Főoldal » Aszály=veszély!

Aszály=veszély!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az aszály nagy hőséggel párosuló, hosszan tartó csapadékhiány amely hazánk területének közel 90%-át veszélyezteti és ez alól csupán az ország délnyugati és nyugati része képez kivételt. Magyarországon 100-ból 28 év aszályos. Ehhez a jelenséghez párosul az a tény, hogy a jövő aszályai egy melegedő és szárazodó klímán jelennek majd meg.

Magyarországon az aszályok régebben lokálisan vagy regionálisan jelentkező, mezőgazdaságot sújtó kárként jelentkeztek. Ma már az aszály nem kizárólag az agráriumban jelentkező kár – negatív hatással lehet az épített környezetre, egészségünkre és közvetve az ipari termelésre is.

Az aszály mértéke az aszályossági index-szel jellemezhető. Ez a csapadék és a párolgási viszonyok, valamint a növények vízigénye alapján egy számértékkel jellemzi a mezőgazdasági évet. Ennek értékei: mérsékelt aszály: 5-6, közepes aszály: 6-7, súlyos aszály: 7-8 és rendkívül súlyos aszály esetén 8 feletti. Magyarországon átlagosan 10-ből 4 évben káros vízhiánnyal kell számolnunk. Míg 1976 és 85 között három alkalommal fordult elő aszályos esztendő, addig 1986 és 1995 között már hétszer. Ha távolabbra tekintünk a múltban, Magyarországon a XIX. században 7 nagyon súlyos aszálykáros év fordult elő, azonban a XX. században már ennek a duplája. (A legismertebb aszályos esztendő az 1863-as volt, amikor is az alföldi mezőgazdasági termelés gyakorlatilag meghiúsult).

Az elmúltegy évszázadban a hazánk felszínére lehulló éves átlagos csapadékmennyiség 83 mm-rel csökkent. Az agrárium szempontjából kritikus szintű 500 mm-es éves csapadékszint előfordulása is mind gyakoribb, ez az 1901 és 1950 közötti években 6, 1951 és 2000 között 10 alkalommal fordult elő.

Ami a jövőt illeti a klímamodellek szerint éghajlatunk melegebbé és szárazabbá válik. Ebben önmagában még semmi meglepő nincs, viszont a klímaváltozás – a csökkenés mellett – „átrendezi” a csapadék eddig megszokott éves menetét és a melegedés sem lesz évszakonként kiegyenlített ütemű. A telek enyhébbé és csapadékosabbá válnak, a téli csapadékmennyiség akár 10%-kal is növekedhet. A nyarak is melegebbek lesznek, viszont a nyári csapadék mennyisége akár 50%-kal is visszaeshet. A fentiek tükrében talán nem meglepő, hogy az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény szerint hazánk teljes területe aszállyal sújtott térségnek tekinthető. A Duna–Tisza közi Homokhátságot az ENSZ élelmezésügyi világszervezete a FAO a félsivatagos övezetbe sorolta (l. „A Homokhátság, avagy a magyar sivatag (?)” c. bejegyzést). Itt az elmúlt évtizedek aszályos időjárása miatt a talajvíz szintje 3-5 méterrel is csökkent és rengeteg állóvíz gyakorlatilag eltűnt.

Nyáron, az erősödő felmelegedés hatására gyakoribbá válnak az anticiklonális helyzetek, így a növekvő napfénytartam és az emelkedő hőmérsékletek hatására a talaj nedvességtartalma is erőteljesebben csökken majd. (Hozzá kell tenni azonban, hogy a klímaváltozás az időjárási extremitásokat is növeli, így a nyári félévben lokálisan, magas csapadékmennyiség is előfordulhat.)

A változó éghajlat „hozadékaként” az átlaghőmérséklet 0,5 ºc-os emelkedésével 60%-kal lehetnek gyakoribbak az aszályos hónapok.

Az aszály legkézenfekvőbb tünete a vízhiány.

A csapadékhiányra és a felmelegedésre az Alföld (az ország területének 56%-a), valamint a Balaton-Sió vízgyűjtő terület a legérzékenyebb.

Az már biztosan látszik, hogy egyre több vízre lesz szükségünk a hiányzó csapadékmennyiség pótlására, de egyre nehezebb is lesz hozzájutnunk ehhez. Ez még úgy is igaz, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt időben 30-40 %-kal csökkent a teljes vízfogyasztás. A vízkészletek és a vízminőség szempontjából hazánk kedvező helyzetben van, de a klímaváltozás még így is nagy kihívások elé állít majd minket. Magyarországon a jövőben még több lesz az aszály, megnövekedik a csapadékhullás időbeni és térbeli differenciáltsága és intenzívebbekké válnak az időjárási szélsőségek. Nem kell messzire mennünk, elég csak az elmúlt két esztendő időjárására gondolnunk – a 2010-es rekordcsapadékot hozó év után jött 2011 negatív csapadékrekordja (l. lenti ábra), vagy az elmúlt év novemberének gyakorlatilag 100%-os csapadékhiánya és az idei március extrém szárazsága is a szélsőségek erősödését jelezheti.

Összegzésként elmondható, hogy ha rendszerben szemléljük az aszályosodás – és az azt kiváltó éghajlatváltozás – folyamatát, gyakoriságának növekedését, akkor egy pozitív visszacsatolási folyamatnak lehetünk tanúi – az éghajlatváltozással párhuzamosan együtt nő az aszályhajlam. Azt még nem látjuk, hogy a rendszer mikor válik stabillá, de a trendek világosak.

Azonban nem szabad elfeledkeznünk az aszályosságot, szárazodást fokozó emberi tényezőkről sem: a vízhiány kialakulásában regionálisan szerepet játszottak a nem eléggé körültekintően kivitelezett csatornázások és  belvízelvezetési technikák, valamint lokálisan a szénhidrogének utáni kutatások során a vízzáró rétegek átszakítása is.

A klímaváltozáshoz és a gyakoribbá váló aszályokhoz alkalmazkodnunk kell – a folyamatokat megváltoztatni nem tudjuk. Bár Magyarország az aszályosodás szempontjából különösen veszélyeztetett ország, megfelelő, „alkalmazkodóbb” tájhasználattal és a ma még kimeríthetetlennek tűnő felszín alatti vízkészletünkkel felvehetjük a harcot az „aszályos” jövővel.

Források:

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kattipus_aszaly

http://www.farmit.hu/szakcikkek/agrostratega/agrarszamok-es-trendek/az-aszaly-es-szarazodas-magyarorszagon-sulyosan-veszelyeztetheti-lakossag-letbizt

http://www.haszon.hu/agrar/cimlapsztori/59-szarazulo-szantok.html

http://www.gtm.hu/magazin/szarazsagturo-nemzet-leszunk

http://www.nol.hu/archivum/archiv-366560

http://www.nol.hu/archivum/archiv-368022


A vezérkép forrása:

http://www.agroinform.com/program/Archiv-Az-aszaly-es-a-szarazodas-Magyarorszagon-konferencia/20091007-963/


A képek és az ábrák forrásai:

http://lakossag.katasztrofavedelem.hu/?pageid=89&content=1

http://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=105

http://nol.hu/lap/tudomany/20120106-negativ_esorekord

http://www.origo.hu/idojaras/20120322-marciusi-szarazsag-aszaly-eso-buza-kukorica-repce-kiskert-kerteszkedes-permakultura.html

http://iho.hu/hir/rendbe-kell-hozni-a-viziutvonalakat-111121




MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.