Főoldal » Nemzetközi humanitárius jog a nemzeti jogrendszerekben

Nemzetközi humanitárius jog a nemzeti jogrendszerekben

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A nemzetközi humanitárius jogszabályok általánosan elfogadottak, azokat minden államnak hivatalosan el kell fogadniuk, és integrálniuk kell a nemzeti jogszabályokba és azoknak végrehajtásáról is intézkedniük kell.
A nemzetközi humanitárius joghoz fűződő szerződések magukba foglalják a sebesültek és a beteg katonák védelmére, civilekre és hadifogolyokra, és a meghatározott fegyverek (gyalogsági aknák, vegyi és biológiai fegyverek) felhasználásának korlátozására vonatkozó szabályokat. Ezen szerződések ratifikálása csak az első lépés.

A legtöbb nemzetközi humanitárius egyezmény megköveteli az államoktól bizonyos műveletek végrehajtását törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedések révén.

Ennek eredményeként minden államnak olyan jogszabályi intézkedéseket kell bevezetniük, amelyekkel tiltják az úgynevezett „súlyos jogsértéseket”, függetlenül az elkövető nemzetiségétől és a jogsértés helyszínétől. Biztosítaniuk kell a genfi egyezmény és annak kiegészítő jegyzőkönyvei által megfogalmazott egyéb súlyos jogsértések büntetőjogi jellegű szankcionálását. A genfi egyezmény kötelezi a tagállamokat az olyan személyek felkeresésére és büntetőbíróság elé állítására, akiknél megalapozott gyanú áll fenn súlyos jogsértés kapcsán.

Ezen jogszabályok ugyancsak megkövetelik az államoktól, hogy törvényi úton tegyenek intézkedéseket a vörös keresztet, vörös félholdat, vörös kristályt illetve más védelmi szimbólumokat használó szervezetekhez tartozó személyek védelmének érdekében. Súlyos jogsértésnek számít ezen szimbólumokkal való visszaélés.

Fegyverekre vonatkozó szerződések előírják azon intézkedések végrehajtását, melyekkel korlátozhatják és tilthatják bizonyos fegyverek gyártását, használatát és szállítását.

Bár vannak olyan országok, amelyek teljesen figyelmen kívül hagyják ezen jogszabályokat, mégis vannak olyan eszközök, módszerek, amelyekkel ki lehet kényszeríteni az ilyen jellegű jogsértések szankcionálását. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) például kötelessége eljárást indítani háborús bűncselekményeket elkövető személyek ellen, de a legtöbb esetben az a probléma merül fel, hogy a jogsértés megvalósításának helyszínétől távol esik a bíróság, korlátozott kapacitással bír (csak a legfőbb elkövetőket tudják elítélni), rendkívül magas költségekkel jár és általában nagyon elnyúlik egy ilyen eljárás. Ennek érdekében állítottak fel úgynevezett hibrid bíróságokat, amelyeknek az előnye a gyorsabb eljárás, a helyi viszonyok ismerete, helyi és nemzetközi legitimáció és a pártatlanság. Sajnos az effajta eljárások még magasabb költségekkel járnak és ezek is korlátozott kapacitással bírnak.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.