Főoldal » A zaj mint környezetszennyezés

A zaj mint környezetszennyezés

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Környezetvédelemmel kapcsolatban elgondolkodva eszembe jutott hogy igencsak kiemelkedő figyelmet érdemel a környezetünket körülvevő zajok hatása. A megkérdezettek többsége nincs tisztában azzal a dologgal, hogy milyen következményei vannak a kezeletlen zajszennyezésnek, valamint a hallásvédelmi intézkedések figyelmen kívül hagyásának. A környezetszennyezés egyik formáját jelentő zaj az élővilág egészét zavarja, nem csupán az ember szenvedi meg a zajártalmakat, mint azt sokáig hitték. A növényekre ugyan másként hat a sok decibel, de közvetett módon rájuk nézve is káros. Néhány korábbi, viszonylag friss tanulmányból már ismert, hogy a városokban a madarak másként énekelnek, mint falun élő társaik. Ez azzal magyarázható, hogy „túl akarják csicseregni” az emberi tevékenységből eredő háttérzajt, az autó- vagy vasúti forgalom, az építkezések lármáját. Ezzel magyarázható, hogy növelni próbálják hangerejüket és hangkibocsátásuk frekvenciáját, vagyis élesebb hangokat adnak.

[token node title-raw]Amikor hallunk valamit, akkor a levegő sűrűségváltozásának egymásutánjait érzékeljük. Ez a jel fülkagylón, dobhártyán keresztül a hallócsontokon át jut el a receptorokig, majd jut el az inger az agy megfelelő részére, ahol az feldolgozásra kerül.

[token node title-raw]Ezt a kifinomult rendszert veszélyeztetjük, amikor hirtelen nagy hangerejű, vagy sokáig tartó magas frekvenciájú hanghatással terheljük halló szervünket, ami egyben az egyensúly kezeléséért is felelős szerv. A halláskárosodás tulajdonképpen a hallásküszöb időszakos vagy végleges megemelkedése, azaz az erős hangok okozta nagyobb igénybevétel az érzékelő sejtek kifáradásához vezet. Végletes esetben ezek a sejtek a hirtelen és erős hang hatására részlegesen elpusztulhatnak. Nehéz elképzelni milyen érzés elveszteni halló képességünk, de gondoljunk csak bele, hogy az eddig említett dolgokon kívül még mi minden funkciót veszíthetünk a hallásunk elvesztésével. Mivel a hanglokáció segítségével meg tudjuk határozni a környezetből eredő hangforrások helyét és távolságát, így a hangot kiadó tárgyak, élőlények felderítésében is alapvető jelentőségű hallásunk. Ebből következik, hogy e képesség zavara tájékozódásbeli problémát is maga után von.

[token node title-raw]Rendkívül fontos, hogy azok, akik zajos munkahelyen dolgoznak, fokozottan ügyeljenek füleik védelmére. Még a rövid ideig tartó zajos környezetben végzett munka is vezethet halláskárosodáshoz. A krónikus zajártalom kezdetben fülzúgáshoz, fülcsengéshez, végül sok esetben süketséghez vezethet. Ugyanez vonatkozik azokra, akik túl hangosan hallgatják a zenét a fülhallgatón, vagy gyakran vesznek részt hangos koncerteken. Vegyük lejjebb a hangerőt, vagy használjunk valamilyen fülvédő eszközt, például füldugót, ezzel csökkenthetjük a maradandó halláskárosodás esélyét.

[token node title-raw]Viszont még meg kell említenem a zaj pszichére gyakorolt hatásaira. A fontos információk kiválogatása egy nagyon bonyolult és hihetetlenül összetett feladat. Az egészséges emberi agy mégis magasan a mai technológia felett áll jelfeldolgozás tekintetében. Igen ám, de a túl sok stressz – ami szintén rengeteg energiába kerül -, vagy valamilyen betegség hatására az adatok szétválogatása problémát okozhat, és az akusztikus zaj súlyosan megnehezítheti ezen emberek mindennapjait. Mivel agyunk igen sok ingert dolgoz fel akaratunktól függetlenül. A feleslegesen ingerelt agynak egyre nehezebb kiválogatni az értékes információkat, az úgymond hangzavarból. Kimutatható különbség van az emberek koncentráló képességében, ha különböző körülmények között vizsgáljuk őket. Igazán könnyű megtippelni az eredményt, hogy melyik környezetben hatékonyabb a tanulás, a koncentráció, vagy csak egyszerűen a pihenés.

[token node title-raw]Egy kis érdekesség a múltról, hogy elődeinket is hasonlóképp zavarta a nagy zaj. A városi zaj elleni küzdelem története a római időkre nyúlik vissza. Annak idején Julius Caesar dekrétumot adott ki, mely előírta, hogy vásár- és ünnepnapokon az utcákon csak gyalog szabad közlekedni. Claudius császár pedig mindenféle kerekeken guruló járművet kitiltott Rómából. Később a középkori városokban külön törvényeket hoztak a csendháborítók ellen. Legtöbbször harang alá ültették őket, és húzták a harangot.

Források:wikipédia, drinfo, vital.hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.