Főoldal » A túlfogyasztás napjára – 3. rész: Hogyan tovább?

A túlfogyasztás napjára – 3. rész: Hogyan tovább?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Augusztus 8. idén a globális túlfogyasztás (ökológiai túllövés) napja. Ez az a nap, ameddig annyit fogyasztunk, mint amennyit a Föld képes megtermelni egy év alatt. Innentől már a tartalékokat éljük fel. És mivel a tartalékok egyre jobban fogynak, ez a nap évről évre előrébb kúszik a naptárban. Ennek oka a gazdaságilag fejlett országokban a fogyasztói társadalom és a vele járó növekvő fogyasztás, a kevésbé fejlett, trópusi országokban pedig a túlnépesedés. De melyik évben mikor volt ez a nap? Gyorsulva vagy lassulva halad előre? Elérheti január 1-jét? (Akkor egész évben nem fogyaszthatunk semmit, csak a tartalékokból élünk, ha még lesznek.) Ha igen, mikor? Erre keresek választ ebben a cikkben.

Feléljük a Földet?

Az interneten elég jól megtalálhatók az utóbbi néhány év adatai erről a napról. 2012-ben augusztus 22, 2013-ban augusztus 20, 2014-ben augusztus 19, 2015-ben augusztus 13, és idén, 2016-ban augusztus 8. Ha ezt megnézzük, akkor láthatjuk, hogy az utóbbi időben évente kb. 3-4 nappal került előbbre átlagosan ez a dátum. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 2079-ben tolódik január 1-jére, ami azt jelenti, hogy a 2080-as évben már semmit sem fogyaszthatunk. Tehát ha így fogyasztunk, akkor az emberiségnek kb. 64 éve van még hátra! Kb. 2027-re már 2 Földre lenne szükségünk, 2045 körül már 3-ra, de csak 1 van. Gyorsan feléljük a tartalékainkat. És ennek nyilván lesz következménye.

Ha kevesebb erőforrást használhatunk, akkor nyilván kevesebb élelmiszer jut egy főre, ami elégedetlenséget szül, világszerte konfliktusokra kerülhet sor. A legtöbb trópusi országban már most sem jut mindenkinek elegendő élelmiszer, sőt, még tiszta víz sem! Mi lesz, ha a most fejlettnek nevezett országoknak sem jut? Rövid időn belül háború és éhínség várható a világ nagy részén, hacsak nem sikerül a gazdag országokban visszafogni a fogyasztást, a szegényebb, trópusi országokban pedig a népszaporulatot, és biztosítani a Föld minél egyenletesebb élelmiszer-elosztását. A fogyasztás visszafogása környezetvédelmi szempontból is fontos: minél kevesebbet fogyasztunk, annál kevesebb erőforrás fogy, és annál kevesebb szennyezés és hulladék keletkezik. A többi probléma, pl. a népesedés és az élelmiszer-elosztás kérdése inkább társadalmi feladat. Előbbit főleg vallási okok, utóbbit főleg az élelmiszeripar haszonelvűsége nehezíti. De ezeken a rövid távú érdekeken gyorsan felül kell emelkedni, különben 2080 körül kihal az emberiség. Felismerjük végre a saját érdekeinket, vagy megmaradunk a pénz és a fogyasztás csapdájában?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.