Főoldal » A Városliget elpusztítása és a nemzetgazdaság felvirágzása…..

A Városliget elpusztítása és a nemzetgazdaság felvirágzása…..

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A KPMG  tanulmánya arról, hogy milyen hatása lesz a megépülő múzeum negyednek a nemzetgazdaságra. A mellékletben.

Az épületes, irodalmi értékű, rózsaszín felhőn láblóbálós scifi a Városliget ZRT megrendelésére készült. A megrendelő tehát megrendelte, hogy végezzenek el néhány szorzást: ha a jövendölt látogatószámot megszorozzuk a jegyárakkal, akkor hány év alatt térül meg a beruházás.

Feltétlenül olvassátok el a mellékelt tanulmányt. Nem akarom lelőni a poént, de a továbbhaladás szempontjából meg kell mondanom, hogy 10 év alatt megtérül.

 Akkor hol itt a bibi? Szép is lesz, kultúra is lesz, meg is térül…akkor?

Akkor már csak az a kérdés, hogy mi is itt a kérdés, amit meg kellett volna vizsgálni.

Ezzel a hatástanulmányt  (nem) helyettesítő önigazolással tematizálható a közbeszéd és leszűkíthető a kérdés gazdasági számításokra. Ezért nem bízunk közparkokat, városfejlesztést, urbanisztikát, környezetvédelmet, népegészségügyet közgazdászokra. Mert a befektetett forintok megtérülése csak az egyik tényező, amin gondolkodni kellene, ha el akarunk verni (nem létező) 150 milliárdot. ( Vagy annak a háromszorosát…de erről sem beszélünk most)

Mert vizsgálta a KPMG a megépülés utáni fényes jövő pénzmozgásait, de nem tették fel neki, sem másnak az alábbi kérdést:
Milyen hatása lesz a Városliget eltűnésének?

A világ első tervezett közparkjának elpusztítása, amelyet a nép fiainak kikapcsolódására, természetben eltölthető szabadidejének biztosítására terveztek….ez nyilvánvalóan nem képvisel értéket. Nem is kár, ha elpusztul, a hozzá tartozó szegényekkel együtt.

Ime: zöld tető az IKEÁN. Ezt akarjuk?[token node title-raw]

De egy közparknak soha a világtörténelemben nem volt feladata gazdasági haszon szerzése!

Az volt a szerepe, hogy a lakosság aktív és passzív kikapcsolódásának színhelye legyen, hogy fáradalmait kipihenhesse, regenerálódjon, sportoljon, ezzel újratermelje munkaképességét, megőrizze egészségét. (Hátha így még egy közgazdász is megérti mire való egy közpark.) Oxigén termelő és szén-dioxid megkötő, valamint klimatizáló hatásával javítsa a városi levegőt. Egy Városliget méretű közpark kb. 2 saroknyira hűsíti nyáron a levegőt, megszünteti a ma oly divatos beton/térkő által okozott hőszigeteket.

A fák párologtató hatása természetes párásítást biztosít az egyre inkább kő-, és betonsivatag jellegű város levegőjére. Mert a kipufogó gázon kívül a száraz levegő is oka a sok asztmás megbetegedésnek. A száraz nyálkahártyákon megtapadó porszemek (köztük a virágpor is) ezért is tudnak kiváltani allergiás reakciót. Orvosi tény, hogy a nagy forgalmú, fátlan, parktalan területeken sokkal magasabb az asztmás betegek száma.[token node title-raw]

A szálló por, a kén dioxid, nitrogén-oxidok, szén dioxid és monoxid gyerekeknél figyelem koncentrációs zavart is okoz. (Felnőtteknél is, de őket már nem vizsgálja senki. Egyszerűen hülye és kész. Meg miért nem figyel jobban. Mintha egy elrongyolódott autógumitól elvárnánk, hogy megtartsa a levegőt.)

Ezeket a statisztikákat miért nem olvasták el az illetékesek?

Vagy miért nem kértek meg egy egyetemistát, hogy 20 ezer forintért készítsen egy kivonatot a Budapest környezeti állapota című alapos munkából? Ha már nem maradt rá 20 millió, hogy egy nagynevű cégtől rendeljék meg?

A porszemcsék lerakódnak a levelekre, melyet azután az eső lemos, ezzel a tevékenységével akadályozza meg a park a szálló por okozta szmog kialakulását.

Igaz, hogy ezekre a problémákra ma jól kidolgozott módszer van: kikapcsolják a légszennyezettség mérőket.

Miért van az, hogy csak az Európai uniónak fontos, hogy tegyen végre valamit az ország a légszennyezettség magassága ellen? Nekünk nem baj? Mi miért nem indítunk a főváros ellen kötelezettség szegési eljárást? ( Indítunk: választásnak hívják)

Mennyibe került volna megbízni egy kertészeti egyetemistát, hogy Dr Radó Dezső módszerével kiszámolják mekkora veszteség ér bennünket egy –egy faóriás kivágásával?  Hány év szükséges ahhoz, hogy újra 50 -100-150 éves fák legyenek az 5-6 éves csemetékből?

Csak nem 50-100-200? Aki ezt kiszámolja megkaphatja az általános iskolai 4 osztályos ötöst matekból.

 A természetes talaj elnyeli az esővizet, amelyet azután lassan, napok alatt visszapárologtat a levegőbe. A lebetonozott, térkövezett felületekről a víz azonnal a csatornába kerül. Mindössze az eső után néhány óráig lesz szauna, majd jön a sivatag.[token node title-raw]

És a drága pénzen locsolás, meg a Kossuth tértől a 4-es metro megállóiig mindenütt betonteknő, hogy víz is legyen….

Na és a zajterhelés?

A Ligetben kb. 200 méterre be kell sétálni, hogy beszélgetni, olvasni, pihenni tudjon az ember. Mert ha elég fa, cserje van a Liget szélén, akkor elnyeli a zajt. A levelek suhogása és a madarak csipogása elfedi a morajló város zaját. Ez nyugtatólag hat az idegekre….. Mennyibe kerülnek vajon az egészségügynek a fáradt emberek? Mennyi munkaóra, táppénz kiadás, gyógyszerköltség a következménye ennek a szűklátókörű gondolkodásnak?

A forgalom megsokszorozódása a zajterhelés sokszorozódásával is jár. Jelenleg éjjel és nappal is meghaladja a zajterhelés az egészségügyi határértéket. [token node title-raw]

Nem hiszem, hogy a Liget szélén a szerelmesek egymás fülébe súghatnának bármit. Úgysem hallaná meg a másik. Minek? Még a vasút zaja is behallatszik a Petőfi csarnokig!

A környékbeli iskolákban nem lehet ablakot nyitni, akkora az utcazaj.[token node title-raw]

Nyáron aludni nem lehet. Nem találtam ilyen sort sem a nemzetgazdasági fejtegetések között!

És egy terület zajterhelését nem csak a zaj decibelben mérhető nagysága határozza meg, hanem az is, hogy hány emberre van hatással. Márpedig a Liget környéke, különösen a VI. és VII. kerületi oldal a város legsűrűbben lakott területei!

Mibe kerül az emberek egészsége? Jól léte? Közérzete?

Ma is a Kacsóh Pongrác útig hallatszik a zene a sörsátortól…egy héten 2x. Mi lesz, ha a magyar zene konzervdobozából minden nap ez hömpölyög feléjük?

Az Ajtósi Dürer sori szórakozó hely zaj-, üres üveg- és energia italos doboz szennyezése csak esti mese ahhoz képest, ami ránk vár.

 A társasági élet helyszíne is a Liget! Iskolai csoportok, baráti társaságok, jógázók, kerékpározók, kutyások, szánkózók, idősek és kismamák, szerelmesek és futók találkozó helye..[token node title-raw]

Van-e értéke egy kellemes közösségi térnek?

Mert a folyamatosan tömegrendezvényekkel túlzsúfolt Ligetben ezek a funkciók már ma is nehezen valósíthatók meg.

 Azt is megkellene kérdezni a téma szakértőitől, hogy  

– kellenek-e múzeumok? Most kellenek-e? Mennyiért kellenek? Hova?

– Új épületbe, vagy meglévő üresen enyésző műemlékiekbe?

– Barna zónába, vagy a máris lakhatatlanságig túlzsúfolt városrészekbe?

– Egy kupacba vagy szétszórva?

….a sort folytathatnánk. De ezek a kérdések fel sem merültek. Az urbanisták és a tájépítészek ugyan azt hitték, hogy értenek ehhez, tehát el akarták mondani a véleményüket. Ingyen is, amilyen botor népség. De nem kellett, mert a helyszín eldőlt. Kérdés nélkül.

 Nem tették fel azt a kérdést sem, hogy vajon a megadott, erősen alábecsült 150 milliárdban benne foglaltatik-e az ígért közlekedési megoldások megépítése?

Milyen számvetés az, ahol a raktározási központok, gyermekszórakozatási központok, mélygarázsok, parkolóházak kerülnek ki és be a „tervekbe”, az összeg marad stabilan annyi, amennyi. Már régen nem merik bevallani ( ha tudják egyáltalán), mennyibe kerül. Vagy kerül amibe kerül, csak nagy legyen?

Kiszámolták, hogy

– Mire NEM lesz pénz ezen idő alatt?

– Kiszámolták, hogy ez a gyors megtérülési idő érvényes lenne akkor is, ha a városban bárhol máshol helyeznék el a múzeumokat?

– Miből fizeti ki a többi múzeum a villanyszámlát?
– Mit kell eltűrnie a lakosságnak az építkezés alatt és után?

Zaj, por, piszok, épületkárok, szabálytalan parkolók…éveken keresztül.

– Mennyi lesz a környező épületekben keletkező kár?

– Az elégtelen parkoló szám miatt megnő a szabálytalanul parkolók száma.

– Zugló többi részének telezsúfolása parkolóházakkal, mélygarázsokkal…ugyan nem a projekt része, de pénzbe kerül…

A főváros zöld kerületéből parkoló kerület lesz.

 A város többi részétől dekoratív paravánokkal fogják eltéríteni a turistákat, hogy ne lássák, mi van egyébként a városban? A Kossuth Lajos utcán? A Rákóczi úton?

Vagy a külvárosban? Vagy akár csak a Ligettől pár száz méterre a Mexikói úti kis földalatti végállomásánál, vagy a vasúti sínek mentén?

Mert egy hatástanulmány nem hatástanulmány.

Mert pláne, ha tényként kezel légből kapott látogató számokat.

Pláne, ha előre tudjuk a végeredményt, mert cél kiszolgálására készült.

Mert jó válaszra akkor számíthatunk, ha jó kérdést teszünk fel.

Nem egyet, hanem annyit, amennyi lefedi a teljes projektet.

Nem akkor, amikor már elterveztünk mindent, kidobtunk 120 milliót az ablakon, és éppen készülünk utána dobni a következő 4 milliárdot.

Valamelyik NAGY beépítő igazán elmehetne egy jól működő multinacionális vállalat gyártó sorára dolgozni egy hétre. Ott megtanulná, hogy bármilyen rendszerbe történő beavatkozás milyen tovagyűrűző hatásokkal jár.

Igaz, hogy akkor le is esne a rózsaszín felhőjéről a valóság kőkemény talajára. És jól megütné azt a testrészét, amit egy normálisan működő nagyvárosban egy ilyen ötletért szét is rúgnának.

 

itt a tanulmány…csak sehogyan sem engedi feltölteni a rendszer.

 https://docs.google.com/a/oktav.hu/file/d/0B01_HCv5Krd_a2dERXJjRVEyczA/edit

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.