Főoldal » Az új közbeszerzési törvény változásai

Az új közbeszerzési törvény változásai

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az új közbeszerzési törvény módosításai

Az új közbeszerzési törvény megalkotásának indokai, hogy egyszerűbb, rövidebb és könnyebben átlátható törvény álljon rendelkezésünkre. Az új törvény szabályozási módszere jobban szolgálja a közbeszerzés alapvető céljait, mint a közpénzek elköltése áltláthatóságának és a verseny tisztaságának biztosítása. A korrupció és a visszaélések visszaszorítására irányuló rendelkezések a szabályozás kiszámíthatósága irányába hatnak. A törvény megalkotása az Európai Unió közbeszerzési irányelveinek alapul vételével történt.

A törvény szerkezete alapvetően szakít a korábbi törvény felépítésével. Az Első Rész általános rendelkezései minden közbeszerzésre irányadóak. A Második Rész az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályait tartalmazza, az egyes eljárási fajták menetét, az építési koncesszió sajátos menetét, a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó alapvető szabályokat. A Harmadik Rész szabályai a nemzeti eljárásrend menetét, a Negyedik Rész a közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos szabályokat, az Ötödik rész a jogorvoslat szabályait tartalmazza.

A nemzeti eljárásrendben nagy teret kap a diszpozitivitás, a szabályok megalkotásának fő szempontja az volt, hogy az uniós jog által megengedhető körben a lehető legegyszerűbbek legyenek az eljárások. Az ajánlatkérő árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetén szabad kezet kap a lefolytatandó eljárás szabályainak meghatározásakor.

A törvény egyik lényeges célkitűzése, hogy növelje az alapelvek szerepét. Ennek megfelelően a törvényben több az eddiginél általánosabb megfogalmazású szabály, az új alapelvek is erősítik az eljárás integritását. A törvényi kereteket speciális rendeletek egészítik ki, mint a hirdetmények megküldésével és közzétételével kapcsolatos egyes szabályok az ajánlatkérő saját vagy a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételi kötelezettségekről, a műszaki leírásokra vonatkozó részletes szabályok, az igazolásokról és az alkalmasság körében szükséges igazolásokról, az elektronikus közbeszerzés egyes szabályairól, az építési beruházások közbeszerzési eljárásainak és szerződéses feltételeinek részletes szabályairól.

Az új törvény lényeges célkitűzése, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek. Megszűnik az eredményhirdetés intézménye, az ajánlatkérőnek eljárást lezáró döntése meghozatalát követően egyidejűleg kell minden ajánlattevő számára megküldenie az írásbeli összegezést. Nem kell előre megadni az összegezés megküldésének pontos időpontját, az összegezést az ajánlati kötöttség időtartama alatt, a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezést azon időpontot megelőzően kell kiküldeni, amelyet az ajánlatkérő a felhívásban az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjaként megjelölt.

Nem kell megadni a felhívásban a szerződéskötés megkötésének pontos időpontját. Az ajánlatkérő a szerződést a szükséges moratórium kivárása után az eredmény közlését követő 30 napon belül köteles megkötni. Az ajánlattevő az ajánlattételi kötöttség lejártával nem köteles ajánlatát fenntartani, amennyiben ajánlatkérő időben elnyújtja az ajánlatok elbírálását, az ajánlati kötöttség időtartamának lejártával ajánlattevő úgy is nyilatkozhat, hogy nem tartja fenn ajánlatát egy meghosszabbított időtartamra. Ez az ajánlatok bírálatának gyorsítására hat.

A szerződéskötési moratóriumot csak olyan esetekben kell megtartani, amikor azt az irányelvi rendelkezések előírják, így gyorsabban megköthető a szerződés olyan esetekben, amikor a moratórium elhagyása más ajánlattevő jogorvoslati jogát nem sérti.

A törvény a tárgyalásos eljárás szabályai között iránymutatást ad azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben változhatnak az eredetileg meghirdetett feltételek a tárgyalás során, valamint mikor történik az ajánlatok elbírálása. Osztrák példára került be a törvénybe, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során amennyiben lehetőség van rá, kis- és középvállalkozásnak minősülő szervezetet kell ajánlattételre felhívni. A rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlatkérőnek legalább három ajánlattevőt fel kell hívnia ajánlattételre.

A versenypárbeszéd három szakaszos eljárásként jelenik meg, a konzultáció nem az ajánlattételi szakaszba ékelődik be, az eljárás önálló szakaszában zajlik.

Új szabályként jelenik meg, hogy az ajánlatkérő a bontást megelőzően nyilvánosan ismerteti, hogy a szerződés teljesítéséhez mekkora anyagi fedezet áll rendelkezésre. Az összeférhetetlenség kérdését a konkrét eset körülményeit figyelembe véve kell megítélni.

Megszűnik a sok kérdést felvető erőforrást nyújtó szervezet fogalma, az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők más szervezet kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek. Amennyiben egy külső szervezet adatait olyan alkalmassági feltételek tekintetében használja fel az ajánlattevő, amelyeket a szerződés teljesítése során nem tud ténylegesen igénybe venni (pl.: beszámoló adatai, a teljesített szerződéses referenciák), az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy honnan veszi igénybe a referenciák által jelzett szakértelmet, a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében pedig pénzügyi felelősséget kell vállalnia.

Megszűnnek a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó alvállalkozókra vonatkozó külön szabályok. Az alvállalkozókkal kapcsolatban elegendő lesz az ajánlattevőnek a kizáró okok igazolása körében egy olyan nyilatkozatot benyújtani, amelyben nyilatkozik, hogy nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. Nem írhatók elő önmagában az alvállalkozóra vonatkozó alkalmassági követelmények sem.

Az új törvény a szerződések módosítása körében új szabályozást ad, érvényesíti az európai jogi gyakorlatot és a közbeszerzési kötelezettséget, az alapelvekből eredő korlátokat. A szerződés módosítása nem jeleníthet meg új beszerzési igényt, nem sértheti a verseny tisztaságát, és nem boríthatja fel a szerződés gazdasági egyensúlyát. Az előre nem látható okból előállt jogsérelem bekövetkezte indokolhatja az ajánlattevők eljárásban kialakult sorrendjének változását, melyről, illetve ezek indokairól ajánlatkérőnek értesíteni kell a versenytársakat.

A szerződések teljesítése körében az új törvény az alvállalkozók védelme érdekében vezet be új rendelkezéseket. A szerződésben foglalt fizetési határidő a 30 napot csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek az ellenszolgáltatás halasztott fizetésében állapodtak meg, feltéve, hogy a választott szerződéses konstrukció vagy a szerződéssel kapcsolatos más egyedi körülmények miatt az tényszerűen indokolt, de a fizetési határidő nem haladhatja meg a 60 napot. Nem folytatható olyan ajánlatkérői gyakorlat, amely a fizetési határidő bírálati részszempontként történő alkalmazásával készteti az ajánlattevőket előnytelenül hosszú fizetési határidő vállalására. A kis- és középvállalkozások esélyének és teljesítési képességének javítása jegyében az építési beruházás és az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevők előlegre lesznek jogosultak. Az új törvény olyan rendszer rendeleti szintű kidolgozásának alapjait adja meg, amely a közvetlen alvállalkozói kifizetéseket biztosítja. Ugyanis a nyertes ajánlattevő felszámolás alá kerülése esetén az igazolt teljesítés alapja az alvállalkozónak közvetlenül járó összeg nem része a felszámolási vagyonnak. Az ajánlattevő engedményezés vagy a követelés elzálogosítása útján nem vonhatja el a közvetlen kifizetésre jogosult alvállalkozók díjának fedezetét. A jótállási- és szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában az ajánlatkérő lehetővé tehetik hogy a fizetési számlájára történő befizetés helyett a biztosíték meghatározott része az ajánlattevőnek a teljesítésért járó ellenértékből, amely nem érintheti a közvetlen alvállalkozói kifizetésre elkülönített összeget, levonás útján kerüljön elszámolásra.

Az uniós értékhatár alatti beszerzéseknél az ajánlatkérő – építési beruházás esetén köteles – alkalmazhatja az uniós eljárásrend eljárási fajtáit a törvény által biztosított eltérésekkel, könnyítésekkel.

Nagy újítás, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlatkérő saját eljárásrendet alkalmazhat, amely egy kötetlenebb eljárásrendet biztosítana. De ebben az esetben is az alapelvekre és garanciális szabályokra tekintettel köteles eljárni az ajánlatkérőnek. Az eljárást hirdetményben kell meghirdetni, és az eljárás minden információját közölni kell ebben. Kötelező a döntések indokolt írásbeli közlése és összegezés készítése, a szerződéskötési moratórium megtartása. Természetesen itt sem lehetséges más eljárás fajtára áttérni.

A módosítások a jogorvoslati eljárások hatékonyságának növelésére irányulnak. A Közbeszerzési Döntőbizottság elvi jelentőségű kérdésekben elvi döntést hoz, melyet a honlapján közzétesz. Ezen jogkör elsődleges célja a Kbt. szabályainak egységesebb értelmezése, a jogorvoslati eljárás kiszámíthatóságának biztosítása.

Az ajánlattevők az év elején még csak ismerkedtek az új szabályokkal, csak kevesen mertek belevágni az új törvény szerinti eljárások megindításába. Még mindig azt mondhatjuk, hogy jelenleg még az új szabályozás tesztje folyik, már elindultak az új eljárások, de a törvény szellemének végső kikristályosodása még nem ért véget.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.