésével nő az integrált áramkörök sebessége, az integrált formában megvalósított áramkörök megbízhatósága nőtt és az integrálható alkatrészek számának növekedése lehetővé tette az egyre komplexebb funkciók megvalósítását. Napjainkban a legfejlettebb processzorok több milliárd tranzisztort tartalmaznak. Ma már a MOS tranzisztorok kicsinyítése fizikai határokat ért el. Belátható időn belül, egy-két évtized után nem folytatható tovább a MOS tranzisztorok kicsinyítése.Ezek a  technológiai előnyök elkerülhetetlenné tették a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája oltalmának felértékelődését, a szabályozás fejlesztését.


[1] röviden IC, az angol Integrated Circuit rövidítéséből. Az első integrált áramkört Jack Kilby, a Texas Instruments mérnöke készítette 1958-ban.

[2] „feszített szilíciumrács”, angolul: strained silicon

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.