Főoldal » Augusztusi zöld napok

Augusztusi zöld napok

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Augusztus a nyár utolsó hónapja. Most még zöld a természet, idén még a fű sem égett ki. De nem csak zöld növények, hanem zöld napok is vannak augusztusban. A strandszezon vége felé, az augusztus 20-ai nemzeti ünnepre készülve, az iskolakezdést megelőző nagy bevásárlási hullám közepén talán nincs sok idő ezekkel a napokkal foglalkozni, pedig érdemes!

2016 augusztus

Az augusztusi környezetvédelmi napok talán kevésbé közismertek, én is csak több forrásból tudtam összeszedni egy kis felsorolást. De nagyon sok környezetvédelmi nap van ebben a hónapban is. (A napok nevét és időpontját a megjelölt forrásokban találtam, a jeles napokról írt gondolatok a sajátjaim.)

  • Augusztus 5-7. Halász emléknap (augusztus elején, változó kezdőnapon) [1] Ez a nap a balatoni halászokra hivatott emlékezni. A balatoni halászatnak, halgazdálkodásnak több évszázados kultúrája volt Magyarországon. A halászó magyarok a természettel összhangban, a “jut is, marad is” elven, táplálkozás céljából halásztak a tóban. Ma már a halászat átalakult, őshonos és betelepített halfajok is élnek a tóban, és már nem az ősi módszerekkel halásznak, hanem többé-kevésbé mesterséges halgazdálkodás folyik. De szerencsére még mindig érvényesül az az elv: “jut is, marad is”.
  • Augusztus 6. A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja [2] Ez a nap nem véletlenül került augusztus 6-ára. A hirosimai atombomba évfordulója. A nukleáris fegyverek betiltása elsősorban katonai és politikai kérdés, de mégis van némi köze a környezetvédelemhez is. A nagy erejű bombák sugárzása és a robbanás energiája a környezetet is tönkreteszi, nagy területen pusztítja és szennyezi. A világbékére irányuló (nagyon helyes, közérdekű, szükséges és támogatásra érdemes) törekvéseken túl tehát környezetvédelmi szempontból is érdemes a tömegpusztító nukleáris fegyverek ellen harcolni.
  • Augusztus 8. A globális túlfogyasztás napja 2016-ban (évente változó nap) [3] Ez a nap mindig azt jelenti, hogy onnantól már a jövő évi erőforrásokat fogyasztjuk, a Föld tartalékait éljük fel. Erről a napról augusztus elején 3 részes cikksorozatot írtam. Az első részben a fogyasztói társadalommal, a másodikban a túlnépesedéssel hoztam összefüggésbe, a harmadikban pedig a várható következményekről írtam. Itt most csak annyit írhatok, hogy jó lenne, ha nem kellene erről a napról megemlékezni, mert az azt jelentené, hogy értelmesen, fenntarthatóan gazdálkodunk az erőforrásokkal. Sajnos ettől még messze vagyunk, de tudatos odafigyeléssel néhány évtized múlva elérhetjük, hogy ne legyen ilyen nap. (A mostani viselkedésünket folytatva pedig azt érhetjük el, hogy még ebben az évszázadban kipusztul az emberiség.)
  • Augusztus 9. Az állatkertek napja [1] Az állatkerteket részben a vadon élő állatok bemutatására, megismertetésére találták ki, és legtöbbször ennyit lát belőlük a nagyközönség. De van egy másik fontos feladatuk is, a fajmentés. Bizonyos fajokat már csak állatkertekben láthatunk, más fajok egyedeit pedig fogságban szaporítják, hogy visszaengedhessék a természetbe. Ezért az állatkertek a természetvédelem fontos helyszínei és aktív résztvevői. Az állatkertek napja tehát fontos természetvédelmi világnap. Legalább ezen a napon érdemes állatkertbe menni és megismerni az állatok életmódját, szokásait, hogy átlássuk az élőlények sokféleségét.
  • Augusztus 9. A világ őslakosainak nemzetközi napja [2] Ez a nap elsőre nem látszik környezetvédelmi világnapnak. Pedig ennek is az a célja, mint a környezetvédelemnek. A környezetvédelem céljai közül az egyik a tiszta környezet fenntartása, a másik a természet és az élővilág sokféleségének védelme, a harmadik pedig az ember védelme. A világ őslakosainak nemzetközi napja is részben a sokféleség védelméről szól (biológiai, genetikai, nyelvi és kulturális sokféleségről az emberi fajon belül), de főleg az ember védelme a célja. Mindenkinek fontos, hogy minél tovább élhessen ember a Földön. Lehetőleg olyan ember, aki ismeri a környezetét, és összhangban él vele. Ennek a feltétlenek pedig leginkább az őslakos népek felelnek meg. Környezetvédelmi szempontból ezért fontos védeni őket. De a nyelvük, kultúrájuk, életmódjuk megismerése, ismereteik továbbadása is fontos. Szegényebb lenne nélküle az emberiség.
  • Augusztus 10. A biodízel nemzetközi napja [1] A biodízel egy vitatott üzemanyagfajta. Az nem kétséges, hogy tisztább, mint a fosszilis üzemanyagok (benzin, és nem bio dízel), és velük szemben inkább megújulónak számít. (Biodízel-alapanyag évente termelhető, de a benzin és a gázolaj néhány évtized múlva elfogy és nem lesz több.) Csak az a baj, hogy a biodízel sem igazi megoldás. Egyrészt ez is égéssel, robbanással termel energiát, ezzel hajtja a járművet. És szerves anyag lévén ugyanúgy szén-dioxidot termel, mint a benzin és a hagyományos dízel égése. Másrészt sok növényt kell hozzá termelni, ami elveheti a helyet az élelmiszer-termeléstől. Az emberiségnek pedig az élelmiszer- és üzemanyag-szükséglete is egyre nagyobb. Előbb-utóbb dönteni kell: üzemanyagot termeljünk, vagy élelmiszert? És nyilván a többség az élelmiszert választaná. De hogy melyik éri meg jobban gazdaságilag (mert feltehetőleg ez lesz a fő szempont a döntésnél), az már kevésbé egyértelmű. De ha a benzines járműveket és a hagyományos dízelt biodízelre cserélnénk, az még így is előrelépést jelentene a mai helyzethez képest. Ezért van külön napja a biodízelnek, és ezért került ez a nap a környezetvédelmi napok közé.
  • Augusztus 12. Nemzetközi elefánt nap [4] Az elefántok ritka, nagy, népszerű és veszélyeztetett állatok, amelyeket élőhelyükön évezredek óta vadásztak és vadásznak. Annak ellenére is vadásznak rájuk, hogy most már sok helyen védettnek számítanak, mert az elefánt agyara, az elefántcsont nagyon értékes alapanyag. Addig nem is volt semmi baj, ameddig csak a bennszülött törzsek vadásztak néha elefántra (ahogy a halász emléknapnál és a világ őslakosainak nemzetközi napjánál is láthattuk: mindenhol az eredetileg ott élő népek, ősi kultúrák, és az évszázadok óta kialakult foglalkozások művelői vannak leginkább összhangban a természettel), de amikor megjelentek az elefántcsont-kereskedők, a hobbi-, sport- és orvvadászok, akkor már vészesen megfogyatkoztak az elefántok, és lecsökkent a létszámuk. Helyben, a nemzeti parkokban, és élőhelyükön kívül, az állatkertekben is sokan küzdenek az elefántok fennmaradásáért. (A fajmentésben, ahogy az állatkertek napjánál is írtam, segítenek az állatkertek is, nagyon sok állatkertben van már elefánt, így talán meghosszabbítható az elefántok fennmaradásának ideje a Földön.) Remélhetőleg egyre inkább visszaszorul az elefántvadászat, és talán még nem késő megmenteni ezeket a nagy, ritka és intelligens állatokat.
  • Augusztus 16. A hontalan állatok világnapja [2] Ez is egy olyan nap, amire jó lenne, ha nem lenne szükség. Az állatok legtöbbször jól megélnek a természetben. De az ember bizonyos fajokat magához vett, háziasított. Így sikerült kitenyészteni évezredek során a farkasból a kutyát, a vadmacskából a házi macskát. De az ember néha megszabadul a háziállatoktól. Ennek sokféle oka lehet. Meghal a gazda, és nincs aki gondozza a kutyáját, macskáját. Vagy elköltözik, és az új helyen már nem fér el az állat (ilyenkor jobb esetben más gazdához, rosszabb esetben menhelyre, legrosszabb esetben az utcára kerülnek az állatok). Vagy nem kívánt szaporulat van (ami szintén a gazda felelőssége, mert ivartalanítással elkerülhető), és a kis állatokat utcára teszik. Így kerülnek utcára az állatok és így lesznek belőlük kóbor kutyák, macskák. Ők vagy elpusztulnak (betegségben, balesetben – pl. járművek kereke alatt), vagy megtanulnak egyedül boldogulni és bizalmatlanná válnak az emberrel szemben. Táplálékot könnyen találnak, ha mást nem, akkor ételmaradékot, vagy megfogják a városi galambokat… (A galambokból is az ember miatt van ilyen sok. A szirti galambból lett a házi galamb, amit pl. díszgalambként tenyésztettek, vagy postagalambnak használtak. De egy részük utcára került, majd ezek az embertől elszabadult, utcára kitett galambok szaporodtak önállóan, újra természetközeli életet élve a városokban, ahol sokan még etetik is őket.) Ezeket az állatokat védi a hontalan állatok világnapja. Az állat ugyan boldogul valahogy, de az emberhez szokott fajoknak mégis egy felelős gazda mellett van a legjobb helye. Ezért segít sok állatvédő egyesület gazdakereső programokkal. De ameddig nincs gazdájuk az állatoknak, addig is a menhelyeken oltják, féregtelenítik, ivartalanítják és etetik őket, és szakszerű állatorvosi kezelést is kapnak a betegségeikre, sérüléseikre. Majdnem úgy, mint egy jó gazdánál, de azért mégis egy gazda a legjobb megoldás.
  • Augusztus 26. ÉjszakáZOO – Állatkertek éjszakája (augusztus utolsó péntek) [1] Az állatkertekben éjszakai is zajlik az élet. Vannak éjjeli állatok, amelyek ilyenkor figyelhetők meg a legjobban. Az állatkertek napjánál leírtakon túl többek között erre is jó az állatkertek éjszakája: az éjjeli állatok megfigyelésére. Ez is érdekes látvány és hasznos ismeret, megtudhatjuk pl. hogy miért ne féljünk a denevértől (és más érdekességeket is láthatunk-hallhatunk).
  • Augusztus 29. A kísérleti atomrobbantások elleni nemzetközi nap [1] A nukleáris fegyverekhez hasonlóan a kísérleti atomrobbantások is sugárszennyezést okoznak. Emberéletet ugyan nem követelnek (normális körülmények között), de pl. a törésvonalak közelében végzett robbantások hozzájárulhatnak a földrengések gyakoribbá válásához, és minden robbantás részben az energiájával, részben a belőle származó sugárzással roncsolja, pusztítja, szennyezi a körülötte lévő környezetet és élővilágot. Az atomenergia megismeréséhez talán részben szükségesek ezek a robbantások, de nagy környezetkárosító hatásuk miatt célszerű lenne minél kevesebbet és minél kisebb méretekben robbantani.
  • Augusztus 30. Nemzetközi konyhakerti nap [3] A konyhakert fontos élelmiszer-forrás. Ez a legtisztább megoldás, és nagyon környezetbarát és egészséges is. A kerti munka, mint testmozgás is hozzájárul az egészséges életmódhoz, szállítani sem kell, mert helyben terem, ezért környezetbarát, és konyhakertben ritkán használ erős vegyszereket az ember, ami szintén fontos a környezet- és egészségvédelem szempontjából. Persze nincs mindenkinek konyhakertje. Főleg a lakótelepi embereknek. De ilyenkor is van megoldás: lehet kertet bérelni szinte minden településen, lehet az erkélyen fűszernövényt termeszteni, és lehet konyhakertben termett helyi termékeket vásárolni. Ezek a termékek ízletesek, egészségesek, és még szállítani sem kell annyit, mint az áruházi termékeket. Persze ne számítsunk arra, hogy olyan hosszú és egyenes lesz a répa vagy az uborka, mint az áruházban, és arra se, hogy sima lesz a krumpli! Az áruházi zöldséget, gyümölcsöt szépségük alapján válogatják, és sok ki nem választott növény vész kárba. Jobb esetben felhasználják (pl. egy zacskó mirelit kockázott répáról senki nem mondaná meg, hogy egyenes répából készült-e), rosszabb esetben hulladék lesz belőlük. A házi, konyhakerti répa nem egyforma. Néha vastag, néha vékony, egyik-másik elgörbül vagy elágazik. A házi uborkában is sok a görbe. És a krumpli is göcsörtös, az egyik kicsi, a másik nagy, az egyik kerek, a másik hosszúkás, és nem sima a felszíne, mint a boltinak. De ettől lesz természetes, ízletes és egészséges. Ezért fontos és ezért zöld nap a nemzetközi konyhakerti nap. Augusztus végére, a betakarítási szezonra időzítve, hogy a jól végzett konyhakerti munkát ünnepeljük!

Ennyi világnap van augusztusban a környezetvédelemben, érdemes figyelni rájuk, mert nagyon fontos napok. És nem csak környezetvédelmi jeles napok vannak augusztusban, hanem egy fontos magyar nemzeti ünnep is (augusztus 20., az egyetlen pozitív nemzeti ünnepünk), amiről majd a következő cikkemben írok környezetvédő szemmel.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.