Főoldal » Az Európai hód Magyarországi helyzete

Az Európai hód Magyarországi helyzete

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az európai hód(Castor fiber) az Óvilág legnagyobb rágcsálója, testsúlya 30 kg-ot is elérheti.  Testük torpedó alakú, szőrzetük vízálló, úszás közben pikkelyes farkukkal és úszóhártyáshátsó lábukkal haladó és kormányzó lökéseket végeznek.
Ha víz alatt úszik, a hód orra és fülei szorosan záródnak,szemét pedig átlátszó hártya borítja. Szájüregét a metszőfogai mögött le tudja zárni, így víz alatt is képes rágni és ágakat szállítani . Maximum 15 percig tud víz alatt maradni és 7,2 km/h sebességgel is képes úszni . A hideg ellen főként meleg gyapjúszőrből álló bundája védi, e fölé emelkedik akár 5 cm vastagságot is elérô ragyogó fedőszőre,amely a víz ellen véd.

Magyarország hódállománya a XIX.század közepére a vadászat miatt kipusztult. A feljegyzések szerint európai hódot Magyarországon utoljára Komárom megyében, Ács közelében lőttek,1854-ben. Ezt követően még láttak egy-egy állatot, így 1856-ban Pozsony mellett, 1858-ban Ácsnál a Duna mellett, 1865-ben pedig Zimony közelében a Duna és Száva szigetein.

A hódok visszatelepítése Magyarországra az előzetes élőhely értékelések után 1996-ban kezdődött. Az első 33 egyedetGemencen bocsátották a szabadba. Később 2004-ben mivel csak 7 család jelenlétét tudták dokumentálni, további 20 hód érkezett a területre. Eközben az ezredforduló után  az ország több pontjára is elkezdődött a visszatelepítésük. A Hanságban 2000-ben 14 egyedet , majd 2002 tavaszán újabb 10 példányengedtek szabadon. A Tiszán végzett élőhelyi alkalmassági felmérések után 2001-ben a Felső-Tisza vidékén is megkezdődhetett a hódok visszatelepítése. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Öreg-Túr-menti területein összesen 10 egyedet bocsátottak szabadon. Következő lépésként a Tiszalúci Holt-Tisza gazdagodott
15 hóddal, majd a Tisza, Tiszaladány és Tiszadob közötti holtágaira érkezett 20, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetbe  pedig 38 példány. A WWF hód-visszatelepítési programja 2006-ban az Alsó-Tiszán, a Mártélyi Tájvédelmi körzetben folytatódott.

Hazánkban ma már közel félezres hódállomány él. A mentett oldalon található Tiszalúci Holt-Tiszát kivéve a Tiszán történt telepítéseket követő monitoring jelentések is nagyarányú elvándorlásról számolnak be, és az állatok nagy részének nyoma veszett. Az egyetlen igazán sikeres telepítési helyszínnek a Hanság bizonyult, ahol az állomány lassú növekedésnek indult, ami a rendelkezésre álló tápláléknak, de még inkább a nagyobb folyók ártereinél stabilabb vízszintnek köszönhető.Az elmúlt évtizedhód-visszatelepítési eredményei alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ártéren történő telepítés csak a legritkább esetben jár eredménnyel, ezért a jövőben csak az árvízmentesített területeken lenne célravezető a hódok telepítése.

Az európai hód 1988 novembere óta Magyarországon is természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.