Főoldal » Az alkalmazkodás nagymestere!

Az alkalmazkodás nagymestere!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

 A légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége egyaránt aggasztja a földi és az óceáni élővilággal foglalkozó tudósokat.

A fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid komoly hatással van a globális klímára, azonban az óceánokat is megbolygatja. Amikor a CO2 feloldódik a tengervízben, szénsavat képez, és a pH-érték csökkenését idézi elő, így a víztömeg elsavasodik. Rövid távú kísérletekkel bizonyították, hogy a meszesedő élőlényeket, mint amilyenek a korallok, kagylók és csigák, de még a mikronnyi planktonikus szervezeteket is érinti ez a savasodás.

Az egysejtű mészmoszatok meszes vázat képeznek, amely a megnövekedett légköri szén-dioxid miatt egyre savasabb óceánokban egyre nehezebbé válik. A savas víz ugyanis gátolja a mészképződést. Nemrég azonban erősen elsavasodott vízben is fedeztek fel olyan Emiliania huxleyi fajú mészmoszatokat, amelyek rendkívül erős héjat képeztek.

A kieli Helmholtz Óceánkutató Központ (GEOMAR) kutatói egy éven át vizsgálták az E. huxleyi faj növekedését és mészképzését a mostani, illetve a következő évszázadban várható légköri szén-dioxidszint mellett. Kimutatták, hogy az egysejtű Emiliania huxleyi alga képes adaptálódni a változó pH-feltételekhez, ennélfogva legalább részben enyhíteni tudja az óceáni savasodás ártalmait.

plankton2.jpg

A moszatok a vizsgálati idő alatt 500 generációt hoztak létre ivartalan szaporodással, tehát az utódok elvileg azonos génkészlettel rendelkeztek, mint szüleik, mutációk révén azonban történhetett változás abban. A megnövekedett légköri szén-dioxid mellett az elvárásoknak megfelelően először vékonyabbak és könnyebbek lettek a moszatot védő mészlemezkék, 500 generáció után azonban a mészképzés üteme már megközelítette az eredeti szintet. Kai Lohbeck, Ulf Riebesell és Thorsten Reusch biológusok eredményeit a Nature Geoscience folyóirat publikálta.

Azt azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül,amely fontos tényre a kutatók is felhívták a figyelmet. Miszerint akadnak olyan halak és más élőlények is, amelyek megtermékenyülése és korai fejlődése egy nagyon szűk pH-tartományra korlátozódik. Számukra jóval nagyobb kihívás lesz,  a pH-érték csökkenéséhez való gyors alkalmazkodás.

“A hosszú ideig élő fajok és különösen azok, melyek generációnként csak néhány utódnak adnak életet, sokkal kisebb adaptív potenciállal rendelkeznek a releváns időskálák tekintetében” – írják. Riebesell hozzáteszi, hogy a földi történelem meggyőzően ismerteti az evolúciós adaptáció korlátait. “A mostanihoz hasonló környezeti változások rendszeresen tömeges kihalásokhoz vezettek annak ellenére, hogy a szóban forgó változások 10-100-szor lassabban mentek végbe, mint a jelenleg megfigyeltek.”

Források:

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/10/14/A_fitoplanktonok_adaptalodhatnak_a_savas_oceanokhoz.aspx

http://www.tudasmedia.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=278&Itemid=50

http://www.greenfo.hu/hirek/2012/04/13/a-klimavaltozashoz-alkalmazkodo-moszat

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.