Főoldal » A biológiai sokféleség megőrzése és a gazdasági válság megoldása csak együtt lehetséges

A biológiai sokféleség megőrzése és a gazdasági válság megoldása csak együtt lehetséges

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A világ vezetői mára felismerték, hogy az ökológiai, gazdasági és szociális válság egymásból táplálkozik. A Magyar Természetvédők Szövetsége a Föld Napjához közeledve különösen fontos témának tartja, hogy szó essen a biológiai sokféleség megőrzéséről. A válság új megközelítéseket eredményezett. Így  arra is figyelnünk kell, hogy a gazdasági válság további mélyülésének elkerülése csak a biodiverzitás megőrzésével és a természeti erőforrások fenntartható használatával lehetséges.

Manapság a természeti erőforrások kiszipolyozása és a Föld eltartóképességének meghaladása a gazdasági válság elmélyülését okozza. A biológiai sokféleség megőrzése napjainkra gazdasági tényezővé és szűkülő keresztmetszetté vált, azonban hazánkban ezt még csak kevesen ismerték fel. A Föld Napja előtt erre mutatott rá a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a svájci Pro Natura civil szervezet a mai projektmegnyitóján.

A biodiverzitás elvesztésének okai:
A biodiverzitás megóvása egyik kulcsa az emberiség fennmaradásának. Egyszerű példa, hogy a természetben előforduló fajok bármelyikéről kiderülhet, hogy egy eddig gyógyíthatatlan betegség gyógyszere. Ha hagyjuk, hogy minden nap fajok vesszenek el, akkor magunktól vesszük el az esélyt pl. élelem, vagy gyógyszerek megtalálására. De nézzük meg, miért is veszítjük el a fajokat.
•    Élőhelyek pusztulása a nagyobb biomokat – esőerdők, szavannák, fenyőerdőket –  már 20-50%-ban átalakítottuk elsősorban mezőgazdasági és lakóterületté, illetve ipari célból.
•    Szennyezés!- gondoljunk a tiszai cianidszennyezésre, vagy az olajszállítók baleseteire, de a mezőgazdaság is nagymértékben hozzájárul a faj csökkenéshez közvetve és közvetlenül – talajjavítószerek nitrátjai és foszfátjai bekerülnek a talajba, a vízben megváltoztatva az élőhelyet. Ezenkívül előfordulhat fény- és zajszennyezés is.
•    Kizsákmányolás
1.    Étel (luxusételek, kaviár miatt sok tokfaj van veszélyben, Japánban a bálnavadászat)
2.    Hobbi (elefántcsont miatt az elefántok száma 10 millióról 400 ezerre csökkent, búvárkodás – korallgyűjtés fenyegeti leginkább a korallokat a szennyezésen kívül, vadászat, stb.)
•    Útépítés, felújítások
•    Őshonos fajokat agresszívan kiszorító fajok terjeszkedése (akác, parlagfű, libatok, stb. itthon, Új-Zélandon macskák, patkányok)
•    Globális felmelegedés és klímaváltozás – A klímaváltozás elérheti a 4 oC-os átlag évi hőmérséklet változást, ami az éghajlati övek nagymértékű eltolódását eredményezné. Ez az állatok élőhelyeinek megváltoztatását is jelentené. Kérdés, mennyire bírnak a fajok lépést tartani ezzel a gyors tempóval.

A fajok kihalásának legfőbb következményei:

•    Energia elvesztése: A fejlődő országokban az energiát 50%-ban fából nyerik, így pl. az esőerdők kiirtásával a szegény országok még rosszabb helyzetben lesznek Afrikában, vagy Ázsiában. Valamint a szegényebb népcsoportok sokkal inkább ki vannak téve a biodiverzitás elvesztésének, mivel nagyon sokuk a természetből él; innen szerzi az élelmet, az alapanyagokat és a kultúrájuk is szorosan kapcsolódik a természethez.
•    Élelemkészletek: Hozzávetőlegesen 7000 növényt és 100 állatfajt használunk étkezési célokra és a gyógyszerek 50%-a növényi eredetű, ezen felül az élőlények genetikai forrást is biztosítanak.
•    Biogeokémiai folyamatok: vízkörforgás, oxigénkörforgás, szénkörforgás, talajfolyamatok – gondoljunk csak bele, mennyi faj teszi lehetővé, hogy a talaj termékeny legyen, mennyi élőlény segíti a víztisztítást és mennyi fafaj járul hozzá a tisztább levegőhöz.
•    Klímaszabályozás: az erdők nagyban hozzájárulnak az éghajlathoz, hiszen pl. a szén-dioxidot – ami egy üvegházhatású gáz – ők lélegzik be.

A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében induló program célja elsősorban az, hogy a döntéshozók és a társadalom minél széles körében tudatosuljon: a biológiai sokféleség megőrzése szükséges ahhoz, hogy a továbbiakban is részesedhessünk a természet ingyenes szolgáltatásaiból, az úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásokból, amelyek nélkül a gazdaság ma már nem képes teljesíteni.

Az emberi társadalom az ökoszisztémák szerves részét képezi, tevékenységével közvetlenül és közvetve hat az ökoszisztémákra, melyek állapota visszahat az emberi életminőségre. Az emberi jólét nagymértékben függ az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatásoktól (pl. élelmiszer, tiszta víz, talajképződés, árvíz elleni védelem), melyeket összefoglaló néven ökoszisztéma szolgáltatásoknak vagy természeti szolgáltatásnak nevezünk.

A legegyszerűbb megfogalmazás szerint természeti szolgáltatásnak nevezzük a természet azon javait és szolgáltatásait, amelyeket az ember élete során közvetlenül vagy közvetve felhasznál. A Millenniumi Ökoszisztéma Értékelés  jelentése négy csoportra osztja a természeti szolgáltatásokat:

1) ellátó szolgáltatások pl. étel, üzemanyag, genetikai erőforrások, természetes gyógyszerek, díszítő anyagok
2) szabályozó szolgáltatások pl. éghajlat szabályozás, víztisztítás, vízrendszerek szabályozása, erózió szabályozása, beporzás
3) fenntartó szolgáltatások pl. fotoszintézis, elsődleges termelés, talajképződés, tápanyagok körforgása, víz körforgása
4) kulturális szolgáltatások pl. kikapcsolódás, elmélkedés, spirituális gazdagodás, esztétikai élmény

Mindezeket a társadalom számára hasznos javakat a biodiverzitás tartja fenn, biztosítja a rugalmasságot és a források megújítását.A  leromlott ökoszisztémák többé nem képesek az emberiség számára szükséges létfontosságú szolgáltatásokat biztosítani, mint például a természeti katasztrófák hatásait mérsékelni vagy a szennyezett vizet megtisztítani. Világossá vált, hogy a virágokkal, bogarakkal, méhekkel együtt több minden is eltűnhet.

„Az élelmiszertermelés és élelmiszerbiztonság például a termőtalaj megújulása nélkül nem lehetséges, a termőtalaj pedig csak az ökoszisztéma szolgáltatások szabályozó szerepének megőrzésével működhet” – foglalta össze Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke.

  A Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felei által megtartott nagoyai konferencia programcsomagja és a meghozott intézkedések is mutatják a kormányok igyekezetét a kérdésben. Mindezek ellenére a mai napig nem sikerült megállítani az élővilág változatosságának pusztulását. Ennek okait elemezve belátható, hogy hatékony eredmény csak komplex megközelítésben remélhető, amelyben a környezeti kérdések mellett a társadalmi-gazdasági összefüggések is előtérbe kerülnek.

Az MTVSZ és a több mint 100 éves svájci Pro Natura új, közös projektjének másik célja a természeti értékekben gazdag Svájc jó gyakorlatainak széleskörű megismertetése és hazai elterjesztése döntéshozói és lakossági szinten.

Vezérkép forrása:

hirado.hu

Források:

http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=23103/

http://fenntarthatosag.blog.hu/2010/11/21/biodiverzitas_konferencia_2010_japan

http://www.mtvsz.hu/a_biologiai_sokfeleseg_megorzese_es_a_gazdasagi_valsag_megoldasa_csak_egyutt_lehetseges_

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.