Főoldal » Biológiai indikátorok

Biológiai indikátorok

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ha történik valamilyen szennyezés, például műtrágyázás, peszticid használat, kémény, kipufogógáz vagy azonosítatlan források miatt, akkor először csak arra leszünk figyelmesek, hogy baj van. A baj okát még ezután kell majd azonosítani, ami nem is olyan egyszerű feladat. Itt jönnek a képbe a biológiai indikátorok. Hogy mik azok a biológiai indikátorok? Hol találkozhatsz velük? Mik a jellemzőbb fajaik, amiket te is ismerhetsz? Ebben a cikkben pár jellegzetesebb indikátor faj kerül bemutatásra.

Vannak olyan populációk, amelyek egy-egy környezeti tényező változására olyan érzékenyen reagálnak, hogy jelenlétükkel vagy hiányukkal indikátorként jelzik az adott környezeti tényező hatását. A természetben barangolva sokszor elmegyünk mellettük, látjuk őket, mégsem gondoljuk, hogy mennyire hasznos élőlények is számunkra. Mind a növény-, mind pedig az állatvilágban szép számmal vannak jelen ilyen fajok.

A biológiai indikáció használatának előnyei, hogy a bioindikátorok tükrözik a környezeti tényezők komplex hatását, a drága és körülményes fizikai és kémiai mérések helyettesíthetők a biológiai hatások tanulmányozásával. Általuk szemléletesen követhető a környezeti változások foka és iránya. Rámutatnak az ökológiai rendszer azon pontjaira, ahol a szennyező és toxikus anyagok felhalmozódnak.

A biológiai indikátoroknak (indicator (latin): jelző, jelzőanyag) 3 típusa van:

Jelző fajok: meglétük vagy hiányuk jelez. Ezek lehetnek pozitív indikátorok: Előfordulásuk vagy tömeges elszaporodásuk egy adott környezeti változó bizonyos állapotának megjelenését jelzi. Például: Az eutrofizáció fokozódását jelzik egyes kékalga-fajok, amelyek nagy tömegben elszaporodnak a tápanyagdús vízben. Lehetnek negatív indikátorok: Gyakoriságuk csökkenésével vagy eltűnésükkel bizonyos környezeti állapotok bekövetkeztét jelzik.

Monitor fajok: Ezen belül vannak szenzitív fajok, melyek rendkívül érzékenyek a különböző szennyező anyagokkal szemben. Ha az adott szennyezőanyag koncentrációja akár csak rövid időre is megnő, látható tünetekkel jelzik (pl. sárgulás). Ide soroljuk továbbá az ún. akkumulációs fajokat. Ezek jellemzően tágtűrésűek az adott szennyezőanyaggal szemben és általában károsodás nélkül halmozzák fel azokat (pl. nehézfémeket, szénhidrogéneket). Az akkumulációs fajok lehetnek passzív és aktív indikátorok. A passzív indikátorok természetes módon előfordulnak a környezetben és ezeket gyűjtik be, míg az aktívakat mi helyezzük ki, bizonyos idő után begyűjtjük és megvizsgáljük.

Tesztorganizmusok: Meghatározott szennyező anyag hatásának toxikológiai vizsgálatára alkalmas szervezetek, amelyek mennyiségi vagy minőségi változással reagálnak a szennyeződésre.

A továbbiakban tekintsünk át néhány ismertebb és jellemzőbb biológiai indikátorokat. Itt érdemes említeni a zuzmókat, amelyek a levegőszennyezés egyik legismertebb indikátorai. A zuzmók egysejtű vagy fonalas kék- vagy zöldmoszatok és főként tömlősgombák szimbiózisából kialakult szervezetek.

A zuzmók nagyon érzékenyek például a légköri kén-dioxid-terhelésre. Remek indikátorrá teszi őket, hogy egész éven át vizsgálhatóak. Megfigyelésükre legalkalmasabb az ősztől tavaszig terjedő időszak és a nedvesebb időjárás. Azonban lassú növekedésük miatt csak kb. 5 év múlva mutatják ki a levegőminőség javulását. A romló körülményekre már néhány hónap múlva az egyes telepek elhalással szoktak reagálni. A fán élő zuzmók előfordulási gyakorisága a növekvő kén-dioxid-terhelés hatásával arányosan csökken. Ennek alapján következtetni lehet a levegő minőségére, ill. kéndioxid koncentrációjára. Aktivitásuk a levegő magasabb páratartalma miatt elsősorban télen jellemző, vagyis éppen akkor, amikor a kén-dioxid koncentrációja nagy a fűtés és a közlekedés együttes hatása következtében. A légszennyezés miatt számos változás következik be náluk, például megváltozik a telep színe, vastagsága, nagysága, a zuzmótársulások fajszáma csökken, faji összetétele megváltozik. Az algasejtek elpusztulnak, vagy méretük csökken.

A dohányt ózonindikátorként Európában a ’60-as évek eleje óta alkalmazzák, érzékenységét mutatja, hogy már 40 ppb-s koncentráció esetén a leveleken világos foltok – klorózisok jelennek meg, melyek hosszabb ideig tartó ózonterhelés esetén a levélszövet elhalásával sötét színű nekrózisokká változnak.

[token node title-raw]

Dohánylevél klorózisa

A felszíni vizek szennyezettségének bioindikátorok alkalmazásával történő vizsgálatát több mint egy évszázaddal ezelőtt kezdték el használni. Alapját a vízi szervezetek limitáltságának felismerése jelentette, ami a földrajzi, kémiai szemlélet mellett megindította az ökológiai szemlélet és a hidrobiológiai módszerek rohamos fejlődését. A módszer előnye a kémiai vizsgálatokkal szemben az, hogy kimutatható vele akár a több hónappal ezelőtt történt szennyeződés is.

Ha a növényi tápanyagok elkezdenek dúsulni, az az algák fokozódó, súlyos esetben szélsőségesen erőteljes szaporodását eredményezi. Gyakorivá válnak a vízkivirágzások, azok minden kellemetlen kísérőjelenségével együtt. A fentiekből egyértelműen következik, hogy a biológiai vízminőség alakításában, detektálásában az algáknak van kiemelkedő szerepük.

[token node title-raw]

Vízvirágzás

Napjainkban a környezetszennyezés elhatalmasodása kapcsán egyre több szó esik a potenciálisan toxikus anyagokról, és egyre nagyobb figyelem fordul a nehézfémekkel összefüggő veszélyek felé. Időzített kémiai bombák, mert mobilizálódva súlyos környezeti károkat okozhatnak, hosszú időskálán keresztül is kifejtik mérgező hatásukat.

A felszíni vizekben korai figyelmeztetők lehetnek a nagy érzékenységet mutató kagylók. A vizek fémszennyezésének detektálására azért alkalmasak, mert akkumulálják a nehézfémeket.

A folyóvizek és tavak toxikus fémszennyezettségének felmérésére a helyhez kötött növények is nagyon alkalmasak. Azok, amelyek gyökerükkel az üledékhez rögzülnek, még több esélyük van a bioakkumulációra, és az üledék fémtartalmának jelzésére. Ilyen vízinövény a fésűs békaszőlő.

A talajminőség leromlása miatt a talajok ökológiai funkciói károsodhatnak, kihatva a talajok élővilágára is. A folyamat nyomon követése biológiai indikációval lehetséges. Napjainkban óriási a választék a talaj vizsgálómódszerekben, amelyekkel a környezeti-állapotnak és az emberi beavatkozásoknak (például talajjavítás, szennyvíziszap-elhelyezés) a hatását értékelhetjük.

A talaj nitrogén tartalmára vonatkozóan a csalán jó indikátor faj, mert tömegesen jelenik meg azokon a helyeken, ahol a talaj sok nitrogénvegyületet tartalmaz. 

A talajszennyezés egyik legismertebb nehézfém akkumuláló indikátora a földigiliszta. A talajélőlények közül a földigiliszták vizsgálata kiemelt jelentőségű, mert a talaj ökoszisztémában betöltött szerepük a mérsékelt égövben bizonyított. A földigiliszták emésztőrendszerén a talajanyag nagy része keresztülhalad, ezért nagy fizikai-kémiai változást előidézve a talajban. A talajművelési kutatásokban szintén a földigilisztákkal kapcsolatos kísérletek a legelterjedtebbek. Ennek oka, hogy ellentétben a többi talajlakó élőlénnyel a földigiliszták esetében egyértelmű korreláció mutatható ki az egyedsűrűség és a talajművelés kapcsolata között. A földigiliszták vizsgálata viszonylag egyszerű és a biológiai állapot mellett a talaj általános állapotát jellemzik.

A bioindikátorok alkalmazásának természetesen van hátránya is. A módszer előrejelzésre nem alkalmas, hisz a kapott értékek a megelőző időszakra vonatkoznak. Növényeknél nehézséget jelenthetnek a meteorológiai adottságokból, és a növényi fejlettségből eredő, a növény érzékenységét befolyásoló különbségek. Azonban a fentebb felsorolt számos előnyük miatt mégis fontos részét képezik a környezetszennyezések kimutatásában.

A bemutatott élőlények természetesen csak néhány példát szolgáltattak a sok, természetben fellelhető többi indikátornak alkalmas faj közül. Célom csupán csak az volt, hogy felhívjam a figyelmet az ilyen fajok fontosságára és megismertessem azokkal, akik eddig esetleg nem tudtak ilyen szempontú alkalmazhatóságukról.

 Forrás: http://zeus.nyf.hu/~tkgt/konyvek/TV%20cikkek/2-17%20szili.pdf

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/

A%20leveg%C5%91%20min%C5%91s%C3%A9g%C3%A9nek%20meg%C3%A1llap%C3

%ADt%C3%A1sa%20zuzm%C3%B3k%20seg%C3%ADts%C3%A9g%C3%A9velGK.pdf

http://emk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/termohely/Oktatasi_segedletek/

Mikrobiologia/gy5_vizminosegvizsgalat_doc.pdf

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.