Főoldal » A túlfogyasztás napjára – 2. rész: A túlnépesedés

A túlfogyasztás napjára – 2. rész: A túlnépesedés

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Augusztus 8-án eljön a globális túlfogyasztás (más néven: ökológiai túllövés) napja. Ez azt jelenti, hogy kimerítettük a Föld idei készleteit, már annyit fogyasztottunk, mint amennyit a Föld meg tud termelni egy év alatt. Vagyis augusztus 8-ától, hétfőtől már a tartalékokból élünk. És évről évre korábbra kerül ez a nap. Fogynak a tartalékok, amíg el nem fogynak. A túlfogyasztás egyik oka a fogyasztói társadalom (az előző cikkemben részleteztem), a másik oka a túlnépesedés. Ebben a cikkben (3 részes sorozatom 2. részében) erről lesz szó.

Túlnépesedik a Föld, jó ez nekünk?

A túlnépesedés ökológiai szempontból azt jelenti, hogy egy adott fajnak több egyede él egy területen, mint amennyit az adott terület képes eltartani. Esetünkben az emberi fajról és a Föld teljes felszínéről van szó. Több ember él már a Földön, főleg bizonyos területeken, mint amennyit a Föld képes eltartani.

A túlnépesedés elsősorban a trópusi országokra: Afrikára, Dél-Amerikára és Ázsia déli részére (pl. Indiára és környékére) jellemző. Ezek az országok gazdaságilag kevésbé fejlettek, lakóik természetközelibb életet élnek, és természetes módon, védekezés nélkül szaporodnak. A trópusokon evolúciós oka is van a születések magasabb számának: a tiszta víz hiánya és a rovarok által terjesztett betegségek miatt sok gyereket kell szülni ahhoz, hogy legalább néhányan megérjék a felnőttkort. De az egészségügyi ellátás már ott is javul, egyre több gyerek éri meg a felnőttkort, a születések száma pedig nem változik, ami túlnépesedéshez vezet.

A túlnépesedést a természet előbb-utóbb megfékezi valahogyan. Általában úgy, hogy elszaporodnak az adott faj természetes ellenségei, vagy úgy, hogy elfogy a táplálék, és a faj nagy része vagy akár egésze kipusztul. Az embernek nincs természetes ellensége (mindig irtottuk a ragadozókat), de a táplálék elfogyhat. Igaz, hogy egyre fejlettebb mezőgazdasági és élelmiszeripari módszerekkel egyre több élelmiszert lehet megtermelni, de egyrészt ez általában nem jut el a leginkább rászorulókhoz (mert nincs pénzük megvenni, de éppen azért szorulnának rá, mert nincs pénzük), ezért éhezik több millió (talán már milliárdnyi) ember világszerte, másrészt még ha el is jutna mindenkihez, a Földön megtermelhető élelmiszer mennyisége véges (hiszen a Föld méretei is végesek), azzal csak véges számú emberi gyomrot lehet megtölteni. Vagyis nem szaporodhat korlátlanul az emberiség. A víz- és táplálékhiány már most is észrevehető a trópusokon. És mivel ez nagy halálozási arányt okoz, nagyobb születésszámmal pótolják. Minél több ember hal éhen, annál több születik, annál kevesebb táplálék jut egy főre, annál többen halnak éhen megint.

Mi lenne a megoldás? Az élelmiszer-készletek egyenletesebb elosztása (pl. ami a trópuson terem, az ott is maradjon, ne a hűvösebb országok áruházi polcaira kerüljön), és a fogamzásgátlás elterjesztése a trópusi országokban. Utóbbit sajnos sok helyen vallási okok is akadályozzák, akár keresztény, akár iszlám, akár valamilyen törzsi vallás híve az adott népcsoport. De a profitorientált élelmiszeripar érdekei miatt az élelmiszerek egyenletesebb elosztása sem egyszerű feladat, mert az nem hoz pénzt. (Megint a vallás és a pénz az akadály, ahogy leírtam az előző cikkemben is az agymosás fajtáinál. Politika, vallás, pszichológia, és a marketing, ami a pénztermelés eszköze. Ebben az esetben a vallás és a marketing a hibás.) Ezért nincs igazi megoldás, legfeljebb törekedni lehet rá. Élelmiszersegélyt osztani, és minél jobban terjeszteni a fogamzásgátlást, felvilágosítani az ott élőket a témában. De ha nem oldódik meg rövid időn belül a helyzet, az konfliktust okozhat a gazdag és a szegény országok között. Tehát ez már nem csak környezetvédelmi, hanem társadalmi probléma.

Magyarországon és más, gazdaságilag fejlett országokban viszont éppen az ellenkezője a baj, a népesség fogyása és elöregedése, a túl alacsony születésszám miatt. De a környezetterhelésük így is nő, aminek a fő oka a fogyasztói társadalom. És ezzel visszaérkeztem a sorozat első cikkének témájához. Harmadik cikkemben a túlfogyasztás üteméről és következményeiről írok majd.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.