Főoldal » A tápanyag hiány első jelei.

A tápanyag hiány első jelei.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A zöld növények a fotoszintézis során a fény energiáját képesek kémiai energiává alakítani. Életfolyamatuk során vizet és tápanyagokat vesznek fel és a létrejött energia segítségével a különböző anyagcsere folyamatok által bonyolult szerves vegyületeket képesek felépíteni. A növényi produktumból leggyakrabban felépített, ill. hasznosított vegyületek, anyagok a szénhidrátok (nono, di, és poliszacharidok), fehérjék, növényi zsírok, olajok, vitaminok, aromavegyületek stb. a tápelemek sokirányú szerepet játszanak a növényi anyagcserében, a növekedésében. A fejlődésében nélkülözhetetlenek és egymással nem helyettesíthetők.

Fontos a tápanyag tartalom, a tápanyagok felvehetősége, a talaj levegőzöttsége, és a rendelkezésre álló vízkészlet.

A fő tápanyagok közé soroljuk a nitrogént, a foszfort és a káliumot. Fontos tápanyagok a kalcium (mész), a magnézium és a kén. Nyomelemekhez tartoznak a vas, mangán, molibdén, bór, cink, réz stb.

 

A nitrogén alapvető szerepet játszik a növények hajtásnövekedésében és termésképzésében, a növényi fehérjék létrehozásában, ezáltal a termés fontos minőségi mutatóiban is. A növények nitrát- vagy ammónium-ion formájában veszik fel. Egy nedves, kellő hőmérsékletű és jól levegőzött talajban a NO3– forma a domináns.

Nélkülözhetetlen a korai fejlődés és vegetatív növekedés szakaszában. A nitrogén látványosan növeli a hajtások tömegét és a termést. Meghatározó szerepe van az aminosavak, felépítésénél. A létfontosságát mutatja az is, hogy a sejtek genetikai információjának átadásában, az öröklődésben döntő szerepet játszó anyagok (kromoszómák, nukleinsavak, pl.  DNS, RNS) alapvető alkotóeleme. Fontos, hogy a termesztendő növény termésének N szükségletét kiszámítva, valamint a talaj tápanyag szolgáltató képességének ismeretében állapítsuk meg a N műtrágyák adagját.

A nitrogénhiányt a növények azonnal visszajelzik. Első tünetei a növények alsó, idősebb levelein figyelhetők meg. a gyökérzet hosszúra nő, de nem ágazik el. Növekedés vissza marad, ezt az állapotot fakó világoszöld színe jelzi, a vegetatív fejlődése lerövidül, a magvak korábban érnek, és aprók. A szemtermés és a bokrosodás ilyenkor kisebb mértékű, így az állomány hiányos lehet.

Többlete szintén problémát okozhat gabonáink megdőlésében, a betegségek iránti fogékonyság növekedésében, a rosszabb tárolhatóságban, valamint a cukor, olaj és keményítőtartalom csökkenésében jelentkezik. A növény levelei szélesebbek, színük sötétzöld.

 

A foszfor építőeleme számos sejtalkotó vegyületnek, sejtmembránok, nukleinsavak, foszfolipidek fontos alkotórésze. A fotoszintézisben, légzésben, alapvető biológiai szintézisfolyamatokban nélkülözhetetlen. Szerepe a növényi életfolyamatokban a többi tápelemnél sokrétűbb, szinte minden anyagcsere folyamatban részt vesz. Felvétele ortofoszfát ionok formájában: di hidrogén-foszfát vagy hidrogén-foszfát anionként történik, de bizonyított tény, hogy csekély mértékben a növények képesek oldható szerves foszfátok felvételére is.

A foszforhiány hatására romlik a növény vízháztartása és a nitrogénhiánnyal ellentétben az alsó, idősebb levelek nem sárgás, hanem vöröses elszíneződést mutatnak, tünetek később lilásvörös, barnásvörös színbe mennek át, ami a fonáki oldalon mindig jobban kivehető. Végül elhalás figyelhető meg az állományon. A hiánytünetek nagyon hamar, már a fiatal növényeken is felléphetnek. Az alacsony hőmérséklet erősíti és felgyorsítja a folyamatot. Az elégtelen foszforellátás következtében késleltetetté válik a virágzás és az érés is. Nem csak a foszfor hiánya, hanem annak többlete is káros következményekkel jár. A túladagolása jelentős tápelem aránytalanságokhoz vezethet, a foszfor túlsúly a mikroelemeknek a hiánytüneteiben nyilvánulnak meg.

 

A kálium a növények ásványi táplálkozásában betöltött biokémiai, fiziológiai funkciói miatt létfontosságú tápelem. Felvétele, szállítódása: egyértékű kationként, elsősorban aktív felvételi mechanizmus útján jut be a növények gyökereibe. A vizsgálatok szerint a K nagyon mozgékony elem, melyet legnagyobb mértékben a vegetatív fejlődési szakaszban vesznek fel. A növények káliumtartalma rendszerint elég magas. A fiatal levelek K koncentrációja általában 1,0 és 5,0% között van. A K+ felvétel során megbomló elektrokémiai egyensúlyt a gyökérzet proton-leadással állítja helyre és ez által jön létre pl. a műtrágyák fiziológiai savanyító hatása. Ismeretes, hogy a kálium nagymértékben javítja a növényekben a vízfelhasználás hatékonyságát. A K megnöveli a növény toleranciáját a különféle stressz-helyzetekkel szemben, mint pl. a szárazság, az alacsony hőmérséklet vagy a nagy só koncentráció.

Hiánya sokszor nem azonnal jelentkezik az állományon, de jelentős terméscsökkenést eredményezhet. Az elégtelen kálium ellátottság következtében csökken az ellenálló képesség, valamint aránytalanul megemelkedik a párologtatás, ami a levélcsúcs, levélszéleik hervadását, elhalását eredményezi. A hiány első tünetei, mikor az idősebb levelek széle megbarnul, majd elszárad.

 

A talaj, élő rendszer, benne számtalan mikroorganizmussal. A mikroorganizmusok ugyancsak jelentős mennyiségű szerves anyagot választanak ki, amivel hozzáférhetővé teszik a nehezen oldható tápanyagokat. A mikroorganizmusok által oldhatóvá tett anyagokat a növények is könnyen felvehetik. A jó szerkezetű talajok mikrobiális élete többnyire kielégítő. Viszont akkor lép fel probléma, ha hiány keletkezik ezekből a fontos mikroorganizmusokból. Ez nem csak tápanyag ellátási gondokat okozhat, hanem termés eredmény visszaesést is.

Manapság egyre fontosabb a mezőgazdaságban is a környezettudatos gazdálkodás, a  szennyezésének mérséklése a talaj kímélése, szerkezetének javítása. A növénytermesztés nélkülözhetetlen technikai eleme a műtrágyázás. Egyre nagyobb teret hódít a talajok termőképességének a fenntartása a talajélet fokozásán keresztül. Ennek egyik elterjedt eszköze a mikroorganizmusok talajba juttatása.

A baktériumtrágya egy szerves, élő baktériumokból álló  trágya,  mellyel  nem  közvetlenül a növényt, hanem a talajt tápláljuk. Nem nitrogént, foszfort vagy káliumot és más tápanyagokat  juttatunk  a  talajba,  hanem  olyan baktériumokat,  amelyek  a  talajban  lévő  tápelemeket  valamilyen  módon  aktiválják,  és  a növények számára felvehetővé alakítják. A baktériumtrágyák   sikerét   az   utóbbi években  számos  hazai  és  nemzetközi  kísérletben egyértelműen bizonyították. A baktériumtrágya igazoltan aktivizálja a talajéletet, így csökkenti a kezelési költségeket és  jobb  terméshozamot biztosít. Az első Magyar baktérium Trágya a  Phylazonit egy olyan baktériumtenyészet, amit a földbe juttatva értékes tápanyagokkal látja el a növényeket, méghozzá oly módon, hogy ezzel nem szennyezi a talajt.

 

Foráss:

http://www.phylazonit.hu/faq.html

http://www.phylazonit.hu/fejlesztes/

http://t1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTCuFcMXCtrrAha44AgIYeMTFoz_JI55JUAMYdMtchZ2t0qhwogyw

http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcS3f_i6Nnf4AVwJ5wAOywUlD2ObEaeYcA99wiZxGYTEa4dqgghi

http://www.csoppmix.hu/index.php?stilus=lap&hiv=36

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.