Főoldal » Amit a parlagfűről tudni érdemes

Amit a parlagfűről tudni érdemes

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Garay Klára Nicsak, ki beteg itt? című cikke megihletett, és én is írnék a parlagfűről. Abban a cikkben szó van a növények terjedéséről, a gondozás hiányáról és érintőlegesen a betegségek okáról. A cikkel egyetértek. A legjobb és legfontosabb része a következő:

Mivel a virágport úgy alkotta meg a természet, a jó isten ( ki-ki válasszon hite szerint), hogy szálljon, és megtapadjon azokon a nedves felületeken, ahol esélye lehet szaporodni, ez a természet normális működési rendje.

Akinek idült orrmellék üreg gyulladása vagy arcüreg gyulladása van, az most szenved, mert belélegzi a pollen-dús levegőt, és megduzzadó nyálkahártyája akadályozza a légvételben, fokozott váladékozással próbál a szervezet szabadulni a pollentől. Ők tehát betegek.

Szerintem ezen a lovon is fordítva ülünk.

Beteg az, aki nem bírja azokat a körülményeket, amelyeket ma egy átlag város produkál.

Híradások szerint tíznél több allergiát okozó gyomnövény virágzik ebben az időszakban.

De miért virágzik? Mert otthagytuk ahova odanőtt, hónapokig néztük, hogy növekszik, terebélyesedik, majd most csodálkozunk, hogy virágzik, és szórja a pollenek millióit.

A cikk után linkeltem néhány más, tanulságos, figyelemfelkeltő írást a parlagfűről, ezeket is megpróbálom bemutatni és saját gondolataimmal kiegészíteni.

Sinkovics Bea egy tavalyi cikkében megvédte a parlagfüvet. A cikk azt állítja, hogy gyógynövény, és a talajt védi: ha kinő más növény is, akkor a parlagfű visszaszorul. A cikk címe: Parlagfű – szeretjük vagy irtjuk? Ez tehát a másik oldal véleménye.

Ugyanezt az oldalt, a parlagfű érdekeit képviseli Antics Katalin cikke a Természettudomány szakterületen: A parlagfű védelmében. A cikk szerint a parlagfű nem gyomnövény, hanem gyógynövény és illatszerek alapanyaga is lehet. Egy fontos gondolat van a cikkben:

“a közlekedési törvényeket át lehet hágni büntetlenül, ha nincs rendőr a közelben, és akkor megúszta a felelősségre vonást, de ha valaki a természet törvényeit hágja át, akkor az saját magát bünteti meg!!! A természet úgy működött évmilliókkal ezelőtt, ahogy ma működik, és úgy fog működni évmilliók múlva is. “

Itt is megjelenik a parlagfűnek a szárazságtól védő hatása:

“A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól!! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja az adott föld területét. Ahogy megóvta, azután átadja a helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek voltak megmaradni és szaporodni. Olyan ez, mintha valaki nyerne a lottón 1 milliárdot és neki csak 100 millió kellene, és a maradék 900 milliót elosztaná a rászorulók között. A valamennyi parlagfű képes erre az önzetlen cselekedetre, s vajon hány ember lenne képes erre?”

Érdekes az összehasonlítás más allergiákkal is, hogy mit miért irtunk vagy nem irtunk… További érdekesség is van a cikkben: a parlagfű pollenje nem mindig allergizál, csak akkor, ha szennyezett a levegő! Ha a légszennyező anyagok lemarják a pollen külső védőburkát, az veszélyes.

“Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak! Akkor most ki a hibás, a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani?”

A bekezdés folytatása gazdasági érdekekre hivatkozik, amiben lehet valami, és a tejfogyasztást ellenzi… A következő bekezdésben pedig érdekes információk vannak számokkal alátámasztva a parlagfű terjedéséről és visszaszorulásáról. Ez után van néhány bekezdés a gyógyszeripar ellen, majd egy megszívlelendő gondolat, ami nem csak a parlagfűvel kapcsolatban igaz:

“Azt hiszem, az emberek többsége józan ésszel gondolkodva egyetért azzal, hogy nem az a járható út, hogy kiirtunk mindent körülöttünk, ami virágzik, pollent termel, mindent, ami élő.”

Majd néhány mondattal később a cikk rávilágít a betegségek okára:

“Korábban tisztább volt a környezetünk és az emberek is egészségesebben táplálkoztak, többet mozogtak, türelmesebbek voltak egymáshoz, nem zúdult rájuk annyi stressz, annyi elektroszmog, mint napjainkban.”

Ez után a természetes táplálkozás dicsérete következik (én is a szennyezés- és vegyszermentes élelmiszerek híve lennék, ha lenne rá pénzem), és a kipufogógázokról, légszennyezőkről is van néhány tanulságos gondolat (a cikk szerint a szennyezések okozzák a légúti betegségeket, ami akár igaz is lehet). Van még 2 tanulságos mondat ebben a cikkben:

A természet törvényeinek nem ismerése sem mentesít a felelősségre vonás alól. A felelősségre vonás betegség formájában jelentkezik!”

Utána van néhány gondolat a szeretetről, majd egy fontos gondolat:

Nem a természetet kell kiirtani, hanem nekünk kell visszaidomulnunk a természethez.

Az ez utáni másfél bekezdést nagyon érdemes elolvasni, a természet rendjéről, egyensúlyról szól, és egy fontos megjegyzés van benne:

A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje.

Egy meglepő információ is kiderül: a parlagfű ehető! Ez után a szervezetre gyakorolt jótékony hatásairól következik némi eszmefuttatás, majd egy kis összeesküvés-elméletet olvashatunk a gyógyszergyárak érdekeiről, ami logikusan hangzik, de nem ellenőrizhető, hogy igaz-e.

Szintén Antics Katalintól származik egy cikk a parlagfű irtásáról, a parlagfű elleni biológiai védekezés egyik új módjáról. Nagyon tudományos címe van: Két polifág kórokozó bioherbicidként történő kísérleti alkalmazása a parlagfű ellen. Magyarra fordítva: két, többféle élőlényt megfertőzni képes kórokozó természetes, biológiai gyomirtószerként történő kísérleti alkalmazása a parlagfű ellen. A cikk leírja, hogy melyik kórokozó milyen gyorsan és milyen örülmények között támadja meg a parlagfüvet. A fertőzés végső következménye a parlagfű pusztulása.

Agrár szakterületünk vezetője, dr. Kiss István több cikket is írt tavaly is, idén is a parlagfűről (összesen 5-öt, felsoroltam a kapcsolódó cikkek között), de ő inkább a védekezési kötelezettségre, jogszabályokra, büntetési tételekre tért ki, nem elemezte a parlagfű hasznos vagy káros voltát. A két leghasznosabb cikke: Felhívás! Védekezzen a parlagfű ellen… ez a hatályos jogszabályokról, bírságokról, kötelező védekezésről szól; és a Szenvedünk és könnyezünk című cikk, ahol a riasztási határértékek is megtalálhatók.

Összefoglalva a cikkeket: egyesek irtanák a parlagfüvet, mások gyógynövénynek tartják, a természetvédők szerint invazív faj, mások szerint a talajt védi a szárazság ellen, egyesek szerint a pollenjétől leszünk allergiások, mások szerint a szennyezett levegőtől, stb. Hol az igazság? Hasznos, vagy káros a parlagfű? Ha hasznos, miért okoz allergiát? Ha káros, miért tartják egyesek gyógynövénynek? Ha a levegőszennyezés okoz allergiát, akkor miért nem vagyunk allergiásak minden pollenre? Ha a parlagfű okoz allergiát, akkor miért nem allergiás rá mindenki és miért vagyunk allergiások más növényekre is? Invazív gyomnövény a parlagfű, vagy egészségünket és a talajt védő csodaszer, aminek igazságtalanul keltik rossz hírét? Ezekre próbálok válaszolni a cikkem hátra lévő részében. Előrebocsátom, hogy én csak a környezetvédelemhez értek igazán, az egészségügyhöz csak annyira, mint egy enm szakképzett, de többé-kevésbé tájékozott átlagember, és nem vagyok teljesen pártatlan a parlagfűvel szemben, mert én is allergiás vagyok rá.

Tény, hogy a parlagfű nem őshonos Magyarországon. Amerikából származik. Magyarországon azért van belőle több, mint más európai országban, mert itt a legjobb neki az éghajlat: itt elég nedves és elég napos az időjárás. Tőlünk északra elég nedves az idő, de hűvös a parlagfűnek. Hazánktól délre már száraz az éghaljat, azt nem bírja a parlagfű, hiába ven neki elég meleg. Nyugatra egyre nedvesebb ugyan az éghajlat, de a parlagfű nem bírja a magas hegyeket (kevés a napsütés és hideg van, felfelé haladva csökken a hőmérséklet: minél magasabb egy hegy, annál hidegebb van a csúcsán), a nyugat-európai alföldek pedig hidegebbek, mint a magyar Alföld. Keletre egyre szárazabb az éghajlat, amit a parlagfű nem szeret. Itt, a Kárpát-medencében érzi igazán jól magát… Ezért lehet invazív faj. Természetes ellensége alig van, ezért gyorsan terjed, ráadásul kiirtani is nehéz: 30-40 évig csíraképes a magja, tehát csakis akkor lehetne kipusztítani, ha 30-40 évig minden szálat kihúznánk még virágzás előtt. Ezért is ennyire életképes, ezért juthat el mindenhova.

A talajtakaró szerepét nem vitatom, és tény, hogy megművelt, bolygatott területeken nem él meg, ezért csak az utóbbi néhány évben kezd terjedni Magyarországon. Az utóbbi 20-25 évben a mezőgazdaság szerepe egyre kisebb, egyre kevesebb szántóföldet művelnek meg, egyre többet hagynak parlagon, egyre több parlagfű telepszik meg rajtuk. (A mezőgazdaság visszaszorulását a növénytermesztésben is lehet érzékelni: egyre több import növény van a kereskedelemben, és külföldről hozzák be annak a nagy részét is, ami nálunk is megteremne. De az állattenyésztésben is ugyanígy érzékelhető a csökkenés: nagyszüleim még emlékeznek arra, amikor a falujukban 300 tehén volt, most pedig már 1 sincs…) A parlagfű szempontjából a növénytermesztés és az állattenyésztés is fontos lenne: ahol növényt termesztenek, ott nem tud megtelepedni, ha meg mégis megtelepszik valahol, akkor az állatok lelegelik. (Azt hallottam, hogy a legelő állatok közül a juhok és a szarvasmarhák nem szeretik, de a kecske szívesen lelegeli. Ezzel nincs semmi baj: csak a kecsketartást kellene szorgalmazni. A kecske teje is egészséges, állítólag a parlagfű-allergiát is gyógyítja; a szőre is értékes ruhaipari alapanyag lehet; és a húsa is ehető, bár kevesen fogyasztják.)

A levegőszennyezésnek és más mérgeknek (pl. élelmiszerbe kevert vegyszereknek) is lehet szerepe az allergia kialakulásában. Az ember immunrendszerének ugyanis fel kell dolgoznia ezeket az idegen anyagokat. Talán úgy tudnám ezt szemléltetni, hogy az immunrendszer olyan, mint egy hadsereg. A szervezet hadserege a külső támadók (kórokozók, mérgek) ellen. Lássuk, hogyan működik!

  • Egy jól működő hadsereg a barátot befogadja, az ellenséget lelövi. Hasonlóan a jó immunrendszer a természetes anyagot elfogadja, a kórokozót, mérget, szennyezést semlegesíti.
  • Ha a hadsereg gyenge, elfogyott a lőszer, nem lő senkire, akkor az ellenség akadálytalanul rohamozhat, elpusztíthatja a hadsereget. Hasonlóan a gyenge immunrendszer is beengedi a kórokozókat, mérgeket a szervezetbe, és akadálytalanul pusztíthatnak a betegségek, amelyek gyakran halálos kimenetelűek lehetnek. És van még egy harmadik eset.
  • Ha a hadsereg nem tudja, hogy ki a barát és ki az ellenség, akkor válogatás nélkül lő mindenkire, és a szövetségeseit is megtámadja. Ez a hadsereg az allergiások immunrendszerére hasonlít, az allergiás immunrendszer is akkor támad, amikor nem kellene, veszélyesnek érzi az olyan természetes anyagokat is, mint a pollen, az állatszőr, a liszt, a tehéntej, stb.

Ha túl sokan vannak a harctéren, és túl sokféle ellenséggel kell megküzdeni, akkor a hadsereg egy idő után bizonytalanná válik, és vagy elkezd válogatás nélkül lőni mindenkire, vagy megadja magát. Hasonlóan ha túl sok szennyező van a környezetben, amire az immunrendszernek reagálnia kell, akkor az immunrendszer vagy válogatás nélkül reagál mindenre (allergia), vagy megadja magát, és beengedi a kórokozókat, megbetegszik az ember. Egyik sem egészséges.

Napjainkban az a helyzet, hogy az emberek immunrendszere túl nagy harctéren, túl sok szennyezés ellen küzd, és ezek nagy része az emberi tevékenység következménye. Mi, emberek bocsátottuk ki a levegőbe a kipufogógázokat, mi emberek keverünk mesterséges anyagokat az élelmiszerekbe (ételfestéket, tartósítószert, stb), tehát mi, emberek, és a mi környezetszennyező és egészségkárosító technológiánk a felelős a sokféle környezetszennyezésért, a legyengült vagy túlműködő immunrendszerünkért.

Hasonlóképpen mi, emberek tehetünk arról, hogy visszafogtuk a mezőgazdasági termelést, és a parlagon maradt területeken virágzik a parlagfű, sőt, még háziállat sincs, ami lelegelné.

Tehát a parlagfű-allergiát az ember és a parlagfű együtt, közösen okozza. A parlagfű ugyan gyógynövény (őshazájában az amerikai indiánok meddőség elleni szernek használják), de nálunk nem őshonos, ezért sem a természet, sem az immunrendszerünk nem szokott hozzá a jelenlétéhez, talán ezért éppen erre a növényre allergiás nálunk a legtöbb ember. Azt nem vitatom, hogy talajtakaró növény, és visszaszorul, ha más növények is megtelepednek a területen, de addig a parlagfű uralja a tájat, ezért nevezik a természetvédők özönfajnak (inváziós faj, invazív faj, özönfaj ugyanannak a jelenségnek a 3 neve: nem őshonos, a természetes ellenségeik nélkül szabadon terjedő, gyorsan szaporodó, más fajokat élőhelyükről kiszorító növény- és állatfajokat nevezünk így), és egyes érzékenyebb fajoknak egy-két év parlagfű-uralom is elég lehet, hogy ne legyenek képesek visszatelepülni, ezért lehet veszélyes a parlagfű a magyar ökoszisztémára (annak ellenére, hogy a kiszáradással szemben jótékony, védő hatása is van). Ha valóban van a parlagfű pollenjének sima védőburka, és igaz, hogy a savas szennyezők leoldják ezt a védőburkot, akkor a parlagfű-allergiáért nagyobb részben felelős az ember, mint ez a növény. (Ez a leoldódás egyébként laboratóriumban könnyen ellenőrizhető lenne, és logikus is: talán a védőburok tartja csíraképesen a parlagfüvet 30-40 évig, és a savas szennyeződés tényleg feloldhatja a védőburok szerves anyagát, ahogy pl. nem tesz jót az emberek és állatok tüdejének sem, és még a szervetlen anyagokat, pl. fémeket is korrodálhatja. Ezért a védőburok-elméletet akár el is fogadhatjuk.) Irtása nehezen megoldható, de az igaz, hogy emberlakta környezetben nem lenne szabad elterjednie addig, ameddig ilyen sokan allergiásak rá. Talán ezért kötelező az irtása, ezért büntetik a hatóságok a parlagfüves házakat, kerteket.

A parlagfű tehát jó példája annak, hogy egy növény nem mindig egyértelműen haszonnövény vagy gyomnövény, és hogy egy problémának több oldala is lehet. Nem csak arra gondolok, hogy van természetvédelmi egészségügyi, mezőgazdasági és jogi oldala is, hanem arra, hogy egészségügyi szempontból is lehet hasznos és káros ez a növény (gyógynövény is, de allergiát is okoz), mezőgazdasági szempontból is lehet jó és rossz (jelzés, hogy elhanyagoltak egy területet, egyúttal védelem a kiszáradás ellen), és természetvédelmi szempontból sem egyértelmű a helyzet (özönfaj, de védi a talajt, és ott telepszik meg először, ahol más növény nem). Fontos indikátornövény is: jelzi a szerveztünk állapotát (allergiát vált ki, ha nincs rendben minden a testünkben), a mezőgazdaság pusztulását (azért is hívják parlagfűnek, mert megtelepszik a parlagokon), és a jelenlegi szennyező életmódunk fenntarthatatlanságát (csakis szennyezett levegőben okoz allergiát, ha a savas szennyezők leoldják a pollen védőburkát, tiszta levegőjű helyeken nem árt senkinek). A megoldás nem feltétlenül csak az irtás lenne (az csak ideiglenesen tartja távol tőlünk a polleneket), hanem ezeknek a problémáknak a megoldása, ami a parlagfűtől függetlenül is sürgős lenne, és eltüntetné a parlagfűvel kapcsolatos gondjainkat is.

Képek forrása:

Minden kép a Google képkereső első oldaláról származik. Keresőszó: parlagfű.

A szöveget részben fejből írtam, részben forrásként használtam a Kapcsolódó bejegyzések között említett Felsőfokon-cikkeket. Minden blogbejegyzés elemzésénél linkeltem, hogy melyik blogról van szó, más forrást nem használtam.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.