Főoldal » Az iparban is lehetséges a szimbiózis

Az iparban is lehetséges a szimbiózis

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A forrásként megjelölt Greenfo cikkből semmit nem kívánok megismételni, mindenki elolvashatja, akit érdekel, csak néhány szubjektív szakmai gondolatot közölnék a cikk ürügyén.

A szimbiózis (magyarul: együttélés) egy kölcsönösen előnyös együttműködést jelent a természetben. Azt jelenti, hogy két faj egyedei nem tudnak egymás nélkül megélni. Más, mint a parazitizmus, mert az csak a parazitának jó, a gazdaszervezet csak elszenvedi az élősködő jelenlétét. Néhány példa a biológiai szimbiózisra:

  • A pillangós virágú növények gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok élnek. A baktériumnak jó élőhely a gyökér, felszívja neki a tápanyagot, de a baktérium is jót tesz a növénynek: megköti a levegő nitrogénjét és a növény számára felvehető formában juttatja a talajba. Ezért jó a kimerült, elhasznált talajba pillangós virágú növényeket (pl. borsót) vetni, mert a gyökerükön élő baktériumok pótolják a talaj nitrogéntartalmát.
  • Ugyanilyen együttélés a zuzmótelepek kialakulása is. Talán nem közismert, de a zuzmó egy növénytársulás: moha és gomba együttélése. De más gombák, pl. a kalapos gombák is azért nőnek egy bizonyos fa tövében, mert szimbiózis alakul ki a fa és a gomba között.
  • Tengeri halak esetében gyakori jelenség, hogy a nagy ragadozó hal körül ott úszkálnak a kis halak, de mégsem kapja el őket a nagy hal. Miért? Mert a kis hal a nagy hal élősködőit pusztítja. A nagy hal megszabadul az élősködőtől, a kis hal táplálékhoz jut. (Trópusokon nagytestű emlősök és kisebb madarak között is kialakulhat hasonló együttműködés.)
  • Az ember is szimbiózisban él más fajokkal, pl. emésztést segítő bélbaktériumokkal.

Az iparban is vannak ilyen kölcsönösen előnyös együttműködések. Ha az egyik cég a másiknak a hulladékát hasznosítja, az kölcsönösen előnyös mindkét cégnek. A hulladéktermelő cég megszabadul a hulladéktól, mellékterméktől, a hasznosító cég nyersanyaghoz jut, és még a környezetnek is előnyös, mert hasznosul a hulladék. (A természetben ezeknek a hulladékhasznosítóknak talán leginkább a lebontó szervezetek felelnek meg, ők alakítják az állati, növényi végtermékeket és tetemeket humusszá, vagyis a növények számára felvehető tápanyaggá.)

A természet nem ismeri a hulladék fogalmát, (mert minden, ami az egyik fajnak hulladék, a másik fajnak hasznos táplélék vagy élőhely, ezért a természetben minden állandó körforgásban van), de az ember igen. Termelünk olyan hulladékokat, amivel nem tudunk mit kezdeni… Erre már vannak részleges megoldások, pl. szelektív gyűjtés, az elektronikai hulladékok visszajuttatása a gyártónak, stb. de az iparban eddig ez nem volt jellemző, inkább a lakossági hulladékok hasznosultak így. Most végre az iparban is van egy jó kezdeményezés: tudjanak a cégek egymás hulladékairól, hátha az egyik cégnél keletkezik olyasmi, ami a másik cégnek kell, és így tudják hasznosítani egymás melléktermékeit, hulladékát.

Ennek az együttműködésnek a legnehezebb része a cégek számára: megtalálni a partnercéget, aki tudja hasznosítani a hulladékaikat, vagy akinek a hulladékait nyersanyagként tudják használni. Lehet ez akár kölcsönös is: X cég hasznosítja Y cég hulladékát, és Y cég is felhasználja X cég hulladékát. De láncba is szerveződhetnek a cégek: A cég hulladéka B cég nyersanyaga, B cég hulladékát C hasznosítja, C hulladékaiból D termel valamit, stb. Ehhez csak az kell, hogy X és Y találkozzon egymással, vagy A megtalálja B-t, B rátaláljon C-re, C elérje D-t, stb. Ez után már akár a meglévő technológiával, vagy annak némileg módosított változatával lehet hasznosítani a másik cég számára hulladékká vált nyersanyagot, ez már tisztán technológiai, szakmai kérdés.

Ha a cégek tudnak egymásról, akkor hatékonyan tudnak együttműködni, akár csereüzlet formájában is, így olcsóbb lesz a termelés (mert nem kell a nyersanyagot előállítani, megvan a másik cég hulladékából), környezetbarátabb az ipar (mert a hulladékok hasznosulnak), és mindkét cég jól jár: az egyik megszabadul a hulladéktól, a másik nyersanyaghoz jut. Ez a szimbiózis tehát gazdasági és környezetvédelmi szempontból is előrelépés, és nem csak a résztvevőknek, hanem a környezetnek és a termékek vásárlóinak is előnyös, így mindenki jól jár vele. Ebben hasonlít a biológiai szimbiózisra.

Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2012/09/12/az-iparban-is-lehetseges-a-szimbiozis

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.