Főoldal » Az Alkotmánybíróság működése

Az Alkotmánybíróság működése

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A 15 tagból álló testületi szerv ülésén (mely határozatképes, ha az elnök, vagy helyettes elnök mellett legalább hét tag jelen van) a tagok szavazati joggal vesznek részt. A döntések zárt ülésen, nyílt szavazással, szótöbbséggel születnek. Néhány esetben – melyeket az Alkotmánybíróságról szóló törvény meghatároz – háromtagú tanácsok hozhatnak döntést.

  Az Alkotmánybíróság hatásköre
  •  Előzetes normakontroll, az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata olyan törvények esetében, melyeket már elfogadtak, de még nem hirdettek ki, vagy az Országgyűlés rendelkezéseinek előzetes vizsgálata, illetve a nemzetközi szerződések rendelkezéseinek előzetes vizsgálata.
  •        Utólagos normakontroll, a jogszabály és állami irányítás egyéb jogi eszközeinek alkotmányellenességének utólagos vizsgálata normakontroll esetén.
  •    Nemzetközi szerződésbe ütközés eseteinek vizsgálata
  •     Alkotmányjogi panasz kivizsgálása
  • Mulasztás esetén bekövetkezett alkotmányellenesség vizsgálata
  •  Hatásköri összeütközés állami szervek, önkormányzatok, vagy ezek bármelyike közötti hatáskör ütközés esetén.
  •       Alkotmányértelmezés.
  •  Köztársasági elnök felelősségre vonása.
  •   Önkormányzatokkal kapcsolatos ügyek véleményezése.
  •    Országos népszavazás, népi kezdeményezés vizsgálata.
  •    Felsőoktatási intézmények önkormányzati jogainak védelme.

Az Alkotmánybíróság eljárása

Az Alkotmánybíróság jogosult eljárás indítványozására. Ezt egyrészt hivatalból is megteheti, ha azt tapasztalja, hogy valamely jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközik, vagy mulasztásos alkotmánysértés esete áll fenn, másrészt a parlament törvénnyel feljogosíthat másokat, hogy kezdeményezhessék az Alkotmánybíróságnál az eljárás indítványozását.

Azt, hogy hogyan lehet indítványt előterjeszteni, az Abtv-ben határozzák meg. „Az eljárás megindítására vonatkozó írásbeli indítványt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni. Az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia.”[1]

 Az Alkotmánybíróság elnökének feladata az indítványozási eljárás kapcsán

  •      Ha az indítvány alaptalan volt, akkor elutasítja.
  •    Ha nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozott az indítvány, akkor átteszi az arra hatáskörrel rendelkező szervhez.
  •   Ha nem jogosult terjeszti elő az indítványt, akkor pedig megküldi az indítványozásra jogosult szervnek.
  •     Ha megfelel a törvényben előírtaknak, akkor kijelöli az ügy előadóját az alkotmánybírák közül.

 Az eljárás háromtagú tanács, vagy teljes ülés keretében történik. Hogy milyen háromtagú testület tárgyalhat egy-egy ügyet, azt az Abtv-ből tudhatjuk meg.

 „A teljes ülés dönt:

  •  az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata körébe sorolt ügyekben;
  •   a törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata során;
  •   az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezésekor;
  •  az Alkotmánybíróság tagjának mentelmi, összeférhetetlenségi ügyében, valamint a megbízatás alóli felmentése, illetve kizárása ügyében, valamint
  •   az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat megalkotásában.

A teljes ülés jár el minden egyéb olyan ügyben, amelynek teljes ülésen való elbírálását az Alkotmánybíróság elnöke vagy három tagja javasolja.

Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsai a következő ügyekben járnak el: törvény kivételével

  • a jogszabály, és az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata során;
  •  az alkotmányjogi panasz elbírálásakor;
  •  a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése ügyében;
  •   a felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése esetében.”[2]

 Az eljárás szabályai, folyamata

 1.      Elnök kijelöli az előadót

2.      Elnök dönt a háromtagú testület és a teljes ülés elé terjesztésről

3.      Előadóbíró vizsgálata (lehetséges hiánypótlások, egyesítések, elkülönítések ügyében)

4.      Esetleges visszautasítási javaslattétel

5.      Esetleges felfüggesztés, megszüntetés

6.      Ideiglenes intézkedések

7.      Előadó testület elé terjeszti az ügyet

8.      Az Alkotmánybíróság bizonyítási eljárásának lefolytatása m(iratok alapján, szakértő bevonásával vagy személyes meghallgatással)

9.      A testület zárt vagy nyilvános tárgyalása az érdemi döntés előtt

 A döntés

Az Alkotmánybíróság határozatot hoz az ügy érdemében és minden más kérdésben pedig végzéssel határoz.

Fontos, hogy a határozatot minden esetben meg kell indokolnia.

A határozat tartalmazza:

  •      a megállapított tényállást,
  •          a bizonyítékokat,
  •           a rövid ismertetést,
  •           a hivatkozásokat.

 Különvélemény: kisebbségben maradt alkotmánybíró (eltérő állásponttal rendelkezik) különvéleményt írhat le.

Párhuzamos indoklás: a döntéssel egyetért ugyan az Alkotmánybíró, de van olyan véleménye, indoka, mely a többségtől eltér, ekkor párhuzamos indoklást írhat.

Elírás: ha a határozatban elírás történt, akkor végzéssel bármikor kijavíthatja az Alkotmánybíróság a határozatot.

 A határozatot illetve a végzést kézbesítik az indítványozónak, majd megjelenítik az Alkotmánybíróság hivatalos lapjában.

 Az Alkotmánybíróság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

<!–[endif]–>

[1] Petrétei József: Magyar Alkotmányjog II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2007. 169. o.
<!–[if !supportFootnotes]–>[2]<!–[endif]–> Petrétei József: i.m. 169. o.
írta: Mónos Viktória joghallgató

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.