Főoldal » A városi hősziget

A városi hősziget

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Bizonyára sokan érezték már egy kiadósabb túra után a hazakocsikázást követően mikor kiszálltak az autóból, hogy bár ugyanabban az öltözékben vannak mint azelőtt, mégis mintha jóval melegebb lenne a város közepén mint a több kilométerre lévő túra helyszínén. Sokszor egész kellemesnek véljük a hőmérsékletet mikor nemrégen a szabadban még a tábortűz mellett is majd meg lehetett fagyni. Ez nem csupán érzéki csalódás és nem feltétlenül mondhatjuk, hogy a kocsiban vagy a buszon biztosan átmelegedtünk és már azért nem érezzük a hideget. Ez a jelenség a városok kisebb, leginkább saját területére kiterjedő klímamódosító hatása, a városi hősziget.


A városi hősziget egy antropogén (emberi) hatásra létrejövő légköri anomália, mely a nagyobb városokban jellemző. A városokban mérhető magasabb hőmérséklet elsődleges oka, hogy mivel sok ember él kisebb területen ezért ezen területek energiafelhasználása (fűtés, hűtés, közlekedés…) jelentősen magasabb mint a kisebb településeké. A hősziget kialakulását és a hőmérsékletkülönbség mértékét számos más tényező is befolyásolja, mint például a területen lévő épületek száma és mérete (ezáltal árnyékoló és hőtároló képessége), a domborzati és időjárási viszonyok, mint a szélsebesség vagy a felhőzet, valamint az évszak, de akár a napszak is. Városi hőszigetről akkor beszélhetünk, ha a település és a környezete közötti hőmérséklet különbség legalább 0,5-1 °C. Általánosan elmondhatjuk hogy a város struktúrája nagyban befolyásolhatja a hőmérsékleti eltérést. Egy alacsony épületeket tartalmazó és zöld területekkel tarkított településen sokkal alacsonyabb lesz a különbség. Átlagosan 1-2 °C-os hőmérsékleti differencia jellemző, de ez az érték szélsőséges esetekben elérheti a 8-10 °C-ot is. A hőmérséklet emelkedése a települések központja felé egyre magasabb. Vertikálisan a jelenség néhány száz méteres magasságig terjed ki. Ez általában a területen található épületek magasságának a többszöröse.


A városi hősziget alapvetően megváltoztatja a városklímát. Nyáron több a forró nap, télen a talaj menti fagyok ritkábban és rövidebb ideig fordulnak elő, a vegetációs periódus hosszabb, nagyobb a csapadékösszeg és gomolyfelhők is gyakrabban fordulnak elő. A hősziget kedvezőtlen körülmények között csapdába ejtheti a különböző szennyező anyagokat a város fölött (füstkupola), mely így közvetlenül károsíthatja a városlakókat, de a szél hatására ez elmozdulhat más településeket vagy mezőgazdasági területeket veszélyeztetve. Az elviselhetetlenül forró nyári napok száma is magasabb, mely terheli az emberi szervezetet. Védekezésképpen a zöld területek (parkok, terek) arányának növelése említhető.


 


Felhasznált irodalom:


1, http://www.espere.net  (Environmental Science Published for Everybody Round the Earth, A városok éghajlata – A városi hősziget)


2, Metzger Sz, (2009): Oktatási segédanyag a Környezetgazdálkodás című tantárgyhoz, KE-ÁTK Természetvédelmi Tanszék, 54-56


3, Unger J, (2010): A Városi Hősziget-jelenség Néhány Aspektusa, MTA doktori értekezés tézisei, Szeged, 1-2


Oláh Vilmos


2011

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.