Főoldal » Politikai pártok jogi szabályozása Magyarországon

Politikai pártok jogi szabályozása Magyarországon

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

1         Párt fogalma A párt kifejezés a latin pars szóból származik, melyet már az ókortól kezdve használtak. A mai modern pártok csak a XIX. század végén a XX. század elején jelentek meg. Kialakulásukban a történelem, a társadalom, a gazdaság és a politika játszott kiemelkedő szerepet.

A pártok fogalmának meghatározása nem könnyű feladat, hiszen másként értelmezi a párt kifejezést a politika, a szociológia és az alkotmány. Ezek alapján többféle megközelítés is létezik a definíciót illetően.

A párt olyan csoportosulás, melyet több személy alkot, akik valamilyen cél elérésére szerveződtek össze.

A pártok az egyesülési szabadság alapján létrehozott alkotmányos intézmények, melyek a társadalom és az államhatalom politikai kapcsolatában játszanak szerepet.

 „A párt jogi fogalmát akként lehet definiálni, hogy azok a társadalmi szervezetek minősülnek pártnak, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy a párttörvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.”[1]

  • Jellemzői:           társadalmi szervezet           önkéntesen hozták létre           önkormányzattal rendelkezik           van alapszabálya           meghatározott célra szerveződött           nyilvántartott tagsággal rendelkezik           a cél elérésére szervezi tagjainak tevékenységét           önállóan működnek, egymástól függetlenek, így fejtik ki tevékenységüket

 2         Alkotmányjogi szabályozás

  •   Hatályos Alkotmány 3. §-a.

(1) bekezdés: „a pártok alapításának és tevékenységének szabadságát az általános rendelkezések körében az egyesülési szabadság részét képező, nevesített alapvető jogként határozza meg és részesíti alkotmányos védelemben. Ez az előírás a pártok szabad alapítását, tevékenységét és ezek védelmét az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok keretei között biztosítja, vagyis feltételekhez kötött védelmet állapít meg.”[2]

  •    Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény

  Pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény

  •        Alkotmány 63. § (3) bekezdés: az Országgyűlésnek joga, hogy az egyesülési jogról és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló szabályokat a képviselők kétharmadának szavazatával törvényben állapíthatja meg.

 3         Párt alapítása

 „A párt alapításának szabadságával összefüggésben az Alkotmány garanciális előírásként rögzíti, hogy a Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.”[3]

Az alapítás feltételeit csak törvényben lehet szabályozni.

Minden olyan célért lehet alapítani, melyet törvény nem tilt és amely összhangban van az Alkotmánnyal.

Gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem lehet pártot alapítani.

Alapításhoz minimum 10 fő természetes személy szükséges, tagjai csak magánszemélyek lehetnek.

Az alapítók kimondják a szervezet megalakulását, alapszabályt hoznak létre, ügyintézőt és képviseleti szervet választanak (tikos szavazással).

Alapító és tisztségviselő a pártban csak magyar állampolgár lehet. A nem magyar állampolgársággal rendelkező tagoknak nincs szavazati joguk.

Kérni kell a bírósági nyilvántartásba vételt a székhelye szerint illetékes megyei vagy fővárosi bíróságnál.

Ha megfelel a törvényi előírásoknak, akkor megalakultnak kell tekinteni.

Az alapításhoz nem kell külön engedély, vagy hozzájárulás.

A nyilvántartásba vétellel megszerzi a párt a jogi személyiséget.

  4         A párt célja, feladatai

  •        Nem működhet azért, hogy a hatalmat erőszakosan szerezze meg, vagy gyakorolja           Nem birtokolhatja a kizárólagos hatalmat           Közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak           Nem irányíthatnak állami szervet           Bűncselekményt nem valósíthat meg, nem buzdíthat annak elkövetésére senkit sem           Nem sértheti mások jogait és szabadságát           Fegyveres szervezetként nem működhet 

  •           „A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában”[4]

        Képviselőik segítségével a közhatalomból részt vállalnak           Politikai eszközökkel befolyásolják a közhatalmi tevékenységeket          Kereteket nyújtanak ahhoz, hogy az állampolgárok részt vehessenek a politikai életben          Politikai eszközök segítségével közreműködnek a népakarat alakításában, kinyilvánításában, tagválasztásokban, képviselőválasztásokban, önkormányzati testületek működésében           A választásokat politikailag előkészítik és formálják, képviselőjelöltet állítanak           Képviselőcsoportjaik segítségével formálják a politikai véleményt, közvetítik a népakaratot           Meghatározzák a kormányzati politika alapvető irányait. Parlamenti többség esetén kormányt alapítanak, kisebbség esetén ellenzéket képviselnek.

5         A pártok szervezetének, működésének szabályai

 A párt alapításakor kötelező létrehozni a párt alapszabályát, melynek a következőket kell tartalmaznia:

  •    párt szervezetének és működésének szabályait,           a szervezeti felépítést,           a működési rendet,           a taggá válás feltételeit,           a tagsági viszonyt,           a tagok jogait és kötelességeit,           a tagok közös célját,           a demokratikus szervezeti működést,           a párt nevét, célját, székhelyét.

Az alapszabályban foglaltakról az alapítók szabadon rendelkeznek.

 A legfőbb szerv a tagok összessége, vagy a megválasztott testület, melyet legalább öt évenként össze kell hívni, vagy ha a bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada (vagy az alapszabályban rögzített százaléka) kívánja. A szerv hatásköre az alapszabály megállapítása és módosítása, éves költségvetés megállapítása, ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása, párt feloszlatása, szétválása, egyesülése, az alapszabályban hatáskörébe utalt ügyek.

Egyetlen tiltó szabály a működéssel kapcsolatban az, hogy munkahelyen, tanintézetben, szolgálati helyen nem hozhatnak létre és nem működtethetnek szervezetet.

 5.1.  A párt megszűnésének esetei

  •    Egyesülés           Szétválás           Feloszlatás önmaga által           Feloszlatás bíróság által

  6         Párt vagyona, gazdálkodása

 6.1       A vagyon forrásai

  •      Tagok által fizetett díjak           Állami költségvetés támogatásai           Állami ingatlanok ingyenes           Vagyoni hozzájárulása           Magánszemélyek hagyatéka           Gazdálkodó tevékenység           Adózott nyereség a párt által alapított vállalatból

 Ha megszűnik a párt, akkor a vagyona (attól függően, hogy mi volt a megszűnésének az oka) egyrészt átkerülhet a jogutód párt tulajdonába, amennyiben más párttal egyesültek, vagy váltak szét több párttá. Ha feloszlatással szűnik meg, akkor a vagyont, mely megmaradt a hitelezők kielégítése után át kell adni egy olyan alapítványnak, melyet az Országgyűlés hozott létre. Feloszlás esetén maga is létrehozhat alapítványt, melynek a vagyont felajánlhatja.

 6.2       A gazdálkodás

 Fontos szempont, hogy a pártok gazdálkodása nyilvánosan történik. Ezzel lehet a legjobban ellenőrizni a vagyonfelhasználást, és a választók tájékoztatása szempontjából is kiemelkedő szerepet betöltő eszköz.

A pártok kötelessége, hogy minden év április 30-ig el kell készíteniük a zárszámadást, mely az előző évi gazdálkodásukat mutatja. Ezt a beszámolót közzé kell tenniük a Magyar Közlönyben. Az elkészítéshez segítséget ad a párttörvény 1. sz. melléklete.

A törvényes ellenőrzést a Állami Számvevőszék végzi, aki kétévente ellenőrzi az állami támogatásban részesülő pártok gazdálkodását. Ha a törvénye vagyonfelhasználásnál bármiféle törvényellenességet tapasztalnak kezdeményezheti az Állai Számvevőszék elnöke a bírósági eljárás megindítását.

[1] Petrétei József: Magyar alkotmányjog I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2002. 308. o.

[2] 53/1996. (XI. 22.) AB határozat. ABH 1996. 165 (167), valamint a 24/1992. (IV. 21.) AB határozat. ABH 1992. 128 Idézi Petrétei József: Magyar alkotmányjog I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2002. 307. o

[3] Alkotmány 3. § (1) bek. Idézi Petrétei József: i.m.: 308. o

[4] Alk. 3. § (1) bek. Idézi Petrétei József: i.m.: 309. o.

írta: Mónos Viktória joghallgató

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.