Főoldal » A Szentendrei-sziget természeti értékei

A Szentendrei-sziget természeti értékei

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Szentendrei-sziget legértékesebb területei az ivóvízforrások és a természeti kincsek miatt érdemelnek védelmet.

A Szentendrei-sziget a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik tájegysége. A Duna-Ipoly Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát az adja, hogy három nagy tájképi egység találkozik itt: a folyóvölgyek, a hegységek (Északi-, a Dunántúli-középhegység) és a síkság (Alföld). Ez a terület nagyfokú változatosságát eredményezi, amely egyedülálló határainkon belül, és alapvetően meghatározza a nemzeti park arculatát. A fõváros, valamint a Dunakanyar településeinek legfontosabb vízbázisa a nemzeti park területén található. 

A szigeten (mely 31 km hosszú, 3-3,5 km széles, 6440 hektár nagyságú) találkozik egymással a síkság és a hegyvidék flórája. Ez az oka, hogy a hegységekben honos növényfajok lehúzódtak a síkságra. 

A Dunamenti síkságon elhelyezkedõ Szentendrei-sziget Érzékeny Természeti Terület természet-földrajzilag az Alföld észak-nyugati kapuja. Mai formáját a szél és a Duna évezredes tájformáló tevékenysége alakította ki. A terület vízviszonyait ma is döntően a Duna határozza meg. Itt található Budapest legfőbb vízbázisa: parti szűrési kútjai napi hatszázezer köbméter kristálytiszta ivóvízzel látják el a fővárost és a közeli településeket. E vízbázis védelme rendkívül fontos, hiszen elég azt egyszer elszennyezni, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon. A Szentendrei sziget és környéke – különleges adottságainak és elhelyezkedésének köszönhetően – kiemelkedő természetvédelmi, vízbázisvédelmi és rekreációs funkciókkal bíró rendkívül értékes, érzékeny terület.

Az eredeti ártéri növényzet füzes bokrosai, puhafás és keményfás ligeterdei az emberi behatás eredményeként mára megritkultak, helyüket szabályos időközönként vagy alkalomszerűen víz járta extenzív nedves rétek foglalták el.

A mélyebb részeken tõzeges foltokon mocsárrétek találhatók. Magán a szigeten 25 védett növényfaj él, közöttük két szigorúan védett faj a gyapjas gyűszűvirág és a homokpuszta gyepeken előforduló csikófark. Itt található a szentendrei rózsa termőhelye is.

A Szentendrei-sziget a költöző madarak vonulási útvonalának fontos közép-európai állomása a Duna mentén. A területen 205 madárfaj fordul elő, amelyből 104 rendszeresen költ. Visegrádi-hegység madarai a szigeten nem költenek, de rendszeresen átjárnak a szigetre vadászni. A sziget legnagyobb vizes élőhelye a Merzsán tó. Az árterek, vizes élőhelyek szórványos, de rendszeres vendége a kiskócsag, gyakori a nagykócsag. A homokos partoldalakban mintegy 100 pár gyurgyalag költ. A terület nagy része mezőgazdaságilag hasznosított táj, ezért az ökológiai sokszínűség, a különféle élõhelyek megőrzése, fejlesztése a gazdálkodás minőségén múlik.

Források: Garami László: A természet csodái Magyarországon, Athenaeum 2000 Könyvkiadó; Környezet- és Természetvédelmi Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002; ktm.hu; kokosz.hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.