Főoldal » Az ózon világnapja

Az ózon világnapja

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Szeptemberben az első környezetvédelmi világnap az ózon világnapja. De mi is az az ózon és miért kell neki világnap?

Az ózon egy gáz. Az oxigén egy változata. A hagyományos oxigénmolekulában (amit belélegzünk, és ami az élet alapja) 2 oxigénatom van. Az ózonban 3.

http://ozonfriss.hu/portals/0/Images/Info_oldal/ozon_1000px.jpg?ver=2015-08-11-180838-043

Az ózon főleg a légkör magasabb rétegeiben, a sztratoszférában található, kb. 20-25 km magasságban van belőle a legtöbb.

Az ózon erősen oxidáló, maró, roncsoló hatású gáz, de ott fent, a sztratoszférában (ahol nincs mit roncsolnia) nagyon hasznos, mert kiszűri a káros ultraibolya sugárzást. Ennek a sugárzásnak 3 fajtája van. Az UV-A áll legközelebb a látható fényhez, ettől barnulunk le a napon. Az UV-B veszélyesebb, ennek a szintjét szokták bemondani az időjárás-jelentésben. Ettől már nem csak lebarnulni, hanem leégni is lehet. A látható fénytől legtávolabbi és egyben a legveszélyesebb az UV-C, ami bőrrákot is okozhat. A sztratoszférában az oxigén és az ózon az UV sugárzás hatására oda-vissza átalakulhat egymásba. Az UV-C sugárzás az oxigént ózonná alakítja. Az ellentétes folyamathoz pedig UV-B sugárzás kell. Ezért az ózonréteg az oxigén és ózon oda-vissza egymásba alakulása folytán elnyeli az összes UV-C sugárzást és az UV-B nagy részét is. Így éppen a legkárosabb sugárzások nem jutnak le a felszínre. (Az ózonréteget – talán emiatt a védelem miatt – gyakran ózonpajzsként is emlegetik. Ez az név viszont helytelen, mert az ózon nem szilárd, nem veszi körbe pajzsként a Földet. Az ózonréteg csak egy gázréteg a sztratoszférában. Nem tiszta ózon, hanem a légkörnek az a része, ahol több ózon van, mint máshol. Ezért helytelen a népszerű “ózonpajzs” elnevezés, de annyi igazság van benne, hogy az ózonréteg legalább olyan hatásos védelem az UV sugárzás ellen, mint egy pajzs.)

A talaj közelében az ózon szintén fény hatására keletkezhet. Természetes úton pl. villámcsapás által, vagy mesterségesen a fénymásolókban, illetve a Los Angeles típusú (nyári, fotokémiai) szmogban. Mivel az ózon a talaj közelében erős oxidáló hatása miatt méreg (belélegezve roncsolja a tüdőt), ezért a talaj közelében minél kevesebb van belőle, annál jobb. Fent, 20 km magasan viszont minél több kellene belőle. De az emberek különböző gázokat (pl. halogénezett szénhidrogéneket, stb.) bocsátottak ki a légkörbe, amelyek reagáltak az ózonnal, így lebontották az ózonmolekulákat, csökkent az ózon mennyisége a légkörben. Ezt a csökkenést nevezik népiesen ózonlyuknak. Ez a “lyuk” a sarkok felett a legnagyobb, mérete évről évre, évszakról évszakra változik. (Természetesen ez sem igazi lyuk, hanem a gázréteg megritkulása, az ózon mennyiségének csökkenése a légkör magasabb rétegeiben, és nem jelenti az ózon teljes hiányát az “ózonlyukkal” sújtott helyeken.) Mivel a halogénezett szénhidrogéneket már a legtöbb helyen betiltották, van remény az ózonréteg ritkulásának megszűnésére, de ez egy hosszú, több évtizedes folyamat. A képek az antarktiszi ózonlyuk méretét mutatják 1996-2012 között.

http://static.origos.hu/s/img/i/1302/20130211-ozonlyuk-az-antarktisz-folott-1996.jpg

Az ózon tehát egy nagyon hasznos, fontos gáz, ami nélkül élet sem lenne a Földön, mert a káros UV-C sugarak nem tennék lehetővé. Vigyázzunk rá!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.