Főoldal » Egyes szerzői jogi alapfogalmakról 2. – Az alanyi oldal

Egyes szerzői jogi alapfogalmakról 2. – Az alanyi oldal

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az előző bejegyzésemben a szerzői jog tárgyának, azaz a szerzői műnek mint  szerzői jogi központi fogalomnak ismertetésére tettem kísérletet. Jelen posztban a szerzői jog alanyi oldalára; azaz a szerző, szerzőtársak fogalmára és jogviszonyára térek ki.

A szerzői műhöz hasonlóan a szerző is a szerző jog kulcsfogalma. A szerző jogosulti pozícióban a szerzői jogviszony alanya, másképp fogalmazva “a szerzői alanyi jog jogosultja” (lásd: Lontai-Faludi-Gyertyánfy-Vékás: Magyar polgári jog- Szellemi alkotások joga) .

A legegyszerűbb meghatározás szerint (melyet a törvény is követ), a szerző az, aki a művet megalkotta.  E magától értedődő definíciót ki kell egészíteni azzal, hogy szerző csak természetes személy (ember) lehet. A fentiek értelmében tehát nem szerző a mű megrendelője – akár természetes, akár jogi személyről vagy jogi személyiség nélküli szervezetről van szó – még akkor sem, ha jellemzően egyes vagyoni jogosultságok át is szálltak rá.

Ha a művet valamilyen gép, vagy számítógépes program állítja elő, és a szerzői mű – előző posztban ismertetett – kritériumai (pl. egyéni-eredeti jelleg) fennállnak, akkor a szerzői alanyi státusz a művet létrehozó program alkotóját illeti.

Ha a szerzői alkotás több természetes személy alkotó együttműködése folytán keletkezett, akkor szerzőtársakról beszélünk,  tevékenységük eredménye pedig a közös mű.

A szerzőtársi pozícó feltételezi, hogy mindegyik fél alkotó tevékenységgel vett részt a közös mű megalkotásában. Így nem szerzőtárs például a múzsa, az ötletgazda, a lektor, szerkesztő, stb. sem.

A szerzőtársak jogviszonyról az alábbakat jegyezném meg röviden:

Két eset lehetséges:

1. Ha a szerzőtársak által létrehozott közös mű részei önállóan nem használhatók fel (pl. két tudós által írt tudományos értekezés), akkor a szerzői jog egységes, azaz jogaikat csak együttesen gyakorolhatják; e jogok megsértése esetén bármelyikük önállóan felléphet; az ebből eredő jogkövetkezmények a többi szerzőtársra is kihatnak; a szerzőtársak egymáshoz való, ún. belső jogviszonyára pedig a polgári jog közös tulajdonra vonatkozó szabályai irányadóak azzal a különbséggel, hogya tulajdoni hányadok egyenlőek.

2. Ha a közös mű részei önnállóan is felhasználhatóak (pl. megzenésített vers), ilyenkor ún. összekapcsolt művekből álló közös műről beszélünk. Ekkor az összekapcsolt művek a közös mű felhasználása szempontjából a közös mű részeinek tekintendők. Magára a teljes közös műre nézve a szerzőtársak jogviszonyára az 1. pontban leírtak az irányadóak; azonban a közös mű saját, önállóan felhasználható része tekintetében az egyes szerzők önálló szerzői jogosultsággal bírnak.

Terjedelmi okok miatt a szerzőt illető személyhez fűződő és vagyoni jellegű jogosultságok rendszerét a következő bejegyzésben kívánom bemutatni.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.