Főoldal » Amazónia civilizálatlan lakói és mi, a civilizáltak

Amazónia civilizálatlan lakói és mi, a civilizáltak

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A napokban bekapcsoltam a tv-t. Mit ad Isten éppen a Spectrumra volt állítva és az Amazonas erdeinek irtásáról szóló dokumentumfilm kockái peregtek.
Ez a legjobb vasaláskönnyítő szer számomra.

Közben persze lázasan próbálta felfogni az agyam a hihetetlen távolságban zajló eseményeket, melyek hatással vannak minden Föld-lakó életére. Ilyen kulturális különbségek esetén ösztönösen próbálom összehasonlítani a látottakat azzal, hogy hogy mennek ezek a dolgok nálunk. Párhuzamosan pereg a két film.
Nálunk nem illegális fakitermelésnek hívják ezt a tevékenységet, hanem falopásnak.

A mi erdeinkből emberi hátakon, bicikliken tűnik el a fa.

Brazíliában a legkorszerűbb, rönkszállításra alkalmas teherautókon a szabályszerűséget imitáló papírokkal útnak indított gépkocsivezetők buknak le. Helikopterrel járőröznek a felügyelők és a rendőrök, akik vagy leszállnak az ellenőrzés helyszínén, vagy riasztják a szárazföldi vagy a vízi rendészetet. Az igazoltatásnál aztán kiderül, hogy valóban azt és annyi fát szállítanak oda, ami a menetlevélen van. Hetekig tartó bizonyítási eljárás következik, mire bebizonyítják a bűnösségét.

Nálunk egyszerűbb a kis területeken a tetten érés. Helyben le lehet foglalni a lopott fát.
Egy ponton összeér a két ország: sem ott, sem nálunk nemigen tudják behajtani a bírságot. Így aztán nincs is fedezet arra, hogy gondoskodjanak a fa pótlásáról.

Magyarországon született egy olyan jogszabály, hogy a Nemzeti parkok a fa tolvajoktól begyűjtött birságból pótolhatták a kárt (már ahogyan lehet pótolni kihaló félben lévő, évszázados fákat…). Később aztán elvették tőlük ezt a pénzt (is), mert be kell fizetniük a költségvetésbe. Tehát még az a lehetőség sincs meg, hogy a fa tolvajok tartsák el a Nemzeti parkokat. Amazóniában sem. 10 év alatt Nagy –Britannia nagyságú területen irtották ki az erdőt és lett szarvasmarha legelő a helyükön.

Nálunk semmi nyoma nincs annak, hogy ipari méretekben termelnék ki a fát, vagy szállodák kandallóit ilyen módon kitermelt fával fűtenék. A hírek legalábbis nem szólnak róluk. Meg arról sem, hogy mennyien fűtik kazánjukat Áfa és számla nélküli lopott fával.

Terjeszkednek tehát a gazdák, igyekeznek minél több területet elvenni a természetből. Így a hajdani esőerdők helyén legelők vannak. És olyan áruházláncok, akik nem vásárolnak ezektől a rabló lovagoktól marhahúst. Nálunk a nemzeti folklor része, hogy nem tiszteljük a törvényt, sőt boldogok vagyunk, ha olcsón, feketén jutunk hozzá valamihez.

A riportfilm készítője utánajárt, hogy igazak-e a hírek, miszerint rabszolgákkal végeztetik e nehéz munkát. A hír igaz. Ablaktalan, földbe vájt lukakban laknak a rabszolgák, akik alig kapnak enni, inni. Viszont a bérükből élelmezésre és szállásra annyit vonnak le, hogy soha nem tudnak megszabadulni adós rabszolgaságukból.

Nálunk ez hála istennek elképzelhetetlen. A közmunkások is bért kapnak, társadalombiztosítással. Arany élet, Amazóniához képest.

Sőt! Vannak rendes bérért, alkalmazottként foglalkoztatott favágós emberek.

Van, aki az inváziós fákat írtja:

[token node title-raw]
Mások munkaruhában, védőfelszereléssel a parkok fáit fűrészelik.

Nem ipari felhasználásra, hanem a szegényeknek tüzelőre.

[token node title-raw]

Ennek a meggazdagodás-vágynak a kárvallottai a rezervátumokban élő indiánok! Ők ragaszkodnak az élőhelyükhöz, az erdeikhez, amely számukra az élelmet, a ház anyagát a ruházatot jelenti. Elhagyták hát pálmalevél kunyhókat, a törzsek félre tették évezredes ellentéteiket és EGYÜTT!! Felvonultak tüntetni a gazdák mohósága és a tervezett gátépítések ellen. EGYÜTT! Mi nem is ismerjük ezt a szót. Félretett egyéni érdekek?? Azt eszik-e vagy isszák? A Római parton pár százan tüntettünk a mobilgát építése és a fák kiirtása ellen. A Kossuth téren kb. negyvenen néztük a frissen zöldellő hársakat ( a 133 vegyes fa után következő 18 hársfa) és a megfékezésünkre kivezényelt kb. 200 rendőrt.
De mi visz ki egy amazóniai bennszülöttet a tüntetésre és mi tart otthon minket?

Az egyik indián azt mondja: „nekünk a környezet, a táj a mindenünk!” ( A világon semmijük sincs, csak ennivaló, víz, levegő…)

Tüntetnek, hát, hogy ne csökkenjen tovább a rezervátum érintetlen területe. Mert ha egy állatfaj kipusztul, vele pusztul ki újabb 20 faj. És ezt tudja az Amazóniai indián! Nem tanult erkölcstant, se biológiát, se földrajzot. Csak figyelte az apját, a nagyapját, és megtanulta, hogy ő csak az élőlények sorában. Nem akar rajta uralkodni, nem akarja kizsigerelni. Tudja, hogy azzal magának és az unkáinak árt! Nem teszi hát!

Ennyire egyszerű.

Mi tart itthon bennünket, amikor tüntetni, ordítani, lármázni kellene?

A félelem! Mitől? Nem hatalmasabbak a természet erői, mint bármilyen földi hatalom?

A kényelmesség? A Tv-ből éppen megtudhatjuk mennyit fogyott/hízott kedvenc celebünk?

A közömbösség? A saját belélegzendő levegőjéről, élhető vagy elviselhetetlen városáról!
JUJ! Én nem politizálok! És tisztának, szépnek, pozitívan gondolkodónak érezzük magunkat.

Majd csak lesz valahogy.

Pedig az Amazóniaiaknak nincs telefonjuk, TV-jük, nem olvasnak újságot. Mégis tájékozottak a saját világukban. Rezervátumban élnek most is, de azt is őrzik, pedig nincs a nevükre írva egy talpalatnyi föld sem.

Csak felelősséget éreznek érte. Felelősséget éreznek még az unokáikért is.
Hogy csinálják?!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.