Főoldal » A környezet mindenkié!

A környezet mindenkié!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Föld, így a környezet is mindenkié. Közös élőhelyünk, a Föld (és ezen belül közelebbi és távolabbi környékünk, környezetünk) védelmét környezetvédelemnek nevezzük. Mivel a Föld mindenkié, közösen is kell megvédenünk. Blogmagazinunkban már sok szó esett arról, hogy mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért, szakterületünkön egész blogok is épülnek erre a témára. De nem csak emberként, hanem szakemberként is kötelességünk mindent megtenni, amit csak lehet. És mit tehet egy más területen dolgozó szakember a környezetért?

Ezt próbálom bemutatni ebben a bejegyzésben, a Felsőfokon felosztása szerint végighaladva az egyes szakterületeken. A Környezetvédelem szakterületet kihagyom, mert a szakterület cikkeinek legnagyobb része arról szól, hogy mit tehetünk és mit teszünk mi, környezetvédők a környezetért. (Azzal, hogy csak a többi szakterületre térek ki, azt is próbálom szemléltetni, hogy a környezetvédelem nem csak a környezetvédők feladata, minden más szakterületen is tehetünk érte.) Nézzük meg ábécésorrendben a szakterületeket!

Agrár. Ez a szakterület komoly környezetvédelmi kérdéseket vet fel. A műtrágyák használata, a vegyszeres permetezés, a monokultúra mind környezetkárosító hatású: a műtrágyák szennyezik a talajt és a vizeket, a permetezőszerek ugyancsak károsak, a növényről elpárologva a levegőbe, a növények lehullott leveleiről, terméseiből a talajba, majd onnan a vizekbe juthatnak. A növényeket fogyasztó emberek, állatok szervezetében mérgezést okozhatnak. A monokultúra hosszú távon lenullázhatja a talaj tápanyag-tartalmát.

Megoldás: természetes szerves trágya vagy komposzt a műtrágya helyett, vegyszermentes (bio) gazdálkodás, vetésforgó (időnként pillangós virágú, hüvelyes növények közbeiktatásával, pl. borsó, bab, amelyeknek a gyökerén élő baktériumok pótolják a talaj elvesztett nitrogéntartalmát), a talaj 2-3 évenkénti pihentetése (ugar). Ezekkel a módszerekkel tehetnek az agrár szakemberek a fenntartható termelésért, és környezetünk védelméért. Erről a témáról nem is írnék sokkal többet, mert Agrár szakterületünkön önálló biogazdálkodás szakág és ökológiai gazdálkodás szakág is működik, ott nálam nagyobb szakértők írnak a mezőgazdaság természetes módszereiről.

Bölcsészettudomány. Ez a terület áll talán legmesszebb a környezetvédelemtől, ennek van talán a legkevesebb környezetvédelmi vonatkozása. Milyen témakörök tartoznak ide? Nyelvészet, irodalom, történelem, filozófia, néprajz, stb. Néha nehéz elválasztani a Társadalomtudomány szakterülettől, de hasonlóan nehéz meghúzni a határt a Művészet és kultúra szakterület és a Bölcsészettudomány szakterület között is.

A bölcsészettudomány lényege számomra az általános műveltségünk gyarapítása, a kultúrára, igényességre, jó ízlésre nevelés, és ehhez szerintem a környezetvédelem is hozzá tartozik. Az általános műveltség része (vagy legalábbis annak kellene lennie) a környezetvédelmi alapismeretek elsajátítása, a kultúrához a környezetkultúra is hozzá tartozik, az igényes ember igényes a környezetére is, és a jó ízlésnek az ízléses, gondozott, rendezett környezet is része. Egy igényes, kulturált, művelt és jó ízlésű ember (röviden összefoglalva: kultúrember) szépérzékét sérti az utcán heverő szemét látványa, ezért nem dobja el a szemetet, lehetőleg másét is felveszi és a legközelebbi szemetesbe (vagy még jobb, ha a szelektív gyűjtőbe) helyezi. Egy kultúrember esztétikai érzékét sérti a kivágott fák és elpusztított állatok látványa, ezért hagyja élni a növényeket, állatokat, és természetes kíváncsisága, műveltségigénye révén igyekszik megismerni őket. A kultúrembert zavarja a szennyezett víz, levegő, talaj, ezért igyekszik mindent megtenni, hogy ne szennyezze a környezetet.

És mit tehetnek az egyes szakágak a szakterületen? Nagyon sokat! A bölcsészettudomány egyik lényeges eleme ugyanis a hagyományőrzés, és az egyik megőrzendő, de már többé-kevésbé feledésbe merült hagyomány a régi idők természetközeli életmódja, az ember és természet közti egyensúly megőrzése. Tehát még egy ennyire távoli szakterület is sokat tehet a környezet védelméért.

Divat és szépség. A divat világa látszólag messze áll a környezetvédelemtől. Mégis sok környezetvédelmi tanácsot lehet adni ezen a szakterületen is.

Az első és legfontosabb a ruha. Egy ruhát ne csak egyszer, egy alkalomra vegyünk fel, hogy aztán a szekrényben porosodjon, hanem nyugodtan felvehetjük más alkalmakra is. Az “egyszer használatos alkalmi ruha” nem csak sznobizmus, hanem rendkívül környezetkárosító is. Nézzük a két szélsőséget! Ha minden társasági eseményre új ruhát veszünk fel, akkor ahány esemény, annyi ruhát kell gyártani, évente akár 10-20-at is. De ha a másik szélsőséget választjuk, és mindig ugyanazt a ruhát hordjuk, akkor egy jó minőségű ruha akár 2-3 évig is hordható, és ez alatt a 2-3 év alatt akár 30-40 alkalomra is felvehetjük. Nem mindegy, hogy erre a 30-40 alkalomra 30-40 ruhát kell legyártani (és a gyártásához nyersanyagot, energiát, időt, pénzt felhasználni), vagy elég 1-et. Nem mindegy, hogy 30-40 ruha anyagát vesszük el a természettől, 30-40 ruha legyártásához használunk (legtöbbször fosszilis alapú, szén-dioxidot termelő) energiát, vagy csak 1-hez, 30-40 ruha anyagát kell hulladéklerakóba helyezni, vagy csak 1-et…

Nem mindegy a ruha anyaga sem. A ruha, a kiegészítők és a smink csakis természetes anyagokból készüljenek, a műszálas ruha egyrészt nem szellőzik (tehát egészségtelen is), másrészt a műanyagok előállítása nyersanyag- és energiaigényes, sőt, a műanyagok nehezebben bomlanak, mint a természetes alapanyagok, és bomlásuk során akár rákkeltő vegyületek is juthatnak belőlük a környezetbe.

A smink is jobb, ha természetes anyagokból készül, egyrész környezetvédelmi, másrészt bőrgyógyászati szempontból: a vegyi alapú festékek, krémek károsíthatják az arcbőrt, ennek elfedésére még több smink kell, ami még jobban károsít, és így tovább. Az állatokon nem tesztelt termékek használatával is sokat tehetünk a környezetért.

A divatbemutatókon és szépségkirálynő-választásokon ugyan fontos szempont a fény és a csillogás, de az energiatakarékos fényforrások is ugyanúgy csillognak, akár még akkor is, ha megújuló energiával termeljük a működésükhöz szükséges áramot.

Még egy fontos kérdés: a környezetvédők tiltakozni szoktak az állati prémek viselete ellen, én pedig a természetes anyagokat ajánlottam, de a prém is természetes… Hogyan oldjuk fel ezt a látszólagos ellentmondást? Úgy, hogy csak olyan természetes anyagokat használjunk, amelyekhez nem kell elpusztítanunk azt az élőlényt, amelyből készül. Ilyen anyagok a teljesség igénye nélkül: a növényi eredetű anyagok (pl. pamut, lenvászon), a gyapjú, és a selyem. Legyen divat a környezetvédelem!

Gazdaság és üzlet. Ez is egy érdekes szakterület környezetvédelmi szempontból. Látszólag semmi közük egymáshoz, de valójában a legtöbb gazdasági kérdésnek van környezetvédelmi oldala, és a környezetvédelmi kérdéseknek is van gazdasági oldala. Utóbbi nagyon egyszerű: a legtöbb környezetvédelmi intézkedés pénzbe kerül (másokkal viszont éppen pénzt takaríthatunk meg, pl. nyersanyag- víz- és energiatakarékossággal, esővízgyűjtéssel, a hulladékok újrahasznosításával, a gépjárműhasználat csökkentésével, gyaloglásra, kerékpárra cserélésével, az energiatakarékos fényforrásokkal, stb.), de a gazdasági kérdések környezetvédelmi vonatkozásait már nem mindig egyszerű észrevenni (és sajnos legtöbbször nem szokás figyelembe venni).

A közgazdász szakma alapeszméje a hagyományos felfogás szerint a folyamatos gazdasági növekedés fenntartása és a haszon (bevétel, profit) maximalizálása. De szerencsére ma már egyre több közgazdász belátja, hogy ez így nem fenntartható. Józan ésszel belátható, hogy egy véges Földön végtelen növekedés nem lehetséges. (Persze lehet azt mondani, hogy majd áttelepülünk máshova, de ez egyelőre még utópia…) A nyersanyag- és energiakészletünk véges (és sok tekintetben fogytán van), ezért a fogyasztói társadalom igényeit és a gazdasági növekedés igényét hosszú távon nem lehet kielégíteni.

A gazdaság akkor zöld, ha belátja a folyamatos növekedés lehetetlenségét, belátja, hogy a gazdaság nem uralkodhat a társadalom és a természet felett (mert a gazdaság a társadalom része, a társadalom pedig a természet része, és emberi társadalom nem létezhet a természet nélkül, de a természet létezhet az ember nélkül), és nem csak pénzügyi, hanem környezeti szempontokat is mérlegel: pl. azt, hogy egységnyi haszonra mennyi környezeti károkozás jut, és mennyi pénzbe, időbe, energiába, munkaerőbe kerül az okozott károk helyreállítása. Ebben a témában a Gazdaság és üzlet szakterület fenntarthatóság szakága ad további szakszerű információt, ahol 2 blogger elemzi ezeket a kérdéseket.

Hadászat és rendészet. Ez egy nagyon érdekes szakterület, nagy károkat és pusztítást okozhat, de ugyanakkor segíthet is fenntartani a természet rendjét, megelőzni környezetünk pusztítását, mérsékelni a környezeti katasztrófák erejét. A hadiipar és a harci cselekmények a leginkább környezetpusztító tevékenységek közé tartoznak. Erre hívja fel a figyelmet egy világnap (november 6., “nemzetközi nap a környezet háború és fegyveres konfliktus során történő kifosztásának megelőzéséért”), amelyről egy cikket is írtam, de szakterületünk egy másik bloggere is kifejtette már a véleményét ebben a témában. De a Hadászat és rendészet témakörbe tartozik a rendőrség, a rendvédelem is, amely már a természetkárosítást is bűncselekményként üldözi, ezért ez a szakterület is sokat tehet a környezetvédelemért. Ugyanide tartozhat a katasztrófavédelem, és a tűzoltóság is, akik szintén segítenek elhárítani a környezeti katasztrófákat. Már egy egyszerű tűz eloltása is komoly környezeti károkat előzhet meg: gondoljunk csak a légkörbe került égéstermékekre, a veszélyes anyagok égésére, berobbanására, az erdőtüzek természetpusztító hatásaira, vagy a nagy árvizekre, viharkárokra, ahová szintén kivonul a tűzoltóság és a katasztrófavédelem. És persze a honvédséggel se legyünk igazságtalanok, ők sem csak háborúznak, hanem kivonulnak a környezeti katasztrófákhoz is, és pl. árvizek esetében homokzsákokkal segítenek megelőzni a további környezeti károkat. Kb. ennyit értek a Hadászat és rendészet szakterület környezetvédelmi vonatkozásaihoz, és erről a témáról még nincs is külön szakág, blog vagy cikk a Hadászat és rendészet szakterületen.

Hittudomány. Na, ez az, amibe nem mennék bele mélyen! Amúgy sem vagyok megkeresztelve, szüleim sem járnak templomba, sem a katolikus, sem a  református rokonaim nem tettek hívővé, és már sok kisebb egyház (Jehova Tanúi, szcientológiai egyház, mormonok, A Hit Gyülekezete) próbálkozott sikertelenül a megtérítésemmel. Alapvetően materialista vagyok, és elfogadom azt az álláspontot, hogy Isten léte vagy nemléte tudományosan nem bizonyítható és nem is cáfolható, de jelenlegi tudásunk szerint a világ működésének megértéséhez nem szükséges egy (vagy több) isten létét feltételezni. Viszont elfogadom azt, hogy mindenki abban hisz, amiben akar, egészen addig, ameddig engem nem akar megtéríteni. Mégis foglalkoznom kell ebben a bejegyzésben a tőlem távol álló Hittudomány szakterülettel is, környezetvédelmi szempontból.

Nálunk, Magyarországon (és Európában) a keresztény vallás a legelterjedtebb. A keresztény vallás szent könyve a Biblia, két részre osztható: Ó- és Újszövetségre. az Ószövetségben a zsidók is hisznek, Tóra néven ismerik, az Újszövetséget csak a keresztény vallás ismeri el igaznak és követendőnek. A keresztény erkölcsök alapja a Tízparancsolat, és mivel az Ószövetségben található, a zsidók is elfogadják. Sőt, a bibliai prófétákat, szenteket és tanításaikat az iszlám vallás is elfogadja, de föléjük helyezi a Korán tanításait. Tehát a Tízparancsolat lényegében 3 nagy világvallás (keresztények, zsidók, iszlám) híveinek erkölcsi vezérlő elve. Van-e ennek környezetvédelmi vonatkozása? Talán igen, talán nem. Talán csak belemagyarázás, de szerintem egyes pontok kiterjeszthetők a környezetvédelemre is. Pl. a “Ne ölj!” parancs az állatok, növények felesleges elpusztítására is vonatkozhat, nem csak emberölésre. Hasonlóan a “Ne lopj!” is kiterjeszthető úgy, hogy “Ne vedd el embertársaid és a természet javait!”. De nem csak a tízparancsolatban, hanem egy másik ószövetségi történetben is megjelenik egyfajta környezetvédő (pontosabban: természetvédő) eszme: Noé bárkájára az özönvíz idején minden állat felmehetett, így menekültek meg az állatok a kipusztulástól, az emberiséget egy család kivételével elpusztító özönvíztől.

De az egymással rokonságban álló zsidó, keresztény és iszlám valláson túl más vallások, pl. a keleti vallások is gondolnak a környezetvédelemre, akár a taoista jin-jang elméletre gondolunk, ami az egyensúly fontosságát hirdeti, akár a Somogy megyei Krisna-völgy természetközeli, környezetbarát életmódját nézzük, de más keleti vallásokban, és Afrika, Ázsia, az amerikai indiánok és ausztrál bennszülöttek természetvallásaiban is megjelenik az az alapeszme, hogy az ember a természet része, és az embernek harmóniában kell élnie a természettel.

Tanulság: a legtöbb vallásban megjelenik az a gondolat, hogy az ember a természet része, és harmóniában kell élnünk a természettel, nem szabad önző módon csak a saját érdekeinket nézni és a természetet leigázni. Így segíthet a hittudomány a környezetvédelemben.

Informatika. Ez a szakterület is látszólag elég távol áll a környezetvédelemtől, de nem olyan távol, mint ahogy elsőre látszik. Ma már a környezetvédelem elképzelhetetlen informatikai alapú modellek, előrejelzések nélkül, és sok olyan program van már, ami alkalmas egy beruházás környezetvédelmi hatásainak előrejelzésére, vagy egy már meglévő szennyezés terjedésének, károkozásának elemzésére.

Ezeket a szoftvereket térinformatikai rendszereknek, környezetmodellező szoftvernek nevezik. A kettő között az a különbség, hogy a térinformatika inkább a statikus, időben nem változó jelenségekkel, a modellezés inkább az időbeli változásokkal foglalkozik. Térinformatikával ki lehet jelölni pl. egy hulladéklerakó helyét a hatályos környezetvédelmi jogszabályok alapján (pl. ha tudjuk, hogy milyen messze lehet a lerakó a legközelebbi településtől, akkor kijelölhetjük azokat a helyeket, amelyek minden településtől megfelelő távolságra vannak), környezetmodellezéssel pedig megbecsülhetjük azt, hogy ha gyújtogatás, öngyulladás vagy villámcsapás következtében kigyulladna a lerakó, akkor milyen gyorsan éri el a füstfelhő a legközelebbi lakott települést, mekkora koncentrációban lesznek ott jelen a szennyező égéstermékek, és mikor tisztul ki a település levegője. Mindkettő egyformán fontos, és mindkettő elképzelhetetlen informatikai eszközök nélkül.

De pl. informatikai cég környezetvédelmi mérőrendszert is kifejleszthet, ilyen mérőeszközről már született egy blog a szakterületen.

Az informatikának más környezetvédelmi vonatkozása is van: az informatikai eszközök energiafogyasztása (minél energiatakarékosabb, annál jobb), és a felhasznált anyagok minősége és újrahasznosítása. Ma már vannak környezetbarát anyagú számítógépek, informatikai eszközök, és az elektronikai hulladékokat (köztük az informatikai eszközöket) a gyártó cég elhasználódás után köteles visszavenni. És ha már visszaveszik, jó esetben újrahasznosítják, rosszabb esetben elzárva tárolják, de még ez is jobb, mint ha a bokor alá dobjuk a használt elektronikai termékeket…

Az informatika tehát a térinformatikai és környezetmodellező szoftverek mellett tudatosabb anyag- és energiafelhasználással, energiatakarékos eszközökkel és minél nagyobb mértékű újrahasznosítással segíthet a környezetvédelemnek.

Jog és közigazgatás. Ez egy fontos terület, életünk minden részét a jogszabályok keretei között éljük. Bizonyos kérdéseket persze nem szabályoz (még) a jog, és vannak olyan emberek is, akik nem követik a jogszabályokat (ők legtöbbször meg is kapják jól megérdemelt büntetésüket), de általában elmondhatjuk, hogy mindennapjaink és társadalmi életünk alapjait a jogszabályok adják. Jogszabályok írják elő a környezetvédelem teendőit, a környezetvédelmi tevékenységek módját, feltételeit, és ezek a környezetvédelmi jogszabályok bárki által összegyűjthetők, megismerhetők, pl. szakterületünk egyik blogjából is.

A jog abban segíthet a környezetvédelemnek, hogy igazságos, átlátható, az ügyek intézését megkönnyítő, következetes, de részletes és szakszerű környezetvédelmi szabályokat alkot, amelyek alapján cselekedhetünk a környezetvédelem érdekében és segíthetjük a természeti kincsek, védett fajok, élőhelyek megmaradását, a víz, a levegő és a talaj tisztán tartását, és az élővilág egyensúlyának megőrzését.

A Jog és közigazgatás szakterület után a Környezetvédelem következik a listában, de nem fogom egy bejegyzésben megismételni az egész szakterület tartalmát, és szeretném bemutatni, hogy más szakterületek mit tehetnek a környezetért, ezért most áttérek a következő szakterületre.

Média és marketing. A médiának, benne a nyomtatott sajtónak, a televíziónak, rádiónak, és az internetes médiának nagy felelőssége van az emberek tájékoztatásában. A legenda szerint amikor Deák Ferencet kérdezték az 1848-as sajtótörvényről, akkor ezt mondta: “Ha tőlem függne, a sajtótörvények csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.” Ma is ez lenne a sajtó lényege, akármilyen formában: a hiteles tájékoztatás. A média a hiteles információk közzétételével, megfelelő szakmai színvonalú, elfogulatlan ismeretterjesztéssel tud segíteni a környezetvédelemnek. Egyes kérdések felnagyítása, mások elhallgatása, vagy szakmai információk pontatlan közlése ugyanúgy árt a környezetvéelemnek is, mint bármely más, a sajtóban megjelenő témának. A média tehát a pontos, szakszerű, hiteles, nem szenzációhajhász, de mégis figyelemfelkető tájékoztatással és ismeretterjesztéssel mozdíthatja elő a környezetvédelmi kérdések megoldását.

A szakterület másik fele, a marketing abban segíthet, hogy pozitív színben tünteti fel a környezetvédelmet, a környezetvédelmi eljárásokat és a környezetbarát termékeket (ami persze nem mehet a hiteles tájékoztatás rovására), és hangsúlyozza egy termék vagy technológia zöld jellemzőit. De sokat árthat is a marketing a “zöldre festés” nevű jelenséggel, amely egy terméket egy környezetbarát összetevő alapján is környezetkímélőnek állíthat be, annak ellenére, hogy a termék esetleg súlyosan környezetszennyező.

Összefoglalva: a média és a marketing feladata a környezetvédelemben a környezetvédők tevékenységének bemutatása, a zöld értékek hangsúlyozása, és a hiteles környezetvédelmi tájékoztatás.

Mérnöki és műszaki. A környezetvédelemben szükség lehet mérnöki, műszaki tevékenységre, környezetvédelmi technológiák alkalmazására. Ezért vannak környezetmérnökök. Ezeket a technológiákat egy önálló környezetvédelmi technológia szakág mutatja be a környezetvédelem szakterületen. De más területeken is vannak technológiák, mérnöki módszerek, műszaki eljárások, és ezeket is célszerű környezetbarát módon kialakítani, ebben segíthetnek a mérnökök és műszaki szakemberek a környezetvédőknek.

A műszaki szakterület környezetvédelmi feladata olyan eszközöket, berendezéseket, technológiákat tervezni, előállítani és működtetni, amelyeknek az előállítása és működése is nyersanyag- és energiatakarékos, működés közbeni kibocsátásaik (melléktermékek, hulladékok) minél nagyobb mértékben visszaforgathatók a technológiába, könnyen karbantarthatók, nem használódnak el gyorsan, elhasználódásuk esetén pedig minél nagyobb mértékben újrahasznosíthatók, és a nem hasznosítható részeik, valamint a működés közbeni kibocsátásaik nem szennyezik a környezetet, mert teljes mértékben ártalmatlaníthatók. Így védhetjük műszaki eszközökkel a környezetet.

Művészet és kultúra. A művészet sok mindenre felhívhatja a figyelmet. A környezeti problémákra is. Nagyjából ennyit tehetnek a művészek a környezetvédelemért. Környezetkímélő módon, példamutatóan élik magánéletüket (most a példamutatást kizárólag környezeti szempontból értem, a magánéletük más részei nem érdekelnek), környezetvédelmi felhívásokban, akciókban vesznek részt, ismertségükkel és gondolataikkal a környezetvédelmi ügyek mellé állnak, és műveikben környezetvédelmi témákat dolgoznak fel. A művészetben az a jó, hogy szinte minden témát, így a környezetvédelmet is minden művészeti ágban fel lehet dolgozni. Szólhat a környezetvédelemről irodalmi alkotás (akár vers, akár regény, akár novella, vagy bármi más), színdarab, film, zenemű (könnyű- és komolyzene is), képzőművészeti alkotás (akár festmény, akár szobor, akár fénykép, akár grafika, stb.), iparművészeti termék, de akár táncban és mozgásművészetben is megjeleníhetők egyes környezetvédelmi témák. A képző- és iparművészet ezen kívül még hulladékok, újrahasznosított anyagok, és természetes, környezetbarát nyersanyagok felhasználásával is segíthet. Így állhat a művészet a környezetvédelem mellé.

Oktatás. Erről a témáról a környezeti nevelés szakágban írunk sokat, de itt is leírom a véleményemet. Az oktatás egyik fontos feladata a tanulók felkészítése az iskola utáni életre. Éppen ezért az intézményeknek (óvodáknak, iskoláknak) környezeti neveléssel is foglalkozniuk kellene, attól kezdve, hogy az óvó néni elmondja, hogy ne szemeteljünk, egészen addig, hogy az iskolában biológiából védett fajokról, kémiából az ózonról, földrajzból a klímaváltozásról tanulnak a gyerekek. Szinte minden tantárgyba bele lehet vinni a környezetvédelmi szempontokat, ahogyan a szakterületünk egyik cikke is leírja.

De nem csak az intézményi, hanem az otthoni nevelés is fontos! A gyerekek az iskolában megtanulják az anyagot, de ha otthon mást hallanak, másképp állnak hozzá a szülők, akkor az iskolában tanultakat elfelejtik. Ha a gyerek azt hallja az iskolában, hogy fontos a szelektív hulladékgyűjtés, de otthon mindent ömlesztve dobnak a kukába, akkor a gyerek két dolgot tehet. Vagy sikeresen meggyőzi a szüleit, vagy összezavarodik, és soha nem lesz belőle igazán környezettudatos felnőtt. Tehát az óvodának, iskolának és a szülőknek is nyitottnak kell lenni a környezetvédelemre, a környezetbarát életmódra, csak az együttműködésükkel lehet környezettudatosabb az új nemzedék.

Orvos- és egészségtudomány. Szerintem itt fordított a kapcsolat: inkább a környezetvédelem tud segíteni az egészségügynek. A betegségek nagy részéért az emberi tevékenység környezetszennyező hatása (is) felelős, ahogy azt pl. több parlagfűvel foglalkozó cikk is leírja. (Ebben a cikkben összefoglaltam a többi cikk eredményeit, és linkeltem a parlagfüves cikkeket.) Tehát a környezetvédelem közvetve az emberek egészségét is védi.

De az orvostudomány is tehet a környezetvédelemért, pl. vannak természetes módszerek is. Enyhe torokfájásra nem feltétlenül kell vegyi alapú kanalas orvosság, egy kanál mézzel is enyhíthető. Sok betegség gyógynövényekkel is gyógyítható. A mozgásszervi panaszok nagy része gyógytornával enyhíthető. Így kevesebb vegyszert használna az orvostudomány. Az állatkísérleteket is csak a szükséges mértékben lenne szabad engedélyezni, nem természetből befogott, hanem erre a célra tenyésztett állatokon (bár úgy tudom, hogy a kísérleti állatok többségét direkt erre a célra tenyésztik). Így lehetne környezetbarátabb az orvostudomány.

Sportvilág. A sportolók, a művészekhez hasonlóan elsősorban a személyes példájuk és a népszerűségük által, a média segítségével tehetnek a környezetvédelemért. De sokat segítene a természetközelibb sportágak elterjesztése is, pl. tájékozódási futás, vadvízi evezés, terepkerékpározás, lovaglás, stb. És ha elterjedne az a tény, hogy a sportok nagy része szabadban is űzhető, akkor az emberek kimerészkednének a természetbe, és sportolás közben megismernék a természet szépségeit. Ezáltal közvetve elkezdenének érdeklődni az ott látott fajok, természeti szépségek, ritkaságok, természetvédelmi értékek iránt. Ezt a célt szolgálják pl. a tanösvények is, amelyek a természetvédelem és a környezeti nevelés fontos részei, de egyik-másiknak a végigjárása komoly sportnak, teljesítménytúrának is beillik. Önálló szakág szól róluk a környezetvédelem szakterületen. De sokat jelentene az is, ha a sportszerek újrahasznosítható anyagokból, környezetbarát technológiával készülnének. Így segíthet a sport a környezetvédelemnek, és így találkozik a sport és a természetvédelem a tanösvényeken.

Társadalomtudomány. A társadalomtudomány látszóleg messze van a környezetvédelemtől, de ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az ember a természet része, és a társadalom nem létezhet a természet nélkül, akkor már érthető, hogy miért és hogyan függ össze ez a 2 szakterület. A környezeti problémák (pl. szennyezett víz, szennyezett talaj, növekvő hulladékmennyiség, erdőirtás, klímaváltozás, elsivatagosodás) komoly társadalmi problémákat is okozhatnak, de a társadalmi konfliktusoknak is okozhatnak környezeti károkat. Talán az lenne a megoldás, ha megtanulnánk elfelejteni a saját önzésünket, nem csak a saját érdekeinket néznénk, hanem gondolnánk a jelenben élő embertársainkra és a jövő nemzedékeire is, és megtanulnánk békében, harmóniában élni egymással és környezetünkkel. Így függ össze a pszichológia, a társadalomtudomány és a környezetvédelem.

A társadalomtudomány annyit tehet, hogy felhívja a figyelmet ezekre a jelenségekre, a társadalmi és környezetvédelmi helyzetünk összefüggéseire, életmódunk fenntarthatatlanságára. A társadalom pedig vagy változik, és harmóniában él a természettel, vagy előbb-utóbb kipusztul.

Ebben segíthet a társadalomtudomány a környezetvédelemnek.

Természettudomány. A környezetvédelem elméleti alapjait a természettudományos ismeretek adják. Az energiatakarékosság alapja a fizika, a szennyezések felismeréséhez, megelőzéséhez és elhárításához kémiai ismeretek szükségesek, a természetvédelem nem született volna meg a biológia fajleírásai, ökológiai kutatásai, a társulások és az életközösségek biológiai fogalma nélkül, de földtudományi ismeretekre is szükség van: talajtanra a szennyezések kezeléséhez, geológiára környezetvédelmi létesítmények tervezéséhez, meteorológiára a légszennyezések terjedésének tisztázásához, klimatológiára az éghajlatváltozás hatásainak megértéséhez, és mindezeket jó, ha térképen is tudjuk ábrázolni. A természettudomány tehát a környezetvédelem szülőanyja, a természettudományok eredményeit használják fel a környezetvédők a napi munkájukban, és alapos természettudományos ismeretek nélkül senkinek nem ajánlom, hogy hivatásszerűen foglalkozzon a környezetvédelemmel. (Persze a hétköznapi környezetvédelem más, ott csak néhány szabályt kell betartani, és egy kis odafigyelésre is szükség van, de nem igényel magas szintű környezetvédelmi ismereteket.) Így segít a természettudomány a környezetvédelemnek.

Turizmus és vendéglátás. Ezen a szakterületen az ökoturizmus függ össze leginkább a környezetvédelemmel (amiről nálunk önálló szakág született, ott részletesebb információk olvashatók az ökoturizmusról), de a turizmus egyéb területein is vannak környezetvédelmi szempontok.

Pl. nagyon fontos a környezetbarát közlekedési mód. (Ami nem az: repülőgép, személygépkocsi. Ennél valamivel környezetkímélőbb a busz, még jobb a vonat, de a legjobb az állati vagy emberi erővel hajtott járművek használata, illetve a gyaloglás.) De az is fontos, hogy minél közelebbi úticélt válasszunk (persze a távoli úticéloknak is lehet környezetbarát megközelítési módja, ahogy erről egy cikk is született a környezetvédelem szakterületen), és hogy a szabadidőnk minél nagyobb részét töltsük a természetben.

Fontos lehet még az is, hogy a szálláson természetes anyagokból készült ágynemű legyen, környezetbarát módon fűtsék a szállást, energiatakarékos fényforrások világítsanak, helyben megtermelt alapanyagokból készüljenek az ételek (ez főleg a szállítással járó szennyezés és a tartósítószerek miatt fontos: a tartósítószerek szennyezik a környezetet és egészségtelenek, de hosszú távú szállításhoz nélkülözhetetlenek, ezért érdemes helyi terméket vásárolni), és még hosszasan lehetne sorolni a környezetvédelmi szempontokat, pl. a szállás szigeteléséről, a víztakarékos tisztálkodásról, stb.

Összefoglalva: az ökoturizmus népszerűsítése lenne a legfontosabb, de a turizmus más területei is segíthetik a környezetvédelmet, és lehet környezetbarát módon utazni, úticélt és szállást választani.

A szakterületeink végére értem. Ebből a felsorolásból talán látszik, hogy a környezetvédelem olyan létszükséglet, ami az élet minden területére hatással van, és minden szakterület szakemberei tehetnek környezetvédelmi lépéseket egy fenntarthatóbb, békésebb, szebb, egészségesebb világért. A környezet mindenkié!

Vezérkép forrása: http://www.alternativenergia.hu/wp-content/uploads/2010/04/kez.jpg

A cikk minden más része saját gondolatom, a többi szakterület nem kellő ismeretéből származó esetleges hiányosságokért minden felelősséget vállalok.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.