Főoldal » Augusztus 16. – A hontalan állatok világnapja

Augusztus 16. – A hontalan állatok világnapja

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Augusztus 16. a hontalan állatok világnapja. Mit érdemes tudni erről a napról?

Célja a közvélemény és a hatóságok figyelmének felhívása a kérdésre és annak megoldatlanságára; a kóborállatok menhelyen való elhelyezésére, a menhelyekről történő örökbefogadás fontosságára, valamint a nem kívánt szaporulat megakadályozására.

Magyarországon elsősorban az otthonról elkóborolt, illetve kidobott kutyák adnak feladatot az önkormányzatoknak, illetve állatvédőknek. A szabály szerint ezeket az állatokat az önkormányzatnak kell begyűjtenie, majd két hétig megfigyelés alatt tartania. Ha az eb egészséges, eztán döntenek a sorsáról, kivéve persze, ha a gazdája jelentkezik kedvencéért. Általában igyekeznek örökbefogadókat találni a befogott négylábúaknak, de ha ez nem sikerül, elaltatás a sorsuk. Sokan nem is tudják, hogy a háziállat elhagyása (elűzése) bűncselekmény, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (Október 5-e az állatok világnapja.)http://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/augusztus-16—a-hontalan-allatok-vilagnapja

A hontalan állatok világnapjának a legfontosabb célja, hogy az állatok ne váljanak hontalanná. Ez az embereknek és az állatoknak is érdeke. Az emberek érdeke, hogy ne kóboroljanak gazdátlan kutyák és macskák (újabban már néhány helyen kutya- és macskafalkák is) az utcákon, mert a kóbor kutyák könnyen rátámadhatnak akár az emberre is, főleg ha éhesek, vagy a területüket védik, esetleg ha általuk fenyegetőnek érzett mozdulatot teszünk feléjük. De az állatoknak is érdeke, hogy a természetes környezetüktől már évezredek óta elszakadt, emberhez szegődött fajok egyedi megkapják azt a gondoskodást, amit addig az ember nyújtott nekik. Az emberhez szokott állatok már nehezen illeszkednek vissza az ember nélküli, természetes környezetbe, és ezt a beilleszkedést még tovább nehezíti, hogy a természetes környezetük sem az, ahol ezek a fajok kialakultak, hanem legtöbbször az ember által kialakított környezetben: városok, falvak utcáin kell boldogulniuk. A legtöbb kóbor állat persze képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de az ember gondoskodása nélkül kevesebb táplálékhoz jutnak, mint amennyi ideális lenne számukra, nyáron a melegtől, télen a hidegtől szenvedhetnek, és védtelenné válnak a betegségekkel szemben. (Ezekben hasonlítanak a hajléktalanná vált emberekre. Sem embernek, sem állatnak nem kívánom ezt.)

Sok ember nem veszi figyelembe, hogy az állattartás felelősséggel jár. Megveszik az állatot, mert tetszik nekik, de amikor gondoskodni kellene róla, etetni, fésülni, takarítani utána stb. akkor gyorsan rájönnek, hogy ez nem nekik való, megunják és szabadulnának tőle.Ilyenkor a kutya, macska vagy más háziállat az utcára kerül. Mi a megoldás? A felelősségteljes, átgondolt döntés. Ebben szeretnék segíteni a következő néhány tanáccsal:

  1. Vegyük figyelembe, hogy egy kutya legtöbbször 10-12 évig él, de néha megérheti a 15 évet is! Egy macska ennél néhány évvel tovább él, legtöbbször 12-15 évig, de néha a 20 évet is megérheti. Ennyi időre kell előre tervezni, ha állatot vásárolunk. (Más állatok esetében könnyebb dolgunk van, pl. egy hörcsög csak 2-3 évig él.)
  2. Érdemes végiggondolni, hogy adottak-e a körülmények az állattartáshoz. A kutyának nagy a mozgásigénye, ezért vagy legyen olyan hely a ház körül, ahol szabadon futkoshat anélkül, hogy kárt okozna (pl. kikaparná a földből a virágokat), vagy ha lakótelepen akarunk kutyát tartani, akkor minél gyakrabban sétáltassuk meg, akár egy nap többször is. A macskának fontos, hogy élesíthesse a körmeit. Ezt legtöbbször a bútorokon teszi, ezért ha drága, kárpitozott bútoraink vannak, akkor ne tartsunk macskát! Gondoljuk végig, hogy elviseljük-e, ha a kutyának, macskának hullik a szőre (tudjuk-e takarítani, nem vagyunk-e rá allergiásak), elviseljük-e, ha a hörcsög megrágja a bútorokat, ha a papagáj szétszórja a tollait és a madáreledelt, stb.
  3. Van-e időnk az állattartásra? Van-e időnk egy kutyát naponta 2-3-szor sétáltatni? Van-e időnk hosszú szőrű kutyánkat, macskánkat fésülni? Tudjuk-e a kutyát idomítani, hogy parancsszóra megálljon, elinduljon, leüljön? (Ehhez már szakértelem is kell.)
  4. Az állatokat etetni és takarítani kell. Kutya-, macska-, vagy  madáreledelt vásárolni, macskaalmot, hörcsögalmot cserélni, akváriumot tisztítani… Ezek ismétlődő, egy idő után unalmassá váló, idő- és pénzigényes tevékenységek, mégis mindennap foglalkoznunk kell velük.
  5. Fontos végiggondolni, hogy szeretnénk-e szaporulatot. Ha nem, akkor ivartalanítsuk háziállatainkat! (Sokáig azt gondoltam, hogy állatot csak a gazdájával együtt lenne szabad ivartalanítani, mert azt hittem, hogy az ivartalanítás árt az állatnak. De ma már nem így gondolom. Az ivartalanítás csak a szaporodást akadályozza meg, más káros hatása nincs. És még mindig kíméletesebb és tisztességesebb eleve ivartalanítani az állatot, mint később megfojtani a kicsinyeit.)

Ha ezeket átgondoljuk, és mégis megvesszük az állatot, akkor foglalkozzunk vele, és ne felejtsük el, hogy ezt önként vállaltuk, nekünk kellett háziállat, mi vettük meg, felelősek vagyunk érte. Ha megvettük az állatot, és mégis olyan helyzetbe kerülünk, hogy nem tudjuk tovább tartani (pl. anyagi okokból kisebb lakásba kell költözni, és ott már nem fér el egy állat), akkor sem az a megoldás, hogy kidobjuk az utcára. Mit tehetünk, ha nem tudjuk tovább tartani háziállatunkat?

  1. Eladhatjuk vagy elajándékozhatjuk valakinek, aki gondoskodik róla. Talán ez a legjobb megoldás. (Akár egy kisállatkereskedésnek is továbbadhatjuk, ők találnak neki gazdát, és még anyagilag is jól járunk vele.)
  2. Kutyánkat, macskánkat bevihetjük menhelyre, más állatokat a legközelebbi állatkertben is elhelyezhetünk, főleg a ritka, sok esetben veszélyes, de mégis háziállatként tartott fajokat, pl. madárpókot, kígyókat.
  3. Azt a megoldást nem ajánlom, hogy a megunt állatot elvigyük az állatorvoshoz elaltatni, de talán még ez is jobb, mint az utcára hajítani.

Tehát van megoldás, csak akarni kell. Az is fontos, hogy állatainkat mindig azonosítsuk, akár egy nyakba akasztott cédulával, akár az állatorvosnál beültethető chippel, vagy bármi mással, amiből egyértelműen kiderül az állat neve és gazdája. Így védekezhetünk az ellen, hogy az elcsavargott kutyát, macskát kóbor állatnak nézzék és elaltassák.

A közhiedelemmel ellentétben a menhely nem mindig rossz az állatoknak. Igaz ugyan, hogy a legtöbb menhely zsúfolt, de az állatok kapnak elég táplálékot, meggyógyítják a sérüléseiket, beoltják, féregtelenítik, ivartalanítják őket, így gondoskodnak róluk. Éppen ezért sokkal jobb helyük van a menhelyen, mint az utcán vagy egy rossz gazdánál. Viszont egy gondoskodó, jó gazdánál nincs jobb nekik. Ezért csak felelősséggel tartsunk állatot, és ha mégis úgy döntünk, hogy kell egy kutya vagy macska, akkor inkább menhelyről válasszunk, így segítünk a hontalan állatoknak.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.