Főoldal » Afrika éhségöve

Afrika éhségöve

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Afrika éhségöve a Száhel, amely Földünk elsivatagosodás által egyik leginkább sújtott régiója. A Száhel szó arabul a sivatag szegélyét jelenti, ennek megfelelően a régió a Szahara déli peremén terül el, övszerűen körbefutva a kontinensen. A régió névadója Auguste Chevalier francia botanikus volt, aki a XX. század elején vezette be az elnevezést.

A Száhel a Szudáni nagytáj északi peremén, nagyjából az északi szélesség 15. foka mentén fekszik, nyugat-keleti irányú kiterjedése mintegy 3900 km az Atlanti-óceántól, a Vörös-tengerig.

Éhínségek, humán katasztrófák által gyakran látogatott területe Földünknek. Az elsivatagosodás által rendkívüli mértékben veszélyeztetett régió, ahol nagyobb aszály átlagosan 6 évente alakul ki. Az elmúlt egy évszázadban pl. 1910-15, 1948-49, 1968-73, 1982-85 között jelentkeztek a sivatag előretörésével és éhínségekkel súlyosbított rendkívül száraz periódusok. Napjainkban, 2010 óta tapasztalható pusztító szárazság a Száhel-övben, sőt, a Száheltől délre Szomáliában, Etiópiában, Dzsibuti és Kenya egyes részein 2011-ben 6 évtizede nem látott szárazság pusztított. 1968 és 74 között 250 000 ember halt éhen a térségben és több millióan kényszerültek lakhelyük elhagyására. Napjainkban a Száhel nyugati részén, Burkina Fasoban, Nigerben, Maliban, Mauritániában és Szenegál északi vidékein a lakosság 10-15 %-a alultáplált és az egész övezetben 13 millió embert érinthet súlyosan a szárazság.

Sokkoló adatok, melyek mögött összetett probléma áll. Nem csupán az éghajlat, ill. a változó éghajlat számlájára írható a sújos humanitárius és ökológiai helyzet.

Az övezet nagy részének éghajlata (l. lent Mopti és Khartoum klímadiagramjai) trópusi sztyepp klíma (Trewartha B.2 éghajlattípusa). A régió éves átlagos csapadékmennyisége 200-800 mm közötti, amelynek jelentős a térbeni és időbeli differenciáltsága. Míg az övezet törzsterületén az ún. „tipikus Száhelben” évente 200-400 mm eső hull, az Egyenlítő felőli oldalon, az ún. Szudano-Száhelben 400-600 mm vagy e fölötti, addig a sivatag-peremen, a Szaharo-Száhelben már félsivatagi értékek jellemzőek (100-200 mm). A csapadék éven belüli eloszlása is nagyon egyenlőtlen, csupán néhány csapadékos nyári hónap van (1-3 hónap, északról dél felé haladva növekvően). A Száhel csapadékellátását az egyenlítői összeáramlási zóna, az ún. ITCZ (Inter-Tropical Convergence Zone) határozza meg, amely maximális eltávolodása esetén még éppen eléri az övezetet, ilyenkor gyakori és erős gomolyfelhő-képződést és konvektív (záporos) csapadékokat okozva. A régió fokozottan kiszolgáltatott az esőknek, hiszen szinte a teljes csapadékmennyiség eső formájában hull, a magas hőmérséklet és a légnyomás sajátosságai miatt a harmat nem játszik szerepet a csapadékképződésben. A csapadék évenkénti ingadozása is jelentős, fokozandó a Szahara-peremi területek amúgy is jelentős környezeti problémáit.

A régiót fedő természetes növénytakaró délről észak felé haladva mutat zonalitást. A száraz szavannák magas füvű, ligetes-fás vegetációját az ún. tüskés szavannaöv váltja fel, amely széles félsivatagi átmenettel „simul” bele a szélsőségesen száraz (hiperarid) trópusi sivatagok kopárságába.

Az övezet vízrajzi viszonyaira jellemző a felszíni vizekben való szegénység. A nagyobb folyók, mint pl. a Fehér- és a Kék-Nílus, a Niger vagy a Szenegál a vizüket még képesek átmenteni a tájon, de az aszályos időszakokban egyes szakaszaik kiszáradhatnak. A Száhel déli peremén fekvő (agonizáló) Csád-tó példája szemléletesen tükrözi az ökológiai probléma nagyságát (ez egy külön bejegyzést is megérne). Afrika „Aralja” 1960-ban még 25000 km² kiterjedésű volt, mára már csupán 8000 km² (Nigéria pl. mára már teljesen elveszítette tópartját.)

Milyen tényezők okozzák az elsivatagosodást, az éhínségeket, egyáltalán a Száhel-jelenséget?

A humán tényező:

A természet és a társadalom közötti egészséges „kapcsolat” a XX. század folyamán felbomlott. A Száhelben élő törzsek használat helyett, gyakran szó szerint kihasználják a termőföldet. Az elsivatagosodás egyik fő oka a régióban domináns nomád szarvasmarha-tenyésztés. A legelőket maximálisan kimerítik – túllegeltetnek – amelyek az éghajlati sajátosságok miatt (szeszélyes éven belüli és egyes évek közötti csapadékeloszlás, magas hőmérséklet stb.) képtelenek regenerálódni. Amint egy legelőterület kimerült az állatokat egyszerűen továbbhajtják. A legeltetett állatállomány nagysága státusz-szimbólum, körülbelül hasonló ez a „fejlett” világ autó-, lakás-, luxuscikk birtoklási szokásaihoz. A talajok degradációja (pusztulása) pl. az itatóhelyek felé haladva egyre fokozódik, amely szintén jelzi a túlzottan nagy állatállományok fenntarthatatlanságát.

A tűzifabeszerzés szintén jelentős mértékben fokozza az elsivatagosodást. A száraz időszakokban a növényzet nem képes megújulni, ráadásul az itt élők gyakran a szükségesnél jóval több fát használnak fel kerítések építésére. (A falvak köré, tüskés ágakból épített kerítések építése ősi reflex – a nagyragadozók elleni védekezés céljából épülnek, viszont a ragadozók száma mára már erősen lecsökkent.)

A gyorsan növekvő népesség szintén fokozza a gyakori krízishelyzetet. A régió átlagos évi népességnövekedési üteme 3%. Könnyen kikalkulálható, hogy minél magasabb a népesség száma, annál több termőterületre (főleg kezdetleges mezőgazdasági technikák mellett) és tűzifára van szükség. Pl. Maliban a termékenységi ráta átlagosan kb. 6,4 születés/anya (összehasonlításképpen ez a szám hazánkban 1,26). Sokak szerint azonban nem mutatható ki egyértelmű párhuzam a népességnövekedés és az elsivatagosodás között. Van ahol fokozott elvándorlás mellett is jelentős a talajdegradáció és van ahol gyors népességnövekedés mellett is alig-alig mutatkozik a talajpusztulás jelensége.

A politikai háttér és háborús konfliktusok is nagy szerepet játszanak a súlyos társadalmi és ökológiai helyzet kialakulásában. A világ 20 legszegényebb országa közül 6 „Száhel-ország”: Niger, Csád, Burkina Faso, Eritrea, Mali és Szudán (Dél-Szudán 2011-ben függetlenedett tőle). Az övezet országai eladósodottak és a politikát átható korrupció miatt alig jutott pénz az ökológiai problémák orvoslására. A Száhel Földünk egyik háborús „forrpontja”, az elmúlt évtizedekben több véres és hosszan tartó háború is sújtotta a térséget (csak néhány a sok közül: 1961-1991 között az eritreai konfliktus, 2003-2009 között a véres dárfuri háború, 2006 óta pedig a közép-afrikai háború a Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Szudán részvételével). A dárfuri háború idején az ENSZ becslése szerint, mintegy 2,8 millió ember menekült el a háború sújtotta Dél-Szudánból. A menekülteket fogadó szomszédos régiók hirtelen népességtöbblete nem kizárólag humanitárius, hanem ökológiai problémát is okoz.

Természeti tényezők szerepe az elsivatagosodásban:

A változó éghajlat természetesen itt is érezteti hatását. Az esős évszak a szavannákon is egyre csapadékszegényebb, gyakoribbak az aszályok, a csapadék eloszlása pedig egyre kiszámíthatatlanabb. A nagy intenzitású, záporos csapadékok a kopár, fedetlen talajfelszíneket könnyebben erodálják, fokozva ezzel az elsivatagosodást. Az előrejelzések pedig további szárazodást vetítenek előre. A probléma óriási, hiszen egyes források szerint a ’60-as évek óta a Szahara évente 7 km-rel húzódott délebbre.

A Száhel-öv megmentése, ill. az erre tett kísérletek ma még esetlegesnek tűnnek. Tüneti kezelések csupán az élelmiszer- és pénzügyi segélyek. Átfogóbb stratégiára van szükség és erre már történtek is lépések a közelmúltban. A termelésben újra „felfedezik” az alacsony vízigényű kölest és a cirkot. Az erózió elleni védelem is nagyobb hangsúlyt kap (kőfalak építése az esővíz visszatartására, folyók mentén ligetek telepítése). A növénytermesztés és legeltetés váltogatása egy adott területen és a szerves trágya ésszerű használata is mind nagyobb teret hódít. A hagyományos termelési módszerek (újra) bevezetésén túl a környezeti oktatásra-nevelésre is nagyobb figyelmet fordítanak.
2005-ben terv született a sivatag térnyerését meggátolandó erdőtelepítésekre. Ez az ún. „Nagy Zöld Fal” terve, amely a tervek szerint 7000 km hosszan létesülne, de a projektben eddig csupán a Száhel nyugati „kezdőpontjának” tekinthető Szenegál mutatott fel eredményeket.

Összegzésként fontos megjegyezni, hogy mind a természetet, mind az ott élő emberi társadalmat óriási kár éri a Száhel degradációjával, elsivatagosodásával. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a régió jobb csapadékellátottságú területein az eső mennyisége elegendő volna a gazdálkodás és a természet fenntartásához. A probléma tehát nem írható csupán a változó éghajlat számlájára, az ember, mint a természetet aktívan befolyásoló tényező is erősen gyorsítja a „Szahara térnyerését”.

Források:

Kerényi Attila: Általános környezetvédelem-MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1995 (pp.251.-253.)

Péczely György: Éghajlattan-Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1979 (pp.240.-241.)

http://termtud.akg.hu/okt/9/valtozof/6elsivat.htm

http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?id=46832&cim=1#

http://www.zoldmuzeum.hu/afrika-szukulo-vilaga-a-szahel-ovezet

http://hdr.undp.org/en/statistics/

http://nol.hu/kulfold/tizezrek_halalhoz_vezethet_a_szarazsag

http://www.origo.hu/nagyvilag/20110705-az-afrikai-szarazsag-kovetkezmenyei.html

http://www.ng.hu/Fold/2010/01/Egy_Afrikat_atszelo_Nagy_Zold_Fal_allitja_meg_a_Szahara_terjeszkedeset?action=print&back=%2FFold%2F2010%2F01%2FEgy_Afrikat_atszelo_Nagy_Zold_Fal_allitja_meg_a_Szahara_terjeszkedeset

Kapcsolódó irodalom:

Probáld Ferenc (szerk.): Afrika és a Közel-Kelet földrajza-ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002

Képek és ábrák forrásai:

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Map_sahel.jpg&filetimestamp=20050530173646

https://confluence.furman.edu:8443/display/Lipscomb/Desertification

http://www.tchad.org/photos/road2.html

http://www.sulinet.hu

http://www.ng.hu/Fold/2010/01/Egy_Afrikat_atszelo_Nagy_Zold_Fal_allitja_meg_a_Szahara_terjeszkedeset?action=print&back=%2FFold%2F2010%2F01%2FEgy_Afrikat_atszelo_Nagy_Zold_Fal_allitja_meg_a_Szahara_terjeszkedeset

http://kitekinto.hu/afrika/2011/09/23/miert_eppen_szomaliaban_pusztit_leginkabb_az_ehinseg

http://accessscience.com/content/Sahel/800300

http://oceanworld.tamu.edu/resources/environment-book/desertificationinsahel.html

http://www.globalbioclimatics.org/plot/ma-mopti.htm

http://www.globalbioclimatics.org/plot/su-khart.htm

http://www.grida.no/publications/vg/africa/page/3115.aspx




MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.