Főoldal » A betolakodók avagy az inváziós állatok

A betolakodók avagy az inváziós állatok

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.


Számos invazív állatfaj telepedett meg Magyarországon, és legtöbbjük sikere máig töretlen.  Az invazív állatfajok alapvetően károsak a hazai faunára mert  különböző módokon károsítják az őshonos fajok populációit és csökkentik az életközösségek diverzitását.


De kezdjük inkább az elején.  Megpróbálom közérthető módon bemutatni mi is az inváziós faj, miért rossz és mit kel róla tudni, a teljesség igénye nélkül, az állatvilág szemszögéből.


Mi is az az invazív faj? Az invazív, vagy inváziós faj olyan általában nem őshonos (bár lokálisan előfordulhat őshonos inváziós faj is, de ez egy másik történet) állat, vagy nővényfaj mely gyorsan terjed és jelenlétével más fajokat kiszorít. Terjedése lehet természetes (area növekedés) de lehet az emberi beavatkozás következménye is (betelepítés, behurcolás).


Az őshonos állatfajokat számos módon károsíthatják, ilyen például  a versengés ,mely folyhat az élelemforrásokért, vadászterületért, fészkelő helyekért, napozóterületekért, telelőüregekért, összegezve az életfeltételekért. A versengés mellett előfordulhat közvetlen predáció, mikor az idegenhonos faj nemes egyszerűséggel elpusztítja hazai rokonát (vagy annak petéit, lárváit, kicsinyeit…) és ugyancsak előfordulhat parazitizmus is.


Felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem védik meg magukat a hazai fauna képviselői, miért ők a gyengébbek? Erre igen egyszerű a válasz, mégpedig, hogy számos faj kerül be egy adott életközösségbe, de nem mindből válik inváziós faj. Ha egy faj invazívvá válik, annak biztosan oka van. Olyan tulajdonságokkal rendelkezik, melyek előnyhöz juttatják a többi fajjal szemben. Ezek közül első lehet talán a szaporodásbeli különbség. Az invazív fajok általában gyorsabban szaporodnak, vagy több utódot nemzenek és gyorsabban válnak ivaréretté, összegezve az egyedek száma adott időintervallum alatt magasabb számot érhet el. Legtöbbször alkalmazkodóbbak (tág ökológiai tűrőképességűek), jobban kihasználják a rendelkezésükre álló táplálékforrásokat, ez megvalósulhat abban, hogy többféle zsákmányt fogyasztanak, vagy abban is hogy más módszerrel, könnyebben jutnak hozzá ugyanahhoz a forráshoz. Lehetnek agresszívabbak, vagy éppen nagyobb testű, erősebb fizikumúak, de jobb fegyverekkel (pl.: nagyobb karmok) is fel lehetnek szerelve. Előfordulhat, hogy a jövevény olyan parazitát vagy fertőzést hordoz melyet az őshonos fajok nem tolerálnak, az invádorra azonban nincs különösebben káros hatással. Ugyanakkor a természetes parazitáik és predátoraik (ragadozóik) hiányozhatnak. Végül de nem utolsó sorban az invazív fajok megjelenése általában bolygatott zavart élőhelyeken jellemző ahol nem egy stabil hanem egy károsított életközösségben könnyebben tudják kamatoztatni azon tulajdonságaikat melyek előnyhöz juttatják őket, később azonban innen terjedésnek indulhatnak. Számos faj válhat invázióssá olyan területeken melyek nagyon elszigeteltek (pl.: szigetek), így élőviláguk nem készült fel az új fajok érkezésére.


Káros hatásuk röviden összefoglalható, de komolyan kell venni. Ezen fajok kiszoríthatják az őshonos fajokat, ezzel megbontva a helyi életközösségek szerkezetét és csökkentve a terület diverzitását (sokféleségét), ami csökkenti az ökoszisztéma stabilitását. A kórokozók behurcolása mellett egyes fajok képesek hibridizálódni (kereszteződni) a területen őshonos rokonukkal mellyel genetikai leromlást okoznak. Csökkenthetik a mezőgazdasági hozamot és számos egyéb (akár gazdasági) kárt okozhatnak.


A védekezés ellenük igencsak nehéz és költséges feladat, a természetvédelem egyik nagy kérdése.


Remélem ezzel a rövid összefoglalóval sikerült kicsit tisztázni a kérdést, vagy legalább összefoglalni a már ismerteket.  A későbbiekben a legjelentősebb inváziós fajok rövid bemutatását is tervezem.


Oláh Vilmos


2011

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.