Főoldal » Élet az avarban

Élet az avarban

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ilyenkor ősszel mi más lehetne aktuálisabb téma, mint a lombhullás? Sokan nem kedvelik az őszt, mert esős, néha ködös és kezd hűlni a levegő, rövidülnek a napok, de én ennek az évszaknak is megtaláltam a szépségét. Jólesik ránézni a fák színes leveleire és sétálni a puha őszi avarban. De az ősz a természet életében is fontos időszak.

Az évszakok változása kihat a növények és az állatok életritmusára is. A madarak nagy része ősszel melegebb éghajlatra költözik, az emlősök nagy része téli álmot alszik, a rovarok elbújnak a föld alá, a lágyszárú növények felszíni részei elpusztulnak, a föld alatti részeikből (magról, gumóról) újulnak meg tavasszal, a fák pedig kétféle stratégiát választanak. Vagy lombhullatók, vagy örökzöldek, legtöbbször tűlevelekkel.

Ezek a stratégiák mind ugyanazt a célt szolgálják: menekülni a hidegtől, a fagyhaláltól. A költöző madarak szó szerint elmenekülnek más földrészekre, a téli álmot alvó emlősök lecsökkentik az életfunkcióikat, hogy ne használjanak annyi energiát, ne hűljenek ki végzetesen (amelyik nem alszik téli álmot, az téli bundát növeszt, ami védi a hidegtől), a rovarok a fagymentes zugokat keresik (a halak is ezért süllyednek le a víz aljára vagy az iszapba: a víz 4°C-on a legsűrűbb, az ilyen hőmérsékletű víz lesüllyed a többi alá, ezért a természetes vizek alja 4°C-os, fagymentes, csökkentett életfunkciókkal kibírható).

A növények nem tudnak helyet változtatni, nem bújnak el, nem költöznek el, ezért úgy védekeznek a fagy ellen, hogy csökkentik a víztartalmukat, csökkentik a vízigényüket. Nyáron a melegben sok vizet keringetnek a növények, a gyökereikkel veszik fel a talajból, és a leveleiken keresztül párologtatják el. Télen hideg van, nem kell annyi vizet felvenni és elpárologtatni, ezért vagy eleve kis felületen párologtatnak a növények (a tűlevél felülete praktikusan kicsi), vagy megszabadulnak a nagyra nőtt párologtató felülettől, ezért lehullatják a lombjukat. Ez az őszi lombhullás egyik oka.

A másik ok az, hogy ősszel nem csak a hőmérséklet, hanem a napsütéses órák száma is csökken, és a növények kevesebb fényt kapnak, kevesebbet tudnak fotoszintetizálni, kevesebb tápanyaghoz jutnának télen. Ezért inkább nyáron raktároznak és télen felélik a nyári tartalékaikat, ezért nincs szükségük a fotoszintézisre, nincs szükségük a leveleikre.

És miért sárgulnak meg a levelek? Mert növényekben hamarabb szűnik meg a fotoszintézis, mint a nedvkeringés. Ameddig táplálkozik a növény, addig vízre is szüksége van, de amikor már nem táplálkozik, nem fotoszintetizál, akkor lebomlik a klorofill, eltűnik a zöld szín (a maradék festékanyagoktól lesz sárga, barna vagy piros a levél), és a növény elkezdheti megszüntetni a nedvkeringést, lehullathatja a leveleit. Ez okozza a levelek sárgulását és lehullását.

Az avar és a lombhullás fontos része a természet életének. Az avarban különböző rovarok, pókok, és más apró gerinctelenek élnek, de találhatunk ott kisebb rágcsálókat is, és a gombák szaporodásának is kedvez a nedves avar. Az avarban élő lebontó szervezetek segítenek abban, hogy a lehullott levelek humusszá, növényi tápanyaggá alakulva visszakerüljenek a körforgásba, és a növények a következő évben is táplálkozhassanak.

Ezért fontos évszak az ősz, így tartja fenn a természetes körforgást az őszi lombhullás.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.