Főoldal » Először vetették be Magyarországon a csodahálót

Először vetették be Magyarországon a csodahálót

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Sajtóközlemény
azonnal közölhető

Először vettették be Magyarországon a csodahálót

Megtisztítják a Dunát – útjára indult a “WFD Projekt – a hulladékmentes Dunáért” program

Több konténernyi műanyag palackot gyűjtöttek össze a Dunán egy Magyarországon első alkalommal bemutatott, speciális berendezéssel szerdán a Waste Free Danube (WFD) Projekt – A hulladékmentes Dunáért program nyitórendezvényén a Komárom-Esztergom megyei Neszmélyen. A folyók és folyópartok megtisztítását célzó uniós kezdeményezéshez Magyarország az elsők között csatlakozott, három magáncég és a vízügyi igazgatóság részvételével. A tervek szerint a most útjára indított kísérleti projekt tapasztalatait feldolgozva, az összes magyarországi folyón alkalmazható, hatékony hulladékgyűjtési módszer fejleszthető ki a jövőben.  

A műanyag palackokat egyszerűen és gyorsan összegyűjtő halászhálót francia halászok fejlesztették ki néhány éve. A találmány lényege, hogy a hálót rákötik két felfújható gumi „terelőcsápra”, majd a két, egyenként 4 méteres kart ollószerűen szétnyitják. A vízen úszó hulladék a 6-7 méter szélesre kinyitott karok között egyszerűen beúszik a hálóba. Az összegyűjtött hulladék ezután már egyszerűen kiemelhető a vízből és konténerekben vagy teherautókon elszállítható. A palackgyűjtő hálót álló helyzetben, például két hajó közé kikötve, de motorcsónakokhoz kötve is működtethető.

A projekt magyarországi premierjén, a neszmélyi kikötőben felállított palackgyűjtő háló körülbelül 1 köbméter hulladékot, többségében műanyag palackot fogott fel néhány óra alatt. A bemutatóval párhuzamosan az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közmunkások bevonásával a Komárom-Süttő közötti, körülbelül négy kilométeres partszakaszon gyűjtötte a különböző hulladékokat, illetve az eldobált szemetet. A hulladékot szétválogatva (műanyag, gumi, üveg, vegyes) helyezték el a neszmélyi kikötő mellett felállított konténerekbe. Az akció során megközelítőleg 100 köbméter hulladék gyűlt össze, ebből körülbelül 30 köbméter volt a műanyag palack.  

A tervek szerint a WFD projekt keretében idén júliustól októberig havonta szervezik meg a hulladékgyűjtést. Az év végén összegzik az eredményeket és a tapasztalatokat, majd készül egy tanulmány, amely segítséget nyújthat más magyarországi folyók megtisztításához is. A Duna 14 országon folyik keresztül, amíg beleömlik Európa legszennyezettebb tengerébe, a Fekete-tengerbe. A tervek szerint hamarosan valamennyi Duna-menti ország bekapcsolódik a programba, ezért a módszertant angol nyelvre is lefordítják, hogy külföldön is használni tudják.

A nyitórendezvényhez kapcsolódó konferencián Bernard Merkx, a WFO projektmenedzsere elmondta, hogy az európai tengerek és tengerpartok megtisztításának ötletét az Európai Műanyagfeldolgozók Szövetsége (EuPC) vetette fel. A program első állomása Franciaország volt 2011 májusában, novemberben következett Belgium és Spanyolország, majd idén márciusban Portugália, végül júniusban Törökország és Dánia. Közölte, a WFO további várható programjában szerepel októberben a ciprusi, novemberben a görög és a német projekt elindítása, illetve megkezdődtek az előkészületek a projekt Európán túli (például Karib-tenger, Indiai-óceán) kiterjesztésére is. Hozzátette, a WFO indulását követően hamar megfogalmazódott az az igény, hogy folyókra és a folyópartokra is kiterjesszék a programot. Az eldobált hulladék egy része ugyanis a folyókon keresztül kerül a tengerekbe, így a vízgyűjtő területek megtisztítása megkönnyíti a tengerek és az óceánok tisztán tartását – tette hozzá. Bernard Merkx elmondta, létrejött a Waste Free Danube (WFD) projekt, amelynek első állomása idén júniusban, Ausztriában volt, most pedig Magyarországon indul a program. Közölte, a hulladékokat a projektben résztvevő cégek közreműködésével, a programhoz csatlakozó országok hatóságainak együttműködésével és civil szervezetek segítségével gyűjtik össze. A hulladékokat egy hagyományos halászati technikára épülő speciális felszereléssel szedik össze. A műanyagokat és egyéb hulladékokat ezután szétválogatják. Ami felhasználható, azt hasznosítják, ami nem, azt megfelelő helyen ártalmatlanítják.

Ton Emans, az Európai Hulladékhasznosítók Szövetségének (EuPR) elnöke előadásában elmondta, hogy tavaly az európai műanyaggyártás elérte az 56 millió tonnát. A legtöbb műanyagot hagyományosan a csomagolóipar használta fel (22 millió tonna), a második legtöbbet az építőipar-kivitelezés (11 millió). Ehhez képest a kontinensen évente körülbelül 25 millió tonna műanyag hulladék keletkezik. Ennek nagyobb része, több mint 10 millió tonna (10,4) szeméttelepekre kerül, több mint 8 millió tonnát (8,3) elégetnek és energiát nyernek ki belőlük, a maradék 6 millió tonnát pedig újrahasznosítják. Közölte, a műanyagok újrafelhasználásával jelentősen csökkenthető az ipari energiafelhasználás és a széndioxid kibocsátás. 

Pannonhalmi Miklós, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tanácsadója az Európai Unió Víz Keretirányelv, illetve a Tengervédelmi Irányelv kapcsán emlékeztetett, hogy minden tagországnak kötelessége védeni és javítani a vizek állapotát, illetve a vízkészletek hosszú távú megóvásával biztosítani a fenntartható vízhasználatot. Adatai szerint Magyarországon évente mintegy 1,2 milliárd darab hulladék PET palack keletkezik, és ennek csupán 8-10%-át gyűjtik be a szolgáltatók, a többi a szeméttelepekre kerül. Az átlag PET palack egyelőre nem lebomló műanyagból készül, a lebomlási ideje körülbelül ezer év – tette hozzá. Emlékeztetett, Magyarországon az ivóvizek legnagyobb része ásványvíz minőségű, ezért olcsóbb és a környezetet is jobban óvjuk, ha ezt isszuk és nem a sokszor gyengébb minőségű műanyag palackos vizeket.  

A WFD magyarországi projektje három magánvállalat, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV Zrt.), a tatabányai Mikrolin Kft. és a sárvári központú HUKE (hulladékkezelési) csoport szervezésében és közreműködésével valósult meg. A három partnercég közül a tatai TKV Zrt. a szállítás és a logisztika mellett a biológiailag hasznosítható hulladék kezelését vállalta, a Mikrolin a műanyagot hasznosítja, a HUKE pedig a fennmaradó hulladékot kezeli. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Startmunka program keretében az állami tulajdonú belvízcsatornák és vízfolyásmedrek karbantartásába közmunkásokat von be. Az elvégzendő munkák közé tartozik a működési területükhöz tartozó Duna-part megtisztítása is, így a vízügy is csatlakozni tudott a programhoz. 

A WFD Projekt – A hulladékmentes Dunáért programhoz szakmai támogatást biztosított a Vidékfejlesztési Minisztérium, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, illetve az érintett települések polgármesterei.

Sajtófotók letöltése itt: http://bit.ly/wfd-projekt-sajtofotok

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.