Főoldal » Bioüzemanyagok: valójában mennyire hasznosak?

Bioüzemanyagok: valójában mennyire hasznosak?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az utóbbi hetekben, az új nemzeti energia-stratégia tervezetének megjelenése óta a sajtó rengeteget foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy ha az energia-stratégia szerint a megújuló energiák termelését, fogyasztását támogatni kell, akkor miért emeli ugyanez a kormányzat jelentősen az E85 (85% bioetanol-tartalmú üzemanyag) jövedéki adóját. Túl azon, hogy ennek valószínűleg egyszerűen a költségvetés bevételeinek növelése a fő célja, érdemes kicsit körbejárni a bioetanol, biodízel létjogosultságának kérdését és azt, hogy mennyire lehetnek ezek valóban megoldás a Föld gondjaira. Röveden összefoglalom tehát, hogy mit tanultam az egyetemen a kérdésről.

Bioetanol és biodízel használata esetén oly módon csökken a szén-dioxid-kibocsátás ezek használata révén, hogy ahelyett, hogy a fosszilis szénhidrogének égetése révén további szén-dioxidot juttatnánk a légkörbe, csak a benne lévőt forgatjuk meg, így az összmennyiség nem nő tovább. A növények a fotoszintézis során kivonják azt a levegőből, majd a növényekből készült termékeket elégetve visszajuttatjuk. A fogyó olajkészletek miatt amúgy is új energiahordozó után kell nézzünk, és sokan ezektől várják a megoldást.

A bioetanol a növényekben felhalmozott glükóz baktériumos erjesztésével készül, majd az alkohol-tartalmat desztillációval és vegyszeres eljárásokkal 100%-ra növelik, majd hagyományos benzinnel, adalékanyagokkal keverik. Alapanyaga tehát cukorban gazdag növények, alkalmassági sorrendben: cukorrépa, cukornád, manióka, kukorica, búza (Magyarország éghajlatán, a cukorrépa rossz tárolhatósága miatt, kukoricát szoktak használni). Elvben bármilyen növényből elő lehet állítani, mert azok tartalmaznak keményítőt vagy cellulózt, amelyek glükóz-polimerek, azonban ezeket elő kell kezelni ahhoz, hogy a baktériumok képesek legyenek megerjeszteni, ez pedig sok további fejlesztést és nagy energia-befektetést igényel. Ráadásul ekkor is marad veszteség: a lignin, hemi-cellulóz stb., tehát növény tömegének legalább a fele kárba vész. Az eljárás vízigénye igen nagy, és egy cukros lé marad vissza belőle, amelyet az állatokkal itatnak meg vagy beszárítva állati tápszer készül belőle.

A legyártott alkohol tisztán nem használható motorhajtóanyagnak, hiszen korrozív, oxigénnel lassan ecetsavvá alakul az üzemanyag-tartályban, nem párolog olyan jól, így gondok vannak a hidegindításnál, kenőolajjal nem keveredik. Ezek szempontok miatt keverik benzinnel. Nem annyira közismert, hogy a normál benzin is tartalmaz ma már 5-6% biotanolt. A szén-dioxid fent ismertetett vonatkozásai mellett a szén-monoxid, korom, kén-dioxid-kibocsátás is jelentősen csökken, azonban megjelenik egy új légszennyező, egy szerves vegyület, a nitrogén-oxid kibocsátás pedig nagyjából szinten marad. Az etanol energiatartalma kisebb a benzinénél, így többet fogyaszt belőle az autónk, ráadásul ilyen magas (85%) alkohol-aránynál már módosítani kell az autó motorbeállításait is, hogy elég energiadús legyen a hengerekbe jutó keverék, különben a motor károsodik. Módosítás nélkül, hagyományos autókba egyes források szerint 50%, mások szerint 75% etanol-tartalomig tölthetünk benzin-etanol keverékeket.

A biodízel tulajdonképpen zsírsavak glicerin-észtere. Olajos magvak sajtolásával (a maradék szilárd részt állatokkal etetik meg) vagy használt növényi sütőolajból készítik. Legjobb alapanyagai hozam szerinti sorrendben: pálmaolaj, egyes algafajok (ezeknél a sajtolás helyett más kinyerési módot kell találni), kókusz, jatrópa, repce, napraforgó, szója, len (Magyarországon a repcét részesítik előnyben).

A biodízel tulajdonságai kedvezőbbek a bioetanolénál: energiatartalma csak 9%-kal kisebb a dízelénél, önmagában is megfelel kenőanyagnak, nem korrodálja a motort (a gumit viszont igen). A légszennyezési mutatói jellegre megfelelnek annak, amit a bioetanolnál leírtam. Viszonylag magas zavarodási pontja miatt azonban hideg országokban nem alkalmazható.

A legfőbb hátránya mind a biotanolnak, mind a biodízelnek, hogy a jelenlegi előállítási mód mellett értékes területeket vesz el az élelmiszer-termelés elől, ezzel felhajtja az élelmiszer-árakat. Az erről szóló egyetemi előadáson kiszámoltuk, hogy ha Magyarországon benzin helyett csak bioetanolt akarunk használni, az ország területének 1/3-át elfoglalná a kukorica, míg biodízel esetén az egész országot elborítaná a repce, mert az a mi éghajlatunkon elég kis hozammal termeszthető. Komoly vita van abból is, hogy energetikailag ténylegesen megéri-e ezt csinálni, vagy ez egy tévút: a gyártási folyamat igen energiaigényes, főként a desztilláció és a beszárítás miatt. Ebből a szempontból a biodízel energetikai szempontból nézett megtérülési mutatói sokkal kedvezőbbek.

Mindezek alapján konklúzióként levonható, hogy teljes egészében biztosan nem fogja tudni kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat, de részben talán igen.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.