Főoldal » Egyes szerzői jogi alapfogalmakról 4. – Az oltalom korlátai

Egyes szerzői jogi alapfogalmakról 4. – Az oltalom korlátai

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Kis szünet után folytatom a szerzői jogi alapozó bejegyzéssorozatot a szerzői jog korlátainak témájával,  s ezzel zárnám is az alapozó posztok sorát.

A szerzői jog korlátairól általánosságban annyit mindenképp el kell mondani, hogy kijelölik a szerzői jog társadalmi rendeltetésének határait, s megteremtik a lehetőséget az értékes, minőségi művek minél szélesebb körű zavartalan társadalmi felhasználásához.

Korlátokat a közérdekre és a felhasználói érdekre tekintettel lehet  felállítani, de annyi szűkítéssel, hogy ezek nem sérthetik a szerző személyhez fűződő jogait, melyekre előző posztomban tértem ki. 

Az oltalom korlátai a következők:

A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, a joggal való visszaélés tilalma, a védelmi idő, a jogkimerülés, valamint a szabad felhasználás.

A szabad felhasználás a legtágabb, legösszetettebb kategóriája a szerzői jog korlátainak, így  indokoltnak tartom bővebben kifejteni.

Általánosságban annyit kell megjegyezni, hogy szabad felhasználás során nincs szükség a szerző hozzájárulására, őt díjazás nem illeti meg, s természetesen csak nyilvánosságra hozott művek esetében lehet erről beszélni. A szabad felhasználás üzletszerűen nem gyakorolható, nem sértheti a szerző szerzői minőségéhez és a mű torzításmentességéhez fűződő jogát. A jog csak rendeltetészerűen gyakorolható, s érvényesülnie kell a célhoz kötöttség elvének is.

A szabad felhasználás indokai elsősorban közoktatási, közművelődési, tudományos kutatási, magán és egyéb belső intézményi felhasználási, tájékoztatási, kultúripari, igazságszolgáltatási valamint közbiztonsági  érdekek lehetnek, de meg kell említeni az olyan alkotmányos alapjogokat is, mint az információszabadság és a társadalmi esélyegyenlőség.

A szabad felhasználás esetei:

a, Az idézés joga: a forrás és szerző megjelölése kötelező!
               
b, Átvétel: irodalmi, zenei mű részletére vonatkozik oktatás/tudományos ismeretterjesztés céljából történehet (érvényeül a célhoz kötöttség)
               
c, A magáncélú másolatkészítés (szintén tág kategória):

-jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálhatja
-közvetlenül érvényesülő kivételek: teljes könyv vagy folyóirat napilap csak kéz- vagy gépírással másolható
-közvetetten érvényesülő kivételek: az „üres kazetta“ és a reprográfiai jogdíjigény
-teljes műről vagy folyóiratról készíthető másolat nyilvános könyvtári ellátás céljára, éppúgy saját műpéldányról is tudományos archiválási célzattal, valamint tudományos kutatás céljára is készíthető teljes másolat.

d, Az információs jog érvényesülése: tény- és híranyagot tartalmazó közlemények bárki által szabadon átvehetők.
               
e, Művek szabad előadása: ünnepélyek, oktatás, egyházi szertartások során vagy magánhasználati céllal.

f, Szabad felhasználás a társadalmi esélyegyenlőség és az igazságszolgáltatáshoz, valamint a közbiztonsághoz fűződő érdekek szolgálatára. Pl.: fogyatékos személyek esetén a fogyatékossággal összefüggő igények kielégítésére ,vagy a bizonyítás során bírósági vagy más hatóság előtti eljárásban, stb.)

Röviden ennyit szerettem volna a szerzői jog korlátai kapcsán elmondani. A következő poszt témáját még a jövő homálya fedi, de annyi biztos, hogy nem  lesz annyira száraz, mint az alapozó bejegyzések, melyek esetén a  szakmai követelmények miatt ez elkerülhetetlen volt.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.