Főoldal » A kísérleti állatok világnapja

A kísérleti állatok világnapja

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ezt a bejegyzést a múlt héten még a világnapra, április 24-ére ígértem. Aztán hétfőn észrevettem, hogy 24-e idén húsvét vasárnap (így jár az, akinek csak 1 hetet mutat egyszerre a naptár), ezért úgy döntöttem, hogy ma írom meg ezt a bejegyzést. (Ez egy kivételes alkalom, nem túl gyakran írok majd 1 nap 2 bejegyzést.)

Joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse?!?

Emberi szemszögből a válasz bizonyára az, hogy igen. De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumi kísérleti állat bőrébe, a kérdésre adott válasz már nem biztos, hogy ilyen egyértelmű.

A világon évente mintegy 100 millió állaton végeznek kísérleteket, amelyek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, 31 százalékukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és mindössze 6 százalékukat végzik gyógyászati célból. A KÍSÉRLETI ÁLLATOK VÉDELMÉNEK VILÁGNAPJÁn állatvédők arra figyelmeztetnek: a tudomány számára van más, állatbarát megoldás. Az állatvédők minden évben felhívják a figyelmet április 24-én a laborállatok védelmének fontosságára, illetve arra, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát.

A laboratóriumi állatok száma a világon eléri a 100 milliót, így immár “saját” világnapjuk is van (az állatok világnapját október 4-én tartják). A brit Nemzeti Élveboncolás Elleni Társaság (NAVS) 1979-ben kezdeményezte megtartását, amelyet azóta az ENSZ is elismert. A legtöbb ország törvényei tiltják az állatok kínzását, a fejlett országok többsége engedélyhez köti az állatkísérleteket, nyilvántartja a kísérletezőket és a kísérletek számát. A tévhittel ellentétben az állatkísérletek zömét megfelelő érzéstelenítés mellett végzik.

Az állatkísérlethez engedélyt itthon csak a szakhatóság (emberi vagy állati betegségek megelőzéséhez, felismeréséhez, gyógyításához, oktatási, igazságszolgáltatási, valamint egyéb tudományos cél eléréséhez) adhat.

Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély Magyarországon az 1998. évi XXVIII. (állatvédelmi) törvény értelmében nem adható.

Országunkban állatkísérlet végzésére – ha csak az oktatás folyamata mást nem kíván – oktatási intézményben senki sem kötelezhető. Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver-engedélyeztetéshez a világ számos térségében alkalmaznak állatkísérleteket, amelyeknek az eredményeit a múlti cégek felhasználják. Így közvetetten, minden megvásárolt állatokon tesztelt termékhez az állatok életének kioltása, az állatok szenvedése tapadhat.

Az emberiség önérdekből számos célra használ fel állatokat. Ezek közül legalább kettő fennmaradásunkhoz elengedhetetlenül szükséges.

Táplálkozásunkra szolgál az összes célra felhasznált állat 95 %-a, tudományos kutatások céljára 0.3 %-a. A maradék 4.7 % pedig az állatkertekben raboskodik vagy kedvenceinkként lakókörnyezetünkben él. 

Hazánkban apró rágcsálókból megközelítőleg 220 000-nyit, kutyákból és macskákból 2 000-nél is többet “fogyasztanak” évente a kísérleti laborok. Ezek mellett még felhasználtak juhot, kecskét, sertést és minden olyan állatot, melyeket a jogszabályok szerint ilyen célra fel lehet használni.

Források:

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.