Főoldal » Élő kövület dézsában

Élő kövület dézsában

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Igen, a Ginkgo bilobáról van szó. Magyarul páfrányfenyő névre hallgat, jelezve, hogy nemigen tudunk mit kezdeni ezzel a fával. „Se rokona se ismerőse nem vagyok senkinek”- mondhatná, ha beszélni tudna. Élő kövület, mondta róla Darwin. Hiszen 270 millió évvel ezelőtt élt, erdőalkotó rokonait egyedül élte túl.

Az egyik leghosszabb ideig élő fafaj a Földön. 1000-2000 évekről is beszélnek.

Vannak a páfrányokra, a tiszafákra és a fenyőkre jellemző tulajdonságai is, de egyikhez sem áll igazán közel.

Parkjainkban gyönyörű, terebélyes fává nő. Jellegzetes legyező alakú, selymes tapintású leveleivel is díszít, de napokon belül nap-sárgára változik a lombja és néhány nap alatt, szinte egyszerre lehullik, sárga szőnyeget terítve a fűre.

Nézzük meg a terméseit: ezüstös fényű pici ringlónak látszik. Japán nevét erről az „ ezüst barack”-ról kapta. 20 éves korától terem. Mivel kétlaki fa, csak a nőivarú egyedeken fejlődik termés.

Kettévágtam, hogy lefényképezhessem a magját.

Utána nem tudtam kezet mosni, tehát olyan büdös volt a kezem, mintha macska alomban turkáltam volna. (A húsos burok még maró hatású is)

Honnan jött ez a fenséges idegen? Dél-kelet Kínában, Japánban, Koreában is bennszülöttnek tekintik. Buddhista és taoista kolostorkertek szent fája. Ezekben az országokban magja gasztronómiai különlegesség, a szerzetesek rendszeresen fogyasztják. Ugyanúgy meg kell pörkölni, mint a mandula vagy a barackmagot szoktuk……és ugyanolyan mérgezéses tüneteket tud okozni, mint a barackmag, ha sokat eszünk belőle (50-60 szem fölött az amygdalin komoly hasfájást okoz. Tanúsítom!)

Mikor érkezett hozzánk?

1848-ban ültették az első példányokat a Füvészkertbe. Ma is megvannak, a múlt héten voltak a Fűvészben a Ginkgo napok. Érdemes meglátogatni őket.

Termetes példányok láthatók a Margit szigeten, a Városligetben, a Dagály fürdő kertjében is.

Újabban teleültették vele a várost. Alig látni olyan szűk utcát, ahova ne telepítettek volna dézsában szenvedő Ginkgo csemetéket.

Miért? Mert reméljük, hogy mindent túlél.

         A ginkgofa rokonságával együtt kihaltak a kártevői is. Nincs gond a növényvédelemmel: se betegség, se kártevő nem támadja meg.

         Túlélte a földtörténet összes katasztrófáját, biztosan túléli Budapest legforgalmasabb útvonalait is. Szmogot, hőséget, víz-, és tápanyag hiányt, fagyot (ha már a jégkorszakot is túlélte, a Rákóczi út meg se kottyan neki.)

         30-40 év múlva indul erőteljes növekedésnek, addig a magasságával, terebélyességével sincs gond.

         Ott marad, ahova ültették, mint egy utcabútor.

Imádom a ginkgofát! A történetét, a szépségét, az egzotikus kinézetét, a túlélő képességét.

De sok helyen szívesebben látnék helyette tájba illő fafajokat. Lehet, hogy a szilfával, a gyertyánnal, a tölgyekkel, hársakkal több a gond, de segítenénk a hazai táj arculatának, génkészletének megőrzését. Az ember a gyerekeit sem cseréli el, ha gondozni kell őket. Na de most ez ünneprontás, nem erről van szó.

            Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények készülnek a leveléből.

Vérkeringés javító, izomgörcsoldó, memória javító….sorolják a leveléből nyert őrlemény gyógyhatásait.

Nem igazolhatóak e hatások……. replikáznak mások.

Nekem egyszerűen csak szép.

Nekem egyszerűen csak sok, hogy úton útfélen „közönséges” sorfának ültessék. Dézsába.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.