Főoldal » A béri Nagy-hegy kincsei

A béri Nagy-hegy kincsei

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A cserháti táj ad otthont a Béri ívelt andezitoszlopok természetvédelmi területnek.  Több szempontból is igen kedves számomra ez a vidék, ezért is szeretném felhívni rá a figyelmet. A területen található ívelt elválású andezitoszlopok Európában egyedülállóak, de világviszonylatban is ritkaságnak számítanak.

 Életemben először harmadik gyermekemet várva, gömbölyödő pocakkal jártam a vidéken, majd késöbb szakdolgozati témámul válsztva visszatértem,-hátamon cipelve kicsi prontyomat.Talán elfogult vagyok, de aki már állt a Nagy-hegy tetején, az megért. Páratlan tájképi értéke megragadó, nem is beszélve az unikális geológiai képződményről valamint védett növény és állatfajok egész soráról, amelyeket szeretnék bemutatni.

A béri katolikus templomtól a zöld kereszt, majd a sima zöld turistajelzést követve érjük el.

A természeti jelenséget egy mesterséges feltárás, az ún. Holczer-féle kőbánya tárja fel.A követ építkezésre, illetve a vasúti sínek közötti tér feltöltésére használták. Az 1980-as években megszünt a bányászat.

Nógrád megye egyik legértékesebb geológiai értéke Bér község mellett emelkedő vulkanikus eredetű andezit oszlopokból felépülő Nagy-hegy.

A 18-19 millió éve lezajló  kitörés riolittufa lerakódásával kezdődött, ezt követte az andezit láva- ömlés, majd az andezit agglomerátum képződése. A vulkanikus tevékenység végén rétegvulkáni kúpok keletkeztek, amelyeket az erózió napjainkra lepusztított.
A béri Nagy-hegy és a Szanda-hegy területén a mélyben a vulkáni láva megrekedt, s több km hosszúságban húzódó hasadékkitöltéseket eredményezett. Felszínét üledékes kőzetek borították be, melyek az erózió hatására lekoptak, s a felszínre kerültek a ritkaságszámban menő oszlopos elválások. A viszonylag tömör megjelenésű, sötétszürke hiperszténandezit 30-40 cm átmérőjű, 5 -6 szögű oszlopokban jelentkezik. A 8-10m hosszú oszlopok alsó része  70 fokos szögben elhajlanak. A harántoszlopos elválás első említése Schafarziktól (1892) ered. Valódi természetvédelmi jelentőségének felismerése csak 1981-ben történt meg. A Bükki Nemzeti parkhoz tartozó terület 1985-ben kapott védettséget.

Az andezit oszlopos elválása már maga is ritkaság, hisz a vulkanikus kőzeteknél jelentkező oszlopos elválás 90% a bazaltos, 8 % pedig a riolitos kőzetekre jellemző.
  Az oszlopos elválás mellett, érdekes látványt nyújt a kőtenger.
A béri Nagy-hegy híres andezitoszlopai mellett gazdag növény- és állatvilággal is büszkélkedhet. A Cserhátban ez az egyik legkedvezőbb helyszín az andezithez kötődő növényzet megismeréséhez. A hegy északi oldalát borító gyertyános-tölgyes aljnövényzete különösen tavasszal, lombfakadás előtt igen színes. Az ujjas keltike, sárga tyúktaréj, bogláros szellőrózsa, galambvirág ekkor nyílik, mivel később a kilombosodott fák kevés fényt engednek át koronájukon. Ha szerencsénk van néhány szál hóvirággal is találkozhatunk, ami a Cserhátban vadon ritka növény. Itt és a környező cseres-tölgyesekben elszórtan lábon száradt, holt fákat is láthatunk. Ezek az erdő nélkülözhetetlen részei, gombák és állatok sokaságának biztosítják az életlehetőséget. A holt fákban olyan közismert, védett bogarak élnek, mint a szarvasbogár és a nagy hőscincér. A bogarakat és egyéb fában élő rovarokat kutatja élénk kopácsolással a varjúméretű fekete harkály. A harkályok az erdők ismert odúkészítői, így fészkelő- és búvóhelyet biztosítanak számos egyéb madárnak és emlősnek (például denevéreknek).

A Nagy-hegy gerincén a sziklás, sekély talajon nem alakult ki erdő, itt lágyszárú növények uralta sztyepprétet láthatunk. Több védett növényt találhatunk a gerincen haladó ösvény mentén, köztük talán leglátványosabb az áprilisban virító fekete kökörcsin. Tavasz végén egy másik szépséges növény, a tarka nőszirom virágai nyílnak ki. A Nagy-hegy csúcsán két védett fás szárú, a szirti gyöngyvessző és a pannon madárbirs alkotnak sziklai cserjést. A szirti gyöngyvesszőn fejlődik egy ritka, védett rovar, a nagy fehérsávoslepke hernyója.

Az andezitoszlopok árnyas repedéseiben mohák és páfrányok találják meg létfeltételeiket, leglátványosabb fajaik az édesgyökerű páfrány és az aranyos fodorka. Az oszlopok közelében található a jégkorszak alatt keletkezett kőtenger, melyen a szélsőséges környezetet jól tűrő moha- és zuzmófajok jelennek meg. A Nagy-hegy gerincén színpompás zöld gyíkokkal találkozhatunk, csúcsára kiülve pedig főként egerészölyvet, ha szerencsénk van a ritkább darázsölyvet, láthatjuk.

Az erdő gyakran hallható madarai az erdei pinty, a vörösbegy, a széncinege, a barátposzáta, az énekes rigó és a feketerigó.

Forrás:

Fancsik János: Nógrád megye természeti értékei(Salgótarján, 1989)

www.ber.hu

Dr. Hír János–Szarvas Imre: Földtani természeti értékek a Novohrad -Nógrád Geopark magyarországi területén

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.