Főoldal » Egyes szerzői jogi alapfogalmakról 3. – Az jogviszony tartalma

Egyes szerzői jogi alapfogalmakról 3. – Az jogviszony tartalma

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A szerzői mű és a szerző mint szerzői jogi alapfogalmak kivesézése után rátérnék a szerzői jogi jogviszony tartalmi oldalára. Egy adott jogviszony mindig jogosultságok és kötelezettségek összességeként írható le, s ez nincs másképp a szerzői jogviszony esetében sem.

A szerzői jogi jogviszony azonban speciális annyiban, hogy a szerzőt nem terheli szűkebb értelemben vett szerzői jogi kötelezettség. A szerzőt terhelő kötelezettség  indirekt módon, a szerzői jog védelem korlátainak, valamint mások jogainak tiszteletben tartásában nyilvánul meg. (Lásd: Lontai-Faludi-Gyertyánfy-Vékás: Magyar polgári jog- Szellemi alkotások joga.)

A mű szerzője személyhez fűződő és vagyoni típusú jogosultságokkal bír. A szerző alapvető személyes érdeke a műve feletti rendelkezés jogának biztosítása, a műhöz fűződő individuális kapcsolatának rögzítése, valamint a mű egyéni-eredeti jellegének megőrzése.

Ezen érdekek biztosítását célozzák a szerző személyhez fűződő jogosultságai, melyek a következők:

a) A nyilvánosságra hozatal joga: A nyilvánosságra hozatal annak a lehetőségnek a megteremtését jelenti, hogy a művet elvileg bárki megismerje, még ha tényleges megismerésre nem is kerül sor. A szerző hozzájárulása nélkül természetesen nem lehet a művet nyilvánosságra hozni, s a nyilvánosságra hozatal előtt a mű lényeges tartalmáról is csak a szerző hozzájárulásával lehet tájékoztatást adni. Fontos szabály, hogy ha a szerző halála után olyan mű marad, melyet nem hoztak nyilvánosságra,  a nyilvánosságra hozatali szándékot vélelmezni kell. Miután a nyilvánosságra hozatal megvalósult, mű kikerül a szerző rendelkezési szférájából.

b) A névjog: A névjog a szerzői minőség elismeréséhez való jogot jelenti, mely egyébként a szerkeztőt is megilleti. Különböző részjogosultságokból tevődik össze. 1. Jelenti azt a jogot, hogy művén, ill. műve felhasználása során nevét, szerzői minőségét tüntessék fel. 2. A szerző jogosult a művét akár név nélkül, akár felvett néven nyilvánosságra hozni. 3. Jogosult fellépni azzal szemben, aki szerzői minőségét kétségbe vonja.

c) A mű integritásához, torzításmentességéhez fűződő jog: E jog a szerző számára megteremti annak lehetőségét, hogy felléphessen művének becsületére, hírnevére sérelmes bármely módon, így különösen eltorzított, megcsonkított vagy más módon megváltoztatott (csorbított), felhasználása ellen.

A fenti jogosultságok közös sajátosságai, hogy személyhez kötöttek, forgalomképtelenek; azaz nem szállhatnak át, nem átruházhatóak, nem lehet róluk lemondani s érvényesítésük a szerző kizárólagos joga. E jogok a szerzőt életében illetik meg, de a mű védelmi idejének (szerző halálát követő 70 év) leteltéig gyakorolhatóak.

A szerző vagyoni jellegű jogosultságai a szerző vagyoni érdekének kielégítését célozzák. Vegyük őket sorra:

a) A Felhasználás joga: Ez nem más, mint a mű egészének vagy azonosítható részének bármely formában történő érzékelhetővé tétele, főszabályként díjazás ellenében (jogi vélelem). A szerző kizárólagos joga, hogy művét anyagi/nem anyagi formában bármilyen módon felhasználja.      

1. Anyagi formában történő felhasználás történhet: többszörözés (testi formában, rögzítetten, másolat készítése, múló jelleggel való rögzítés), terjesztés (forgalomba hozatal/erre való felkínálás, ezen belül főként a tulajdonjog átruházása), bérlet (méltányos díjigénnyel), nyilvános haszonkölcsön, forgalomba hozatali céllal történő behozatal, kiállítás formájában. Kizárólagos joga a szerzőnek, hogy minden felhasználást másnak engedélyezzen.

2. A nem anyagi formában történő felhasználás típusai: nyilvános előadás (testetlen formában, rögzítetlenül), nyilvánossághoz közvetítés (kódolt/kódolatlan sugárzással, számítógépes hálózat segítségével) -ezt egyébként lehívásra hozzáférhetővé tételnek is nevezik – különösen az internetes fájlcseréléssel összefüggésben, sugárzott/vezetéken átvitt műveknek az eredetihez képest más szervezet által végzett (másodlagos, egyidejű, változatlan, a nyilvánossághoz történő) továbbközvetítése, mű megváltoztatása, megfilmesítése, átdolgozása, feldolgozása, fordítása.

Felhasználásnak minősul a mű sajátos címének felhasználása is.

b) A műben szereplő jellegzetes alak kereskedelmi hasznosításának joga: ez szerintem magától értetődő, így nem kívánom bővebben kifejteni.

c, Díjigény: A szerző a felhasználási engedélyt ellenszolgáltatás fejében adja meg. Ennek kerete a felhasnálási szerződés. A visszterhesség főszabály (ingyenesen csak kifejezett nyilatkozattal történhet). A szerzői díjigény típusai a következők:

1. Az ún. „üres kazetta“ jogdíj: rádióban/televízióban sugárzott kép- és hanghordozón terjesztett művek szerzőit e művek elektronikus magánmásolására tekintettel díjazás illeti meg. Ezt a hordozók gyártója/importőre fizeti meg, aki rendszerint beépíti a vételárba, így gyakorlatilag a vevőre hárítja át.

2. A reprográfiai jogdíj: fénymásolás során keletkezik, amit a fénymásoló gyártója vagy importőre, valamint a gép üzemeltetője fizet.

3. A videó- és hangfelvétel bérleti jogdíjai: kölcsönzés során, ahol a filmelőállítóval szemben a filmalkotás szerzőit és előadóművészeit illeti meg.

4. A nyilvános haszonkölcsönbe adásra tekintettel fennálló jogdíjigény

5. Az ún. követő jog: ha a képző- vagy iparművészeti alkotás tulajdonjogát az első, szerző által történt értékesítést követően közvetítő, kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet közreműködésével ruházzák át, akkor a vevő köteles a vételár meghatározott százalékát a szerzőnek ill. jogutódjának megfizetni.

A vagyoni jellegű jogosultságok közös tulajdonsága,  hogy főszabályként nem forgalomképesek, tehát nem idegeníthetők el, nem lehet róluk lemondani. A művek hasznosítása felhasználási engedélyezéssel ( ún. licenszszerződésekkel) történik. Az ez alapján keletkező felhasználási jog viszont tovább engedélyezhető, forgalomképes (allicensz, alfelhasználás)

Egyes műfajták esetén kivételesen lehetséges a vagyoni jogok átruházása-átszállása, így ezek öröklési jogcímen megszerezhetők, halál esetére korlátozás nélkül rendelkezni lehet róluk, de időben korlátozottak: a szerző életérevalamint halálát követő 70 évre (védelmi idő) terjednek ki.

Ennyit szerettem volna a szerzői jog tartalmi oldalával kapcsolatban elmondani.  Terveim szerint a következő bejegyzés lesz az utolsó elméleti-alapozó poszt, melyben a szerzői jogi oltalom korlátairól, s ezen belül kiemelten a szabad felhasználásról lesz szó.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.