Főoldal » A vetési varjak kálváriája – 1. rész

A vetési varjak kálváriája – 1. rész

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mi jut az eszünkbe, ha a varjakat említi valaki? Ijesztő, fekete, hátborzongatóan károgó madarak, amik télen megsokasodnak a városban…Még gondolni is rossz rájuk…!

Megoldás-e?

Emlékeznek-e még a február 29-i Híradó egyik esti riportjára? 1)

Ebben tálalták azt, hogy: „A varjak ellen harcolnak Pécsett.”

Történt, hogy a kertvárosi panelövezet lakói és az egyik ottani vendéglős bejelentése folytán az önkormányzat több fáról leszedette a varjúfészkeket.

Nézzük meg az erről szóló tévériportot!:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/02/29/21/A_varjak_ellen_harcolnak_Pecsett.aspx

 Végre megszabadultak a kellemetlen társaságtól! – gondolhatnánk.

Azonban nem ilyen egyszerű ez az ügy. Lássuk a helyzetet átfogóan!

 Vádak

Mi is volt a gond velük? (Ami most is van.)

Zavarták a lakosság nyugodtnak óhajtott életét.

Íme, a madarak bűnei:

  • piszkítás
  •  fertőzés (a gyanú szerint)
  • hangoskodás
  •   az ottani vendéglő látogatóinak zavarása.

Ha emberi mércével néznénk „tetteiket”, a varjakat több vétséggel lehetne vádolni: ¤közterület-szennyezés, ezzel ¤fertőzésveszély okozása; ¤csendháborítás; ¤hírnévrontás (a vendéglőé, a felszolgált dolgok beszennyezése miatt).

 …Folytathatnám még tovább a kifacsart párhuzamot, de nem ezért ragadtam billentyűzetet.

Ha az „elkövetők” emberek lennének, jogos lenne mindez a vád. Azonban madarakról van szó.

 Amúgy megértem a panasztevőket. Részben. Ha csak az ő szempontjaikat nézem.

 Tények egyszer

Az tény: a vetési varjak károgása eléggé fülsértő, amit gyakran megtesznek.

(Én is csak nagynehezen tudtam ezzel megbarátkozni.)

Nem tudni: méretes pottyantásuk miféle fertőzéseket okozhat*. Viszont emlősöktől és egymástól nagyobb eséllyel kaphatunk el kórokat.2) (*A városi galambokéról és a közterületen „felejtett” kutyatermékekről nem beszélve.)

 Ezeken kívül a babonára hajlamos emberekben baljós érzetet kelthetnek – még a mostani „felvilágosult” korunkban is.

Egyszóval: nem szívesen látott vendégek.

 Tények még

Talán sokaknak nincs ismeretük arról, hogy a vetési varjú (Corvus frugilegus) 1959-1971-ig részleges, utána 2001, majd 2009 óta védelem alatt állt és áll5) (elméletileg), eszmei értéke pedig 10.000 Ft. 2009-ben az év madara volt a kék vércsévelegyütt.3) Ebből következik, hogy pl. törvénytelen, ha lelövik, vagy valaki fiókát vesz ki tőlük. 4) (Mégis van, ki megteszi. Ezt saját értesülésből tudom.)

Miért is fontos a vetési varjú védelme, élőhelyének s ezzel fészkelésének biztosítása?

Nem csupán azért, mert 1980-2006-ig (26 év alatt) 90%-al csökkent (!) Magyarországon a populációja3), a könyörtelen kilövések és az F1, F2 nevű corvicid szelektív méreggel injektált tojásokkal tett irtások miatt5). (Bár ez önmagában is riasztó jelenség!)

Erről egy grafikon:  http://www.mme.hu/binary_uploads/2_magunkrol/madartavlat/madartavlat_2008_2.pdf [10. o.] 

Azért is fontos, hogy a vörös vércséknek (Falco tinnunculus) és kék vércséknek (Falco vespertinus) a vetési varjúfészkek költési lehetőséget adhassanak, mivel ezek a sólyomalkatú madarak nem építenek fészket.3), 9) Mikor a varjúfiókák kirepülnek, ők lerakhatják tojásaikat, felnevelhetik övéiket. Így a megmaradásuk szorosan összefonódott a varjútelepekkel.

Mindezekről az itt olvasható írás is tudósít minket:

http://www.hirado.hu/Hirek/2009/01/06/12/A_kek_vercse.aspx

 Várjunk egy pillanatra. A vörös és főleg a kék vércsék ritkábbak, mint a vetési varjak. Rajtuk kívül az erdei fülesbaglyoknak (Asio otus) is utódnevelésre alkalmas az elhagyott gallyfészek. Utóbbi három madárfaj szintúgy védett, eszmei értékük 50-50.000, a kék vércséké 500.000 Ft.6)

Ezen kívül a varjak zsákmányállatként is szolgálnak némely nagyobb termetű sólyomnak és vágómadárnak, mint  például a vándorsólyomnak (Falco peregrinus) és a héjának (Accipiter gentilis).8) Ezekből kikövetkeztethető, hogy a biológiai sokszínűség (biodiverzitás) fenntartásában, megőrzésében megvan a szerepük a vetési varjaknak.

Ezt hivatalos háttér is segíti: „2004-ben, a fajmegőrzési terv alapján az MME koordinációjában elkészült a kék vércse magyar és nyugat-romániai állományára írt LIFE projekt, amely 2005-ben támogatást is nyert.”9)

Másfelől: Mivel ügyesen alkalmazkodtak a táplálékkínálathoz, mindent elfogyasztanak, ami ehető. A kultúrnövények magvain, dögökön, madártojásokon kívül az ember gazdálkodására kártékony állatokat is összefognak. Például csigát, sáskát, pockot, egeret – ezzel hasznot is hoznak nekünk.

(Bár a tisztesség kedvéért megírom: a termények csipkedésével okozott károk és a hasznosság arányán mindmáig vitatkoznak a földet művelők és a kutatók5) – márpedig nem egymással, hanem csoporton belül…)

Érdekességképpen: A varjúfélék előkelő helyet foglalnak el az állati értelmességben – ha nem ők viszik el a madaraknál az első helyezést! Némelyek még az emberi beszédből is megtanulnak szavakat. De nem egyedül ez az értelem fokmérője – hanem az más fajta tanulás és a problémamegoldás képessége is.

Erre nézzünk meg egy etológiai (állatviselkedéstani) kísérletet a Youtube segítségével:

http://www.youtube.com/watch?v=5matCZ_XKd8

Még játszani is tudnak (szoktak is):

http://www.youtube.com/watch?NR=1&feature=endscreen&v=QqLU-o7N7Kw

Erről szól az Madártávlat egyik cikke is a 29. oldalon.10)

Külön érdekesség:

A hangjukat megfigyelve azt kellett észrevennem, hogy mindegyiknek más a hangja – talán a más hangszínű károgásból tudják egymást fölismerni. Ez is alátámaszthatja az értelmességüket. 

Azt mennyien tudják, hogy a vetési varjú élete végéig ragaszkodik a párjához? Az élethossz náluk 20 évet is jelent – de csak szerencsés esetben. A hűségét bizony eltanulhatnánk mi, emberek is.

Sőt: „(…) Ha a partnerek egyikét héja vágja le, a másik élete kockáztatásával is próbálja megmenteni.”7) Nem tudom, hogy ez az Olvasóknál mit kelt, de bennem tiszteletet ébreszt.

 Tanulság

Mindezek után: cikkem főszereplőjét nem kéne feketébbnek látnunk, mint amilyen. (Azért sem, mert kékes-lilásan csillogó a tollruhájuk.)

Most már mindenki (f)elismerheti, hogy nem is annyira „rossz” lények a varjak…

Még a nagy formátumú költőt, Ady Endrét is megihlették – ő egyenesen szenteknek (!) nevezte ezeket a szárnyasokat:12)

Szent madarak, mindig lesztek,

Mindig szálltok, mindig jobban

S a szines madár-szalonban
Szidnak titeket irígyen.”

Egyik közeli ismerősöm nevelt egy dolmányos varjat (Corvus corone cornix), a vetési varjú „unokatestvérét”. Ennek a révén ámulatba ejtő dolgokat láthattam egy varjúféle teremtménytől: tanulékonyságot, kíváncsiságot, önfelismerést, alkotóképességet, ragaszkodást… (Ld. Galéria)

Én akkor kedveltem meg és az óta hallgatom őket elnézőbben – sőt mosollyal , mert mókásak is ahogy mozognak -, mióta mindezeket tudom róluk. 

/Im memoriam Ingrid, a dolmányos/

Források:

1)       http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/02/29/21/A_varjak_ellen_harcolnak_Pecsett.aspx

2)   http://www.vasnepe.hu/cimlapon/20120417_elszaporodott_varjak_pelikan_park?FullComment=true#comments 

3)      http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/zoldzona/2009-a-kek-vercse-es-a-vetesi-varju-vedelmenek-eve

4)       http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600053.TV [8.§ (6) és 43.§ (1), (2)b)] 

5)      http://knp.nemzetipark.gov.hu/_user/downloads/Varju.pdf 

6)      http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100013.KOM (2. számú melléklet)

7)       Sauer, F. – Szárazföldi madarak. (Ford. Schmidt, E., 1995. Budapest: Magyar Könyvklub), 270. o.

      A világhálón is megtekinthető tömören: http://moly.hu/konyvek/frieder-sauer-szarazfoldi-madarak

8)      Sauer, F. – Szárazföldi madarak. (Ford. Schmidt, E., 1995. Budapest: Magyar Könyvklub), 24., 48. o.

9)      http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kial/0/34838/1

10)   http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/EU-jelentesek/79-409-EGK-12-cikk.pdf  (19 o.)

11)   http://www.mme.hu/binary_uploads/2_magunkrol/madartavlat/madartavlat_2008_2.pdf (29. o.) 

12)  http://mek.niif.hu/00500/00588/html/vers0402.htm (26. vers)

Képek forrásai:

A képek egy részét a szerző készítette, kivéve ezeket:

Vezérkép: http://magonc.org/old/index.php/greenpici-szakkor/2009-ev-madarai-a-kek-vercse-es-a-vetesi-varju

1. kép: http://www.mme-monitoring.hu/news.php?flag=falves

6. kép: http://www.hlasek.com/corvus_frugilegus_da0785.html

7. kép: http://hortobagymadarfoto.wordpress.com/2008/07/05/ezerrel-zajlik-az-etetes-a-kek-vercseknel/

8. kép: http://kmnp.nemzetipark.gov.hu/print.php?pg=news_179_1731&nyelv=0

9. kép: Papp Sándor

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.