Főoldal » Azért a víz az úr!

Azért a víz az úr!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Átírtam Petőfi versét: Habár fölül a múzeumok árja, alul a talajvíz járja, azért a víz az úr! Fűzfa poétának is rossz vagyok. Amikor a napokban kezembe vettem egy mérnökgeológiai és hidrogeológiai vizsgálat eredményét, versben kezdtem el szitkozódni.

Kezdjük az elején.

A kis brosúra címe: A Hősök tere- Felvonulási téri mélygarázsok mérnökgeológiai és hidrogeológiai viszonyainak előzetes vizsgálata. *

2010-ben a Főmterv megbízásából a BME Mérnökgeológiai- Kőzetmechanikai tanszéke készítette.

A helyben lakók számára nem szorul magyarázatra, hogy a parkolási gondokat meg kell oldani. Egyszerre 2000 autó parkol itt, de nagy a fluktuáció. Az itt lakók, az itt dolgozók és az ide látogatók, ügyintézők autói és buszai elfoglalnak a Felvonulási téren minden négyzetcentimétert, a Ligetbe is belógnak az autók, de a Hermina úton, Állatkerti körúton, Ajtósi Dürer soron és mellékutcáiban sem lehetne leejteni egy gombostűt se. Néha 3-4 kört tesznek meg az autók a környéken, mire helyet találnak. ( Akkor még nem volt szó + másfél millió turistáról, csak a jelenlegi status szerinti hatalmas forgalomról.)

[token node title-raw]

Parkoló tehát kell, legegyszerűbb lenne a föld alá süllyeszteni. Nosza, nézzük meg, mit mutat a vizsgálat.

Olvasom és fogalmam sincs, hogy a felső miocén szarmata  homokos agyag, agyagmárga jó-e a mélygarázsnak vagy nem…Olvassátok el a mellékletben, hátha ti tudjátok miről van szó.

Azt azonban látom a kis térképen, hogy a házunk alatt a talajvíz nagyon közel fut a felszínhez.

Ezt tudom, hiszen a pincénk (100 éves ház) olyan vizes, hogy csak akkor megyünk le bele, ha csőtörés van….vagy nagy esőnél visszafelé folyik a csatornában a víz ( az utcáról, be a házba).

A talajvíz ( régi patakmeder,…a mocsár maradványai..) a Hermina – Ajtósi irányából folyik a Dózsa György út, azaz a Duna felé.

A mélygarázsok alapozása ezt a folyásirányt lezárja ( a mélygarázs szintjeitől függő mértékben). Innen idézek:

„ Ez egyértelműen vízszintduzzasztást jelent a befolyás felőli oldalon. Viszonylag kedvező, hogy ezen az oldalon leginkább a Városliget terül el, bár nem szabad megfeledkezni a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és az Ajtósi Dürer sor menti épületekről sem, melyeket kedvezőtlenül befolyásolhat a talajvízszint megemelkedése……..Itt különösen tekintettel kell lenni a VII. kerület Dózsa György úthoz csatlakozó részen már korábban is pincevizes épületek állagvédelmére, melyekkel kapcsolatban külön nehézséget okoz, hogy a házak egy része tőzeg feletti alapozású, vagyis a talajvízszint süllyedésére különösen érzékeny.

( Figyelembe kell venni az „alvizi” oldalon lévő mélyebb pincéket, garázsokat is.

„Az új helyzet által kedvezőtlenül érintett területen lévő pincéket fel kell mérni, a szükséges teendők és költségek tisztázására.”

Mikor tetszenek jönni felmérni?a pályázat lezárása után? Soha? Vagy ha összedőlnek a házak, majd részvétüket nyilvánítják?

Mi lesz, ha nem csak a Dózsa György útra épülnek mélygarázsok, épületek, közművek, hanem a Hermina-Ajtósi vonalán is elkezdik az épületek alapozását? A talajvíz útját már itt elzárják? Hány százalékkal nő meg annak valószínűsége, hogy kéretlenül, ingyen úszómedencénk lesz a pincében?

[token node title-raw]

Másik lakást kapunk a jelenlegi helyett? Vagy szigetelik a mi házainkat is?…ezzel átnyomva a problémát a Thököly úti házakra? Vagy kártalanításként kapunk rózsadombi ingatlanokat?

Benne van ezek költsége a 150 milliárdban? Vagy elég, ha lesz turizmus-haszon, a magán károkat majd fizeti a biztosító?

Mi lesz, ha a mélygarázsok nem 1 méteres talajréteget kapnak, hanem 6 emeletes múzeumokat? A Dózsa György úti házak pincéiben rendezik az úszó olimpiát?

Ez tiszta haszon lenne, mert nem kellene átalakítani a Dagályt olimpiai úszó komplexummá, maradhatnának a szép öreg fák, a park, a nyugalom és a béke.

Vagy készül már a kormányhatározat arról, hogy a vizek felfelé folyjanak? Esetleg parancsba kapják, hogy kerüljék el a kiemelt beruházásokat? Ismerik vajon ezt a tanulmányt ( vagy bármely más geológiai és hidrológiai tanulmányt ) a tervező építészek? Ők megkapták az ötletpályázathoz mellékletként, csak az én számomra nem volt elérhető? (Soha nem gondoltam, hogy 1x életemben mérnök geológiai vizsgálati eredményeket fogok tanulmányozni. Mindig azt hittem, hogy az egy szakma, tehát foglalkozzon vele az, aki ért hozzá) A nemzetközi pályázat résztvevői kaptak róla ismertetést vagy ők végzik el a szükséges vizsgálatokat, mielőtt időt és fáradságot nem kímélve tervezik a múzeumokat?

Vagy azt hiszik, hogy a hely kijelölését megelőzte valamilyen szakmai feltárás, előkészítés?

Vagy ők nem olvasták a 2013-as ötletpályázat (magyar nyelvű) szövegét, melyben hivatkoznak is rá, hogy a mellékletben a talajtani vizsgálat eredménye…..majd a melléklet lemarad?

És ez a vizsgálat még csak 4 mélygarázs építésének előkészítésére vonatkozott!!!

Nem + 5 múzeum…és a világszínvonal alapozására!

Közbeszerzéssel, olcsón épülő múzeumaink is vizesedni fognak a házainkhoz hasonlóan?

Vagy mi történik itt? Elszabadult egy hajóágyú és nem nézi hova lőtte be a múzeumokat?

Vagy annyival lesz drágább az építkezés, hogy a parkosításra már nem lesz egy forint sem?

Vagy az urak elfelejtették, hogy van egy kis különbség a gyerekszobában legóval építkezés és a való világban építkezés között? Hogy itt nem elég letenni egy kék tüskés hátú lapocskát, amire egyszerűen rádugdosom a piros és sárga elemek, oszt jónapot?

Vagy csak a nagy vízió lebeg a szeme előtt: Európában egyedülálló, nemzetközi színvonalú, családi élmény, gasztrofalu,  az évszázad építkezése, másfél millió + turista, új Budapest brand…..?

És a józan paraszti ész?

Nagymamám még tudta, hogy olyan helyre nem szabad építkezni, ahol az  ő nagyapja emlékezete szerint valamikor víz járt. Akkor az emberek dombokra igyekeztek házakat, templomokat építeni, nem mocsárra.

Igaz, hogy a nagymamám nem volt közgazdász. Se filozófus.

Csak egy bölcs öregasszony, a Tisza mellett.

„Kizökkent az idő”? Ki született helyre tolni azt?

 

* a tanulmány bárki számára hozzáférhető! Megjelent a BME Mérnökgeológia-Kőzettan 2010-es számában. Szerkesztő Török A. és Vásárhelyi B. Jegyzi Paál Tamás FŐMTERV TT Zrt ny. szakági főmérnök

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Azért a víz az úr…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A tavaszt mostanában leginkább az jelzi csak, hogy árvizek és belvizek vannak sok helyütt. A múlt tavasz kegyes volt hozzánk, mert elmaradtak ezek a tavasz időnkénti velejárói. Az idei év elején leesett hatalmas mennyiségű hó, majd számottevő mennyiségű eső a kis folyóink hatalmas vízgyűjtőiről mintegy egyszerre akart megindulni a tengerek felé. Én szeretem a vizeket egyébként nagyon is, ahogy a Víz világnapjára írt cikkemben is írtam ” A vizek kapcsolják össze az útjaimat – amin járok évek óta. A vizek taposták ki a járható ösvényeimet….”  

És ez valóban sok évig csak érzés szintjén működött nálam, mert valamiért vonzottak a vizek. Egy éve már közvetlen munkakapcsolatba is kerültem hazai vizeink egy kis csoportjával. Forrásokkal, patakokkal illetve fúrt talaj- és rétegvizeket vizsgáló kutakkal. Szépen mondva hidrogeológiai vizsgálatokat végzek, aminek egy része helyszíni vízminta vételezést jelent. Vagyis oda kell menni ezekhez a vizes helyekhez, amik a Mecsekben, a Mátrában és Borsodban vannak. Eközben sok mindent lát, tapasztal az ember és én vagyok olyan megátalkodott, hogy sokat le is fotózok. Ez  most csak azért jutott eszembe itt, mert fotóimmal indultam egy “vizes fotópályázaton”  itt a GWP oldalán

[token node title-raw]

(az egyik “pályaképem” mert a cseppekből lesz a tenger is.)

A Global Water Partnership programról – az ENSZ közgyűlésének 2010-es határozata alapján a 2013-as esztendő a Vízügyi Együttműködés Nemzetközi Éve – itt, Joó Szilvi postjában olvashattok részletesen is.

Ennyi kis kitérő után vissza a címben is jelzett tavaszi vizekhez, miért is ő az úr?

Még február végén keresztülutaztam a Mátra gerincen Mátraszentimréről Recsk felé tartva. Hatalmas és csodaszép hóolvadást láttam a Bagolyirtás – Csór-rét közötti útszakaszról. Több száz kisebb ér és patakocska igyekezett lefelé a Mátra déli lejtőjén. Akkor az uticélunk Borsod volt, Putnok környéke. A Sajó erőteljes áradásban volt. A máskor kicsi, keskeny folyó most focipályányi réteket elöntve csendesen, de fenyegető komolysággal vonult Putnoktól Sajószentpéter felé. Két út volt csak lezárva, amelyek keresztezik a Sajót. A Putnokról Királdra vezető és a  Sajókaza – Sajóivánka közötti szakaszok. Mi a Vadna-Sajóvelezd útszakaszon kiválóan közlekedtünk a folyó mellett, ami néha az út szélén hömpölygött. Itt, ezen a vidéken megszokott jelenség volt ez. Megszokták, hogy ilyenkor a víz az úr és felkészülten fogadták az ár érkezését.

[token node title-raw]

 A teljes galériám itt megnézhető az áradó Sajóról (Sajóvelezd mellett).

Egy héttel később a Mátrában források nyomába eredtünk. A szokásos negyedéves vízmintázásokat végeztük (ezek a források, patakok tkp. háttérvizek csak, a Gyöngyösoroszi – Mátraszentimre ércbányászat rekultivációs tevékenységhez) Mátrakeresztestől – Mátraszentlászlóig jártuk a hegységet. A források köszönik jól vannak, egyik-másik 30 – 40 liter/perc hozamot produkált, más olyanokba is visszatért az élet amelyek az elmúlt 3/4 évben szárazak voltak.

[token node title-raw]

(a fotón a szépen foglalt Vádor forrás a Csörgő-patak mellett)

Sajnos sok helyen tapasztalható volt, hogy az elmúlt évben kiszáradt patakmedreket mintegy szemétlerakóként használják sokan. Nos ezekben most ez a sok víz, igencsak érdekes medertaktikát alkalmazva tud csak közlekedni. Ugyanez volt jellemző a pár éve Mátrakeresztest elmosó Kövecses-patak medrére is, leginkább a település alatti szakaszon.

[token node title-raw]

(a fotón a Kövecses-patak Mátrakeresztesen)

Magasabb hegységünkben tehát ez a helyzet olvadást követően.  A Mecsekben pedig a márciusban újra leesett rengeteg hó most, április elején kezdett olvadni, a szinte minden napra jutó esőkkel társulva megtölti rendesen a kis patakokat. A patakok némelyike persze kiönt a települések alatti rétekre a vizimadarak legnagyobb örömére. A szántókon itt-ott kisebb tavak csillognak, köszönhetően a gondosan beszántott vízelvezető árkoknak.

[token node title-raw]

(a Pécsi-víz mellett “tervezetten” elöntött árterület)

__________________________________________________

[token node title-raw]

[token node title-raw]

(az Ibafa-patak és a mellette fekvő rét)

Persze ahol volt idő és pénz a patakmedrek takarítására, szabályozására ott ezek a viszonylag magas vízállások pár nap, estleg óra alatt megszűnnek. A patak pedig funkcionálisan működik, mint az alábbi fotón a Mozsgó (Baranya megye) meletti Porovica-pataknál. 

[token node title-raw]

A fentiekben leírt problémák persze megszűnnek majd hamarosan, és lehetséges, hogy ugyanakkora szárazság követi a vizes időszakot, mint az elmúlt esztendőben. Akkor pedig írhatok ismét ilyen cikkeket – ilyen címekkel: Kiszáradt patakok, források nyomában…

Akkor pedig kinek fog eszébe jutni ez a pár hét, amikor nem tudott rámenni a földjére, vagy nagy kerülővel jutott csak Á-ból B-be. Esetleg az árvízvédelmi költségek elszámolásakor morognak majd, hogy ennyi millió Ft-ot költöttünk homokzsákokra, és szivattyúzásra. 

A vizek pedig csendesen folynak majd megszokott medrükben, esetleg kiapadnak, a források kiszáradhatnak, majd újra magukhoz térnek a természet íratlan szabályai és körforgása szerint. Ezért mondom én, hogy azért a víz az úr! 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.