Főoldal » Az elsivatagosodás következményei “Athéntól Gibraltárig”

Az elsivatagosodás következményei “Athéntól Gibraltárig”

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Dél-Európa (mint a szárazsággal leginkább sújtott európai régió) elsivatagosodásának okairól múlt heti blogbejegyzésemben írtam (l. Elsivatagosodó Dél-Európa c. blogbejegyzés). Most a következmények kerülnek fókuszba. Az European Environment Agency 2004-es jelentése szerint kontinensünk a globális átlagnál 40%-kal gyorsabban melegszik és a negatív hatások Európa déli és keleti területein lesznek a legjelentősebbek. A forró nyarak előfordulása 6-8 éven belül a duplájára nő (Spanyolországban megötszöröződik), 2080-ra megtízszereződik. A hideg telek száma megfeleződik 2020-ig és 2080-ig eltűnik. A Mediterráneum nyaraiban nőni fog az ariditás (szárazabbá válnak a nyarak), míg Észak-Európában a telek lesznek csapadékosabbak. Tehát a globális felmelegedés a jövőben tovább fokozza majd a dezertifikációs folyamatokat a térségben (is).

Az elsivatagosodás egyik legkézenfekvőbb következménye a vízhiány. A Földközi-tenger medencéje a Föld édesvíz készleteinek mindössze 3%-ával rendelkezik. Ez azt eredményezi, hogy míg pl. az Egyesült Királyságban egy lakosra 2400 m³ hozzáférhető édesvíz jut évente, addig pl. Cipruson ez a mennyiség csupán 1000 m³. Az elmúlt két-három évtizeddel ezelőttig jellemző gyors népességnövekedés és az intenzív mezőgazdasági termelés hatására az édesvíz-szükségletek az elmúlt 50 évben megduplázódtak a térségben.

Egyes dél-európai országokban a mezőgazdaság által kivett vízmennyiség az összes vízkivétel 80%-át adja. A vízkivétel csúcsa a száraz nyári hónapokra tehető, ami tovább súlyosbítja az aszálykárokat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség egyik jelentése a túlzott vízkivétel káros hatásait írja le. A jelentés megállapítja-azt az első „ránézésre” is egyszerűnek tűnő következtetést miszerint – a vízkészletek túlzott kitermelése növeli a száraz, aszályos időszakok vízhiányát. Rosszabb vízminőséget okoz – a szennyező anyagok alacsonyabb hígítása okán, valamint a tengerparti területeken növeli a sós víz talajvízbe kerülésének kockázatát. Pl. a görögországi Argolid-síkságon a beszivárgó tengervíz miatt nagy mértékű kloridszennyezés lépett fel, a fúrt kutak vagy kiszáradtak vagy a magas sótartalom miatt váltak használhatatlanná. A vízszint csökkenésével, esetleg a kiszáradással a felszíni vizek ökoszisztémái is nagy mértékben károsodnak és a vízhiány a lakosság ívóvízszükségleteit is veszélyezteti. Pl. 2008-ban a súlyos vízhiány miatt tartályhajókkal szállították a vizet Ciprusra, de ugyan ebben az évben Barcelonában is súlyos vízkorlátozásokat kellett bevezetni és a vizet szintén tartályhajókkal szállították a katalán fővárosba (egy tartályhajó pl. Marseille-ből érkezett). A katalóniai vízhiány komoly belpolitikai vitákat is eredményezett, amely az Ebro egyik mellékfolyójából, a Serge-ből induló csatorna miatt tört ki. A 170 km-es csatorna terve elkészült, de a madridi kormány nem engedélyezte az építkezést.

Az éghajlatváltozás a csapadék évszakos eloszlását is jelentősen befolyásolja a régióban. A 12 legszárazabb télből 10 az utóbbi negyed században következett be a Földközi-tenger vidékén. Ez különösen érzékenyen érinti a téli félévre eső csapadékmaximummal jellemezhető térséget. Más részről a szeszélyes nyári csapadékok a mediterráneumban jellemző torrens (időszakos) vízfolyásokon lerohanó árvizek (flash flood) gyakoriságát is megnövelik (ezáltal nő a víz okozta talajerózió esélye is). A mind szárazabb és emelkedő hőmérsékletű jövő egyre biztosabb…1970 óta Franciaországban és Spanyolországban 2 Cº-os hőmérséklet emelkedést regisztráltak, a csapadékmennyiségek pedig 20%-kal estek vissza Dél-Európa országaiban. Az előrejelzések szerint 2080-ig Spanyolországban az átlaghőmérséklet akár 4,5 Cº-kal is magasabb lehet, míg 2070-re Dél-Európa folyói kb. 50%-os vízhozam veszteséget szenvednek majd el, tehát a szárazodás fokozódik.

A változó klímával párhuzamosan változó (rosszabbodó) környezeti feltételek a térség gazdaságára is kedvezőtlenül hatnak. Európa déli részén a globális hőmérséklet 2 Cº-os emelkedése esetén a vízellátás és a terméshozam előreláthatóan 20%-kal csökken majd. Az Európai Unió területének nagy részén, az előrejelzések szerint 2 Cº -os hőmérséklet-emelkedés még növelni fogja a mezőgazdaság terméshozamait, de ennél nagyobb mértékű átlagos hőmérséklet növekedés már hozam visszaesést fog eredményezni. Dél-Európában ellenben más a helyzet-a csapadékcsökkenéssel párosuló magas átlagos hőmérsékletek egyértelműen terméshozam visszaesést eredményeznek majd. A 2003-as hőhullám idején Dél-Európa országaiban kb. 30%-os mezőgazdasági hozamcsökkenés következett be. A 9 évvel ezelőtti hőség halálos áldozatainak száma 25000 és 35000 közé volt tehető (a hőhullám a kontinens atlanti térségét is súlyosan érintette) és az agrárium veszteségei a 15 milliárd dollárt is elérték, de súlyos problémák keletkeztek a folyami hajózásban és az áramellátásban is. Ugyan ebben az évben Portugáliában az ország területének 5%-át kitevő erdőterületek károsodtak (erdőtüzek következtében), amelyek értéke 1 milliárd euró volt. A 2003-as hőség és aszály Finnországtól Portugáliáig egész Európában jelentős károkat okozott. Ezek a jelenségek az évszázad közepére mindennapossá válhatnak és ezek gazdaságra gyakorolt negatív hatásai kontinentális szinten is érzékelhetőek lesznek. Európa szárazabb régióiban (így a Földközi-tenger vidékén is) 2070-ig a mezőgazdaság terméseredményei akár 40%-kal is visszaeshetnek és belátható időn belül 30 millió hektár mezőgazdasági termőterület sivatagosodhat el. Veszélybe kerülhet a térségben tradicionális bortermelés is, de az idegenforgalom is megszenvedheti a negatív környezeti változásokat a romló éghajlati feltételek (szárazodás és a hőségnapok számának emelkedése) miatt hanyatlásnak indulhat a nyári turizmus. (Az idegenforgalom napjainkban pl. Görögország GDP-jének kb. 16%-át adja és a munkahelyek 18%-a köthető a turizmushoz.)

A természetes vagy természet közeli ökoszisztémák is egyre nagyobb veszélybe kerülnek a gyakoribbá váló erdőtüzek (l. Elsivatagosodó Dél-Európa c. blogbejegyzés), a másodlagos szikesedés, a talajvizek sótartalmának növekedése – egyáltalán a szárazabbá váló környezeti feltételek miatt. Fontos azonban megjegyezni, hogy az erdőtüzek több mint 90%-ának közvetlen emberi okai vannak – szándékos gyújtogatások vagy emberi felelőtlenség. Elgondolkodhatunk azon, hogy vajon a mediterrán területek természetes keménylombú erdeit felváltó bozótos macchiák, friganák, garrigue-ok is mind nagyobb területen a múlt növénytársulásai lesznek majd? Nem beszélve arról, hogy a szárazodó és melegebbé váló éghajlaton egyre több növényi kórokozó jelenhet meg, károsítva mind a természetes életközösségeket, mind a mezőgazdasági kultúrákat.

A térség elsivatagosodása és egyáltalán a globális felmelegedés ma még számokban szinte kifejezhetetlen veszteségeket okozhat a jövő Európájának. (Egyes becslések több tíztrillió(!) euróra becsülik a várható károkat.)

A regionálisan kiterjedt szárazság és az ezzel járó vízhiány problémákat okozhat a mezőgazdaságban (élelmiszerhiány), a vízi energiák kiaknázásában és ezáltal a víz konfliktusteremtő forrássá válhat.

A melegedő és szárazodó éghajlat a humán egészségügyre is károsan hat majd. Nagyobb hőterhelés éri majd az ott élőket (de ez Európa majd’ egészére igaz), a nyári hőségnapokon megugró halálozási adatok is Európa délebbi területeit érintik majd erősebben. Jelentősen csökken a térségben élők komfortérzete, amely a kánikulai napokon már kimutatható egyes dél-európai nagyvárosokban (ne felejtsük el, hogy a „mediterrán ember” életritmusát eleve nagy mértékben meghatározza az éghajlat, pl. szieszta hagyománya stb.).

Európa hagyományosan szegényebb területeit, pl. Görögországot, a Nyugat-Balkán egyes térségeit, Dél-Olaszországot, Spanyolországot és Portugáliát különösen érzékenyen érintik majd a klímaváltozás és az elsivatagosodás negatív hatásai, ez pedig egész Európa gazdaságára visszahathat.

Az elsivatagosodás megállítása rendkívül összetett cselekvéssorozatot igényel. Mindenekelőtt fenntartható tájhasználati módok gyakorlatba ültetésével, a vízkitermelések ésszerűsítésével (takarékos öntözési módok bevezetése pl. az elárasztásos öntözés helyett) lenne elképzelhető az elsivatagosodás megakadályozása.

Más részről az éghajlatváltozás (mint az elsivatagosodás egyik „motorja”) elleni küzdelem globális cselekvést tesz szükségessé az üvegházhatású gázok kibocsátásának folyamatos csökkentésével.

A kihívás óriási, amely alkalmazkodást és cselekvést tesz szükségessé helyi szinten és kontinentális (akár globális) szinten is.

Források:

http://www.agroland.hu/?hir=5536

http://hvg.hu/vilag/20100518_europai_vizhiany_brusszel

http://www.origo.hu/utazas/20080417-sulyos-vizhiany-fenyeget-barcelonaban.html#

http://www.globalisfelmelegedes.info/index.php?option=com_content&view=article&id=771:az-ember-okozta-klimavaltozas-a-gyakoribb-mediterran-szarazsagok-f-oka&catid=54:v-lemhi&Itemid=71

http://www.biztositas.hu/Hirek-Informaciok/Biztositasi-szemle/2008-januar/a-klimavaltozas-hatasai.html

http://ujsag.szie.hu/node/212

http://klimastop.com/index.php?r=StaticPage/View/42

http://inforadio.hu/hir/tudositoink/hir-487201

http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?cim=1&id=47926#

http://www.revolve-magazine.com/home/2011/03/12/water-scarcity/

A vezérkép forrása:

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Carrascoy_-_La_Murta.JPG&filetimestamp=20071230144422

Ábrák és képek forrásai:

http://www.aquadocinter.hu/themes/Vandorgyules/pages/6szekcio/palfai_boga_herceg.htm

http://www.revolve-magazine.com/home/wp-content/uploads/2011/03/image001.jpg

http://www.turizmusonline.hu/tt_reflektor/cikk/most_mar_a_let_a_tet

http://www.revolve-magazine.com/home/wp-content/uploads/2011/03/climate-change-2.jpg



MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.