Főoldal » Az éledő tó

Az éledő tó

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Jó hír – a tó visszatér”. Ez áll a kazahsztáni Aral (Aralszk) városának határában felállított táblán. Bár 2020-ra a tó teljes eltűnését prognosztizálták, ma már úgy tűnik, hogy tevék helyett ismét halak lakják majd az Aral-tó északi medencéjét.

Nem túlzott az optimizmus, hiszen 2001 és 2005 között egy kazah – világbanki közös együttműködés keretében felépült a 13 km hosszú Kokaral-gát. A gát az északi tó vizét gyűjti össze, megakadályozva, hogy a Szir-Darja vize a déli medencébe jusson. A ’80-as évek végén két részre szakadt tó déli része 2003-ban tovább osztódott, majd az évek folyamán a délkeleti tó is eltűnt. A déli tó további kiszáradásában szerepe volt (van) a Kokaral-gát vízvisszatartásának, illetve Üzbegisztán változatlan öntözési gyakorlatának is. Az Aral-tó (egykori) déli ¾ része Üzbegisztán fennhatósága alá tartozik, de a tómentést az északi Kazahsztán végzi. Üzbegisztán nem rendelkezik elegendő anyagi forrásokkal a déli medence vízszintjének megemeléséhez és ehhez ma már a politikai szándék sem látszik. A 88 millió dollárból felépült gátnak köszönhetően a tó 2011-ben már 20 km-re közelítette meg az északi kikötőváros Aral (a szovjet időkben: Aralszk) partjait. A vízszint mélypontján a tó 100 km-re távolodott el a várostól, de az Északi-Aral területe ma már 50%-al nagyobb mint a valaha mért legkisebb kiterjedésekor és ezzel együtt 8 m-rel emelkedett a vízszint. (Az Aral-tó teljes területe 1960-ban még 69 800 km2, 2004-ben már csupán 17 160 km2 volt.) Az Északi-Aral-tóba 15 édesvízi halfaj tért vissza és velük együtt természetesen a halászok is visszatérnek a tó partjára. A Világbank adatai szerint 2 évvel a gát megépülte után már a 2000 tonnát is elérte a kifogott halmennyiség, míg 2004-ben ez az érték csupán 52 tonna volt (hirado.hu). A tó vízének sókoncentrációja csökkenni kezdett és újra érezhető az Aral klímakiegyenlítő hatása. A bolygó-szerte megfigyelhető éghajlatváltozás helyi hatásait fokozta a tó kiszáradása: a nyarak melegebbek és szárazabbak, a telek pedig hosszabbak és hidegebbek lettek.

A tó megmentésének előzményei.

Az Aral-tó katasztrófájának történetét, okait előző blogbejegyzésemben (“Volt egyszer egy tó”) már részleteztem, de milyen tervek születtek a távoli és közelebbi múltban a tó hiányzó vízének pótlására?

Az egyik korai elképzelés az Északi-Jeges-tenger felé folyó Ob és mellékfolyóinak (Irtis, Tobol és további tíz kisebb folyó) vizét kívánta dél felé terelni (kornyezetvedelem.co.hu). Az északi folyók „megfordításának” terve nem csupán az Aral-tó vízpótlását szolgálta volna, hanem (elsősorban) Közép-Ázsia sivatagjainak (gyapot- és rizsföldjeinek) öntözését is. Az 1970-ben kezdődött munkálatok során pl. a Káma és a Pecsora folyók vízét a Kaszpi-tó és a Volga felé terelték volna. A szintkülönbségek leküzdéséhez (t.i. a robbantásokhoz) 3 db 15 kilotonnás atombombát (!) is felhasználtak, de a nemzetközi tiltakozások hatására a munkálatokat felfüggesztették, így a sikeres projekthez szükséges további 250 atombomba már nem került felhasználásra (mno.hu)… Az északi folyók elterelésének gondolata már a cári Oroszország idején megszületett, de a kor technikai színvonala még nem tette lehetővé a kivitelezést. A ’80-as években már civil mozgalom torpedózta meg a szibériai folyók elterelését célzó előkészületeket (kornyezetvedelem.co.hu).

Az 1990-es években kutatások kezdődtek a kiszáradás okainak feltárására és a lehetséges vészforgatókönyvek kidolgozására (wikipedia.org). A munkát az International Coordination Water Commission in Central Asia (ICWC) és az International Aral Salvation Foundation koordinálja.

Az északi folyók délre terelésének gondolatát a szakemberek még mindig nem vetették el. Az elképzeléshez az éghajlatváltozás adott újabb lendületet, így a 2000-es évek elején „leporolták” a terveket, ugyan is a felmelegedés hatására Szibéria folyóinak vízhozama növekvő értékeket mutat (kornyezetvedelem.co.hu). A ma még a környezeténél jóval sósabb Jeges-tenger vizét az őt tápláló folyóvízi többlet kiédesítheti, ami az Európát melegítő Észak-Atlanti-áramlás gyengülését (leállását (?)) vonhatja maga után. Ez – a folyók elterelésének támogatói szerint – Európában jégkorszakot okozhat, míg a Közép-Ázsiára lehulló csapadékmennyiség eleve csökkenni fog. Ezért az Ob és az Irtis összefolyásától egy kb. 2500 km hosszú csatornát építenének ki, amelynek vizével a Szir-Darja medrét töltenék fel. A csatorna tervezett kapacitása 27 km3/év lenne, amely mindössze 7%-a az Ob hozamának. A szakértők szerint a csatorna megépültével sem oldódnának meg teljesen az Aral-tó gondjai. Ugyan is ahhoz, hogy a tó elérje az 1960-as vízszintjét, a tervezett csatorna kapacitásának kétszeresére volna szükség (kornyezetvedelem.co.hu).

2005 augusztusára azonban felépült (a bejegyzés elején bemutatott) Kokaral-gát, amely talán laikus szemmel is egy viszonylag egyszerű megoldást kínál, szemben Szibéria folyóinak délre vezetésével.

A víz visszatartásának és a víztöbblet biztosításának vannak egyéb lehetőségei is. Ilyen például az öntözőcsatornák hatékonyabb szigetelése (napjainkban is csak kb. 12%-uk szigetelt), a termelési gyakorlat modernizálása (kisebb vízigényű gyapot termesztése), sótalanító telepek létrehozása.

A víztöbblet biztosítására a Pamír olvadó gleccsereiből keletkező többletvíz Aral-tóba vezetése, ill. a Volga vizének a területre vezetése kínálkozik további alternatívaként (wikipedia.org).

A problémák persze még messze nem múltak el.

A tó vízgyűjtőjének felső részén Türkmenisztán gyors ütemben szeretné növelni gyapottermelését, a gazdaságát élesztgető Afganisztán pedig évente újabb 10 km3-nyi vizet kíván kivenni az Amu-Darjából. Tehát a déli területek szárazodása nem enyhül. Már csak azért sem, mert Üzbegisztán 2006 augusztusában szerződést kötött az Aral-tó déli medencéjének földgáz- és kőolajkincsének kiaknázására (ng.hu). Üzbegisztán elsősorban a termelésének fokozásában érdekelt és nem a vízszint helyreállításában.

A despotikus berendezkedésű Türkmenisztán – Üzbegisztánhoz hasonlóan – nem éppen a víztakarékosság mintaterülete. A déli területek gyümölcs-ültetvényeit (a vízigényes dinnye nagyjából olyan fontossággal bír errefelé, mint nálunk a hagyma vagy a paprika) ugyan úgy vízzel árasztják el, mint a gyapot- vagy rizsföldeket. Az egyik legkirívóbb példa a 2006-ban elhunyt Saparmurat Niyazov, más néven Türkmenbasi („a türkmének atyja”) nevéhez fűződik. A hatalomgyakorlásában észak-koreai típusú egykori türkmén elnök például folyót építtetett a száraz környezetben fekvő türkmén fővárosba, Asgabatba. A mesterséges folyó vízét a Karakum-csatornából táplálják, szélessége 12-20 m, mélysége a 3 és fél métert is eléri (index.hu)…

Nem megoldott a Vozrozsgyenyija (Újjászületés) – sziget problémája sem. A szigetet történészek az egykori Szovjetunió titkos biológiai fegyver-bázisának tartják. Az idők folyamán azonban (az Aral-tó kiszáradásával) a sziget „szárazra” került és ha a hatástalanított biológiai fegyverekre vonatkozó feltételezések igazak, akkor a terület óriási humán egészségügyi és ökológiai kockázatokat rejt (ng.hu).

Közép-Ázsia megszenvedi az átgondolatlan mezőgazdálkodás negatív hatásait. Az 1950-es évek közepétől az akkori szovjet pártfőtitkár, Nyikita Hruscsov tett kísérletet a Szovjetúnió új „gabona-éléskamrájának” kialakítására az észak-kazahsztáni sztyeppéken. Ez volt a szűzföldek feltörésének időszaka. Az eredmény: hatalmas környezeti károk (defláció megerősödése a felszántott pusztákon) és a termelésben be nem váltott volumen-tervek. Néhány évvel a szűzföldek feltörésének programja után, pedig az Aral-tó vészes kiszáradása következett…

Talán sikerül megmenteni az Aral-tavat. A tó várhatóan a 2013-2020 közötti években éri el (újra) Aral – ma még száraz – kikötőjét.

Az Aral-tó üzbég szakaszát körülvevő Karakalpaksztán autonóm köztársaság ritka népességű vidéke szenvedi el talán a legtöbb környezeti kárt. Pl. a tó déli részén élő nők 99%-át érinti a vérszegénység. (A térség számos más egészségügyi problémájáról a Volt egyszer egy tó c. blogbejegyzésemben írtam). Türkmenisztán tüneti kezelésekben gondolkodik, illetve saját lokalitására gondol a sivatagi erdőtelepítésekkel, amelyek pozitív hatásai – a tervek szerint – néhány évtizeden belül érezhetőek lesznek. A türkmén vezetés a Kara-kum sivatagba, a Botendag-fennsíkra és a Szarikamis-tó partjára telepített erdőktől várja az Aral-tó medencéje felől érkező pusztító, sós homokviharok ártalmaival szembeni védelmet.

A tó északon már éled és lassan „visszatér” Aral kikötőjébe. Mo’ynoqnak az egykori déli kikötőnek még várnia kell a tó „hazatértére”, s hogy meddig? A tervek szerint ha az északi tó visszanyeri eredeti vízszintjét, akkor észak felől megkezdik a déli medence vízutánpótlását is, de a jövő döntéseit a politikusok hozzák majd…

Források:

Megjegyzés: A téma írott, képi és audiovizuális irodalma óriási. Rengeteg kép és megdöbbentő videó található a tóról világhálón, köztük nem egy szakmai szempontból is színvonalas alkotás.

http://kornyezetvedelem.co.hu/index.php/rovatok/vitazunk/266-az-aral-to-tragediaja

http://www.ng.hu/Civilizacio/2007/04/Egyszerre_szarad_es_no_az_Aral_to

http://www.hirado.hu/Hirek/2009/10/26/13/Biztato_eredmenyeket_hoz_az_Aral_to_megmentesere_epitett_gat.aspx

http://hu.wikipedia.org/wiki/Aral-t%C3%B3

http://mno.hu/migr_1834/esoistent_jatszani-276593

http://oroszvilag.hu/?t1=posztszovjet_terseg_hirei&hid=3411

http://index.hu/kulfold/tbasi7421/

http://www.aljazeera.com/programmes/earthrise/2012/07/201271912543306106.html

http://edition.cnn.com/2010/TECH/05/26/aral.sea/index.html

http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/asia/kazakhstan/9012718/Will-the-Aral-Sea-ever-return.html

http://www.telegraph.co.uk/news/2530284/Life-returns-to-shrivelled-Aral-Sea.html

A vezérkép forrása:

http://www.cbsnews.com/8301-501465_162-20011563-501465.html

Képek forrásai:

http://www.earthobserver.org/post/2010/02/09/Degradation-of-the-Aral-Sea.aspx#.UKJAN4YbI64

http://www.telegraph.co.uk/news/2530284/Life-returns-to-shrivelled-Aral-Sea.html

http://www.kazakhstandiscovery.com/osce-2010-summit-in-astana-12-december-2010.html

http://www.newscientist.com/gallery/calendarcompetition/4

http://news.nationalgeographic.com/news/2010/04/100402-aral-sea-story/

http://kazakhstan2009.wordpress.com/jurnal/part-iii/

http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/COUNTRIES/ECAEXT/0,,contentMDK:20634287~pagePK:146736~piPK:146830~theSitePK:258599,00.html

www.nature.com


MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.