Főoldal » Az ökológiai genetika mint fogalom bevitele az oktatásba és a nyárfa mint modell növény használata

Az ökológiai genetika mint fogalom bevitele az oktatásba és a nyárfa mint modell növény használata

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

  Bevezetés
Napjainkban egyre inkább érezhetők a globális változások következményei. Az emberiségnek szembe kell néznie az általa okozott károkkal és kötelessége megakadályozni a környezeti válság elmélyülését. Ehhez arra van szükség, hogy új ökológiai szemléletet alakítsunk ki, illetve ehhez kapcsolódó ismeretrendszert. Ennek megvalósulásának legfontosabb színterei az iskolák, így a pedagógusoknak meghatározó szerepe lesz az ökológiai szemlélet kialakításában. Fontos, hogy környezettudatos polgárok kerüljenek ki az iskolapadokból. A környezeti nevelést interdiszciplináris szaknak, és nem különálló tárgyként kellene tekinteni.
  A környezeti nevelés fogalma: „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN 1970.)
  „A környezeti nevelés elvi, elméleti háttere, filozófiai talaja, gyakorlati megvalósulásának módszertana az évek során folyamatosan változott. A környezeti nevelés koncepcióját az UNESCO-konferencia a „Müncheni ajánlás” keretében fogalmazta meg 1979-ben, amely szerint a környezeti nevelés kivezető utat mutat az ökológiai válságból a tudomány és a technika eszközeivel a probléma-megoldási stratégiákban.„ (Kováts-Németh Mária, 2010, Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig, 76-82.o.)

  A kutatás anyaga és módszerei:

A munka során az alábbi tankönyveket hasonlítottam össze:

  1.  Dr. Mester M, 2009, A Mi világunk, 4. osztályos tankönyv, Apáczai Kiadó
  2. Csókási A., Horváth A., Jamrik Kiss E., Mészárosné Balogh Á., 2011, Környezetünk titkai, 4. osztályos tankönyv, Mozaik Kiadó
  3. Csókási A., Horváth A., Jámbor Gy., Kissné Gera Á., 2011, Biológia, 7. osztály, Mozaik kiadó
  4. Hajdó Á., Biológia 7., 2010, Panoráma sorozat, Nemzeti Tankönyvkiadó
  5. Csókási A., Horváth A., Jámbor Gy., Kissné Gera Á., 2011, Biológia 9, Mozaik Kiadó
  6. Oláh Zs., 2003, Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó
  7. A tankönyvekhez kapcsolódó tanmenetek, tantervek

Emellett a kutatások a Sárvár mellett Bajti kísérleti kertben történtek. „A komplexum helyt ad a nemesnyár és fűz nemesítői gyűjtemények és központi törzsültetvények mellett egy széles fajspektrumot felölelő nyár faalakú gyűjteménynek és a hazai fekete nyár országos klónarchívumnak. Megtalálható itt továbbá számos hazai és külföldi erdeifenyő-törzsfa klónja, egy akác klónarchívum és poliploid-gyűjtemény, madárcseresznye magoncplantázs, valamint egy szelídgesztenye-gyűjtemény is.”
(http://ngt-erdeszet.efe.hu/szervezet/erti/bajti.htm)

   A kutatás első eredményei:

    Általános iskola 4. osztály
Az egyik megfigyelt tankönyvcsalád és tanmenetjavaslat az Apáczai Kiadó által kiadott „A mi világunk” című környezetismereti tankönyv. A másik tankönyv a Mozaik Kiadó által megjelentetett „Környezetünk titkai” című munkatankönyv. 4. osztályban a természetismeret tantárgyat heti 2 órában tanulják a gyerekek, tehát az éves óraszám 74 óra.
  A mi világunk
Az első lehetőség, ahol be lehetne hozni az ökológiai változatosságot, az a 8. óra, mely a „Hogyan mutatják az időt a virágok?” címet viseli. Ebben a részben virágórával találkoznak a gyerekek. Az én meglátásom szerint, itt egy növényt is ki lehetne szemelni modellnövények. A gyerekek meg figyelhetnék, hogy, például ha a saját témámnál maradok, a nyárfák nagyon eltérő időintervallumban levelesednek ki. Szembetűnő lenne a kicsiknek is, hogy egyik fa még „csupasz”, a másikon már van pár levél, egy harmadik típus pedig teljes lombkoronát hozott már.
Ehhez a részhez a munkafüzetben nem találtam feladatot, vagy esetleg házi munkát. Szorgalmi vagy házi feladat lehetne a mai modern korban, hogy egy növénytársulást figyeljenek meg, jegyezzék fel, milyen változásokat tapasztalnak és akár foto dokumentációt is készíthetnek róla. Tavaszi időszakban pedig javasolható lenne, hogy tegyenek kirándulást a Jeli arborétumba május elején. Megfigyelhetik a diákok, hogy egyes rododendron fajok még csak bimbóznak, mások teljesen virágba borulva pompáznak, megint mások már elvirágoztak.
A második lehetőség a 15. órán valósulhatna meg. A lecke címe: „Hogyan lesz a magból fa?” Ehhez a részhez tartozó fogalmak közé tartozik a suháng, csemete, magonc állapotok. Ezeket a stádiumokat szintén be lehet mutatni a nyárfán. Ráadásul a nyárfák többszörös ismétlődésben vannak ültetve Bajtiban, tehát egymás mellett lehet tanulmányozni az egyéves, kétéves, stb. állapotokat. Itt is szembetűnő tud lenni a változatosság, hiszen elég markáns méretbeli különbség van egy egyéves és egy kétéves állomány között. Ez jelent magasságbeli különbséget és átmérők közötti különbséget is. Ezeket egyszerű mérőszalaggal meg is lehet mérni.
Ehhez a tananyagegységhez véleményem szerint a munkafüzetben található feladatok logikus egységben kapcsolódnak az elméleti anyaghoz. Ezeken nem kell változtatni. A tankönyv többi részébe a témám adta lehetőségek nem lehet tárgyalni.

  „Környezetünk titkai”
A tankönyvként és munkafüzetként együttesen szolgáló könyv első fejezete foglalkozik az erdővel, az erdei élettel. Az 1. óra anyaga a „Séta az erdőben” címet viseli. A tananyag feldolgozása mindenképpen terepi munkát igényel, hiszen cselekedtet az erdőben. Egy szabadon választott fát kell lejellemezniük a diákoknak. Az előző könyvnél említett példa ezen tankönyvnél is megállná a helyét, tehát, hogy ne egy fát, hanem egyazon fafaj különböző példányait figyeljék levelesedés szempontjából. A 2. óra anyaga az „Erdő, a fák birodalma”. Ehhez a fenotípusok közül a témámból a fák ágazódását tudnám kapcsolni. Van olyan, amelyik már tőből elágazik és van, amelyik éppen csak a legvégén ágazódik. Ehhez rajzos gyakorlati példát tudnék elképzelni a gyerekek számára, három fa esetében. A 3. lecke „A fa tetőtől talpig”. Az előző tankönyvnél leírt ismétléses ültetés tanulmányozása jó példa lehet a változatosságra. Munkáltatásképpen fakéreg rajzot, levél-rajzot készíthetnének a gyerekek.
A könyv további fejezetei már nem alkalmasak az ökológiai genetika további bemutatására.
A negyedik osztály végére a kisdiákok rádöbbenek, hogy ugyanazon faj, többféle külsőséggel tud megjelenni. Ez a tudás jó alapot fog szolgáltatni 7. osztályban, amikor is már a változatosság fogalmát be lehet hozni a szakszókincsük bővítésére.

  Általános iskola 7. osztály

Mindkét vizsgált tankönyv heti 1,5 órára készült a könyv, vagyis évi 55 óra tanmenethez kapcsolódik.
  Mozaik kiadó: Biológia tankönyve.
A 15. óra a Lombhullató erdőségek témakörét öleli fel. A lecke a klasszikus modellnövényeken mutatja be a lombhullató erdőket, azaz a bükk és a tölgyfa példáján. A nyárfák esetében vizsgálhatók lennének a mikro- és makro klimatikus tényezők. Vagyis hogy a természetes élőhelyén fellelhető fa és kísérleti kertekben élő fák között megfigyelhetők-e különbségek. Milyen befolyással vannak a fatípusokra a megváltozott élőhelyi különbségek? Ezt a levelek összehasonlításával is megtehetik a diákok. Egymás mellett lévő fákról begyűjtött levélminták tanulmányozása után szembeötlő lesz a differencia: más az erezettségük, a méretük, a levél széle. Esetleg foglalkoztatásként kérhetünk a gyerekektől levél-herbáriumot.
A leveleken túl a szélbeporzás is nyomon követhető, hiszen a barkavirágzat is érdekes tanulmány lehet a felsős iskolásoknak.
A lecke témája még a károsodás és erdőművelés hatásának megfigyelése is. Károsodás esetén könnyen nyomon követhetők a rovarok kártételei. A levelek különböző mértékben károsodtak, ezek a tényezők is megfigyelhetők egy 7. osztályos tanuló számára, hiszen látványos a típusok között a különbség. Vannak rezisztensebb fajok, amiken gyakorlatilag nem találunk kárnyomot, azonban vannak olyanok is, amik esetében akár 80-85%-os arányú kártétel is megfigyelhető.
A következő óra Az élőlény és környezete témát járja körül a 29. óra alkalmával. Az élőhely, környezet, környezeti tényezők tárgyalásánál hoznám be az ökológiai változatosság fogalmát a gyerekeknek. Az eddigiekben a megfigyeléseik révén már láthatják, hogy a környezetnek szerepe van, abban, hogyan fejlődnek a fáink, hogy egyazon fa több típusa között is van különbség. Ennél a leckénél ezekre a momentumokra visszakapcsolva, ezekkel megmagyarázva az ökológiai változatosság, mint fogalom könnyen érthetővé válik.
A 42. óra alkalmával a rendszertani egységek tárgyalásakor a Virágos, magvas növények kerülnek előtérbe. Itt az alkalmazkodóképesség, elterjedés rész ismertetése kapcsán használnám a nyárfákat, mint modellnövényeket, annak fényében, hogy a változatosság fogalmát már ismerik. Úgy gondolom, hogy így folyamatosan új ismeretekre tesznek szert a diákok, és az életkoruknak megfelelő szintű szakszókinccsel gazdagodnak.

  Nemzeti tankönyvkiadó (Panoráma) Biológia 7. tankönyve
A 13. óra témája a lomberdők tárgyalása. Az előző tankönyvnél leírtak szerint, itt is alkalmaznám a levélvizsgálatot a nyárfa alkotta lomberdők megbeszélésénél. Sajnos a következő alkalom, amikor a tankönyv fákkal foglalkozik a 39. óra, amikor is rendszertani besorolással foglalkoznak a diákoknak.
Ez a tankönyv tematikájában jobban eltér a másik tankönyv családtól, a környezeti feltételekkel nem foglalkozik, kevesebb lehetőséget biztosít a tevékenykedtetésre. Több időt szentel a rendszertanra, részletesebben magyarázza.
A hetedik osztály végére tehát már ismerik az ökológiai változatosság fogalmát. Látják az apróbb részletekben rejlő különbségeket is, úgy mint a levélszél változatossága vagy a levelek erezettsége közötti eltérések. Erre a tudásra középiskolában lehet tovább építkezni, amikor is további vizsgálatokkal egyéb eltérésekre lehet felhívni a figyelmet, így még tovább szűkítve az ökológiai változatosságot fenotípusos-genotípusos diverzitásra.

  Középiskola 9. osztály

A 9. évfolyamon iskolatípustól függően vagy heti 1,5 vagy heti 2 órában tanulják a biológiát, tehát éves szinten 55 vagy 74 óra tanóra van.

  Mozaik Kiadó, Biológia 9 tankönyve
Ez a tankönyv a heti két órás oktatásra van szerkesztve. A könyv második fejezete foglalkozik a növények testfelépítésével, életműködéseivel. Ezen belül is az első olyan tananyagegység ahol a nyárfát lehetne modellként használni a levél működései részhez tartozik. Eddigi tanulmányaik alapján már látták a diákok a különböző levéltípusokat. Alaposabb szemrevételezés alapján azonban újabb, még finomabb részleteket vehetnek észre. Sőt, levélmintákat érdemes lenne mikroszkópos vizsgálatnak is alávetni, ahol a finom szőrképleteket is kirajzolódhatnak. Ehhez a vizsgálathoz jól illeszkedik a párolgás, hőháztartás bemutatása.
A következő fejezet az életközösségek jellemzéséről szól. Társulások fajgazdagsága témakörben lehetne a nyárerdőkről kiselőadást készíttetni a gyerekekkel. Feladat lenne, hogy a lakóhelyükhöz közeli erdőbe tegyenek kirándulást, és jellemezzék az erdőt. Milyen fajokat fedeznek fel, milyen az aljnövényzet, milyen kapcsolati rendszert fedeznek fel, kapcsolódik-e a fajtákhoz sajátos kártevő, stb.
A következő lecke a tűrőképességet tárgyalja. Ebben az esetben szemléltetésként kísérleti kertet/kerteket mutatnék be a diákoknak. Két új fogalmat hoznék be ennél a részegységnél, még pedig a származási kísérletek és klónkísérletek fogalmait. Ezek után egy ilyen kertben tett látogatás során lehetne jól bemutatni a két meghatározás közötti különbséget. Származási kísérletek során több területről gyűjtenek be egyedeket, amiket aztán azonos körülmények közé helyeznek. A megfigyelések szerint a mikro- és makroklimatikus viszonyok erősen befolyásolják az egyedek fejlődését. Ezek szembeötlő különbségeket jelentenek. A klónkísérletek során pedig azonos genetikája fajúkat vizsgálunk, ezek az egyedek hogyan reagálnak a változásokra, mennyire ellenállók kártevőkkel szemben stb.

  Nemzeti Tankönyvkiadó: Biológia I.
A könyvet a heti 1,5 órás képzésre szerkesztették. A tankönyv 3. fejezet foglalkozik a növényvilággal. A 17. óra anyagát képezi a párologtatás és gázcsere. A levelekről a keresztmetszetük alapján lehet a legtöbb információt kapni. Az előző tankönyvnél leírtak szerint itt is bemutatnám a két új fogalom típust. A levél ereket tanulmányoztatnám a diákokkal, hiszen a szállítónyalábok itt jelennek meg, ilyen formában vizsgálhatók. Lehetne levélnyúzatot készíttetni óra keretében és azt mikroszkópos vizsgálatnak alávetni.
A fejezet utolsó leckéjének témája a növények egyedfejlődése. Az általános áttekintés után a nyárfa modellen végig lehetne követni a fejlődési szakaszait, éves változásait. Ennél a résznél magyaráznám el a fenotípusos változatosságot, vagy fenotípusos diverzitást. A fák ugyan lassan növő élőlények, ezért is vizsgálhatók hatékonyan, de így is alkalmasak a téma bemutatására. A könnyebb érthetőség érdekében előbb egy klasszikusabb példán magyaráznám el, mint például a rododendron. És utána ültetném át a tanultakat a nyárfára.
Továbbiakban már csak azok a diákok tanulnak biológiát, akik fakultációs tantárgyként választják.
Az utolsó lépésként a 12. évfolyamon előkerülő genetika témakörben előkerülő gének és a környezet kapcsolata témát bővíteném, amikor is a fenotípusos változatosságot genetikai szempontokra is visszavezetném, így jutva el az ökológiai genetikai változatossághoz.

  Javaslataim:
Támaszkodva az eddig bemutatott tankönyvek anyagára, felépítésére a következőképpen képzelem el ennek az új fogalomnak a beépítését az oktatási rendszerbe.
1. Kisiskolások körében amúgy is fontosnak tartom, hogy minél közelebb hozzuk a természetet, így nem csak az őket körülvevő világ változatosságára döbbenek rá, de talán a környezettudatos gondolkodás is kialakítható a kicsikben. Éppen ezért fontosnak tartanám, hogy minél több órát tartsanak a szabadban. Ezek lehetnek séták a közeli parkban, vagy éppen hosszabb tanulmányi kirándulások, amelyek több órát is igénybe vesznek. Először is őket valamilyen arborétumba vinném el. Az én lakóhelyemhez a legközelebb a Jeli arborétum van. Májusban elején ideális kirándulási helyszín. Itt feladata lenne a gyerekeknek, hogy minél több különbséget fedezzenek fel a rhododendron fajok között. Más lesz a virágok színe, mérete, elvirágzottsága, hogy csak a legszembetűnőbb tényezőket említsük meg. A tanító vezetésével ezek a különbségek felerősödhetnek, tehát kialakítható a gyerekekben a természet védelme iránti igény. Az ő szintjükön még csak a változatosság jelenik meg új ismeretanyagként.
2. A fogalmon túl a fák kinézete anyagrésznél a nyárfa bemutatására kerülhetne sor. A nyárfa gyorsan növő faj, 0 potenciál jellemzi, ezért alkalmas vizsgálatok elvégzésére. A kisiskolásoknak a tanmenetükben a fa felépítése szerepel, mint tananyag. A legtöbb iskolaudvarban található ilyen fa, tehát megint el lehetne szakadni a tankönyvtől és saját vizuális élményeik alapján feldolgozni a leckét. A fő részek bemutathatók a fán, kérhetünk a gyerekektől kéregrajzolatot, levéllenyomat készítést. A lenyomat a további elemzéseknek is alapjául szolgálhat.
3. Felső tagozaton, 7. osztályban ökológiai rendszerek tárgyalásánál az ökológiai genetika és a nyárfa összekapcsolódik. Ökológiai rendszerek, ökoszisztémák témakörben a nyárfaerdők gazdagságának példáján be lehetne hatékonyan mutatni.
4. A nyárfákra jellemző a sűrű lombozat kialakítása, így az erdőbe belépve a gyerekek érzékelik az erdők mikroklimatikus hatását, vagyis hogy más a hőmérséklet, páratartalom, stb. Ez önmagában is egy olyan tényező az erdők, erdőségek esetében, amiről bővebben kellene szót ejteni az én véleményem szerint. A vizsgálódások következő szintje, hogy az erdőben lakó, élő élőlények között milyen kapcsolat áll fenn. Mennyire vannak egymásra utalva, látható-e szintezettség? A fogalom bővítése során az ökológiai változatosság lenne a következő szint, amelynek a megértése az erdőlátogatás után nem jelent problémát a gyerekeknek.
5. Feladatként házi dolgozatnak adnék rajzos feladatot, illetve fogalmazványt a látottakról. A tanteremben pedig a fákról gyűjtött leveleket hasonlítatnám össze a gyerekekkel. Látnák az olyan apróbb különbségeket is, mint ami a levél szabdaltságában, vagy éppen erezettségében látszik. A levelekből pedig ezután herbáriumot készíttetnék. Két szempontból is fontos lehet. Egyrészről megtanulják, hogyan kell szakszerűen herbáriumot elkészíteni, másrészről pedig a nyárfalevelek kiszáradása is érdekes folyamat, hiszen van köztük olyan, amely nem csak megszárad, hanem depigmentált is lesz, vagyis megbarnul.
6. A középiskola 9. évfolyamán életközösség, tűrőképesség fejezetek esetében tudnám tovább bővíteni a kutatást, a fejlődési irányt. A nyárerdőkről kiselőadást készíttetnék a
gyerekekkel. Feladat lenne, hogy a lakóhelyükhöz közeli erdőbe tegyenek kirándulást, és jellemezzék az erdőt, a mai kor vívmányait is felhasználva, azaz készítsenek hozzá power pointos prezentációt, amit mindenkinek lehetősége lenne előadni társainak. Érdekes, az ilyen típusú feladatoknál, hogy nem lehet két egyforma előadást hallani. Minden tanuló kicsit más szemszögből közelíti meg a témát, a saját egyéniségét is belevive az előadásba.
7. A vizsgálódások bővítése során az életközösség tárgyalásánál és részben a tűrőképességgel összefüggve, a kártevőket, rovarokat jellemezném. A levélrozsda, gubacstetű és egyéb rovari kártevők pusztítása jól megfigyelhető és adatolható. Ezekből lehet diagramokat, grafikai kiértékelést készíteni.
8. A 10. osztályban tanulják meg a diákok a genetika alapjait, alapfogalmait, a mendeli öröklődést. Itt kerülne megmagyarázásra a fenotípus, mint fogalom. A tankönyvek egy része ezt a petúnia példáján mutatja be, én visszakanyarodnék a rhododendron és nyárfa modellekhez, hiszen mindkettő alkalmas a bemutatáshoz, holott két merőben eltérő fajról van szó.
9. A diákok többségének 10. osztályban véget ér a képzése, de van olyan intézmény is ahol már 9. évfolyamon. 11-12. osztályban csak azok tanulnak biológiát, akik fakultációs tantárgynak, vagyis érettségi tárgynak választják a biológiát.
10. A 12. évfolyamon lenne teljes a fogalmi meghatározás. A genetika és az együttélés is újra terítékre kerül a leckék között. Itt magyaráznám el az eddigi vizsgálatokra és példákra, házi feladatokra támaszkodva mi is az a fenotípusos változatosság, mi is az ökológiai genetika. Újabb mérések elvégzésére már nem jut elegendő idő ezeken az évfolyamokon. Így gyakorlatban elvinném őket szakmai kirándulás keretei között egy kísérleti kertbe, ahol láthatnák a gyakorlatban, hogy valósul meg mindaz, amikről órán hall/hallott. Alkalmas lenne a kert elmagyarázni mi a különbség származási kísérlet és klónkísérlet között.
Alsó tagozattól 12. évfolyamig én így képzelném el az ökológiai genetika fogalom fejlődését, és a nyárfa modellnövény használatát, egymást támogatva a könnyebb érthetőség érdekében.

  Felhasznált irodalom
• Kováts-Németh Mária, 2010, Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig, Comenius Kiadó, Pécs
• 1993. évi LXXIX közoktatásról szóló törvény
• Nemzeti Alaptanterv (1995)
• Kormány 202/2007 (VII.31.) rendelete
• Dr. Mester M, 2009, A Mi világunk, 4. osztályos tankönyv, Apáczai Kiadó
• Csókási A., Horváth A., Jamrik Kiss E., Mészárosné Balogh Á., 2011, Környezetünk titkai, 4. osztályos tankönyv, Mozaik Kiadó
• Csókási A., Horváth A., Jámbor Gy., Kissné Gera Á., 2011, Biológia, 7. osztály, Mozaik kiadó
• Hajdó Á., Biológia 7., 2010, Panoráma sorozat, Nemzeti Tankönyvkiadó
• Csókási A., Horváth A., Jámbor Gy., Kissné Gera Á., 2011, Biológia 9, Mozaik Kiadó
• Oláh Zs., 2003, Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó
• A tankönyvekhez kapcsolódó tanmenetek, tantervek

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.