Főoldal » Elsivatagosodó Dél-Európa

Elsivatagosodó Dél-Európa

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az elsivatagosodás már nem csupán a Száhel-övezet problémája, de nem is csak Belső-Ázsiáé vagy az Ausztrál kontinensé és a folyamat nem marad meg a sivatagok széles határvidékein. Európa déli részén már 3 és fél Magyarországnyi területet és 16,5 millió embert fenyeget az elsivatagosodás. Gazdasági oldalról tekintve az elmúlt évek aszályai évente közel 6 milliárd eurós terhet jelentettek az EU országainak.

A jelenség kapcsán felbukkanó fogalmak a sivatagosodás és a dezertifikáció. Kezdjük az utóbbival, mi is az a dezertifikáció?

A kérdésre a szakavatottabbak talán már gondolkodás nélkül mondják, hogy – sivatagosodás. Ami az angol kifejezés (desertification) magyar fordításaként igaz, de pontosabban járunk el ha a dezertifikációt elsivatagosodásként, ember által okozott sivatagosodásként vagy antropogén sivatagosodásként magyarítjuk.

Az elsivatagosodás (dezertifikáció) az a folyamat, amely lakott arid (száraz), szemiarid (félig száraz) és szubhumid (félig nedves) területeken elsősorban emberi tevékenység hatására jön létre, tájdegradációt okoz, beszűkíti a földhasznosítási lehetőségeket, végső esetben mezőgazdasági használatra alkalmatlanná teszi az adott területet (Kerényi A. 1995 nyomán).

Az ENSZ Sivatagosodás elleni egyezménye (UNCCD) szerint az elsivatagosodás az arid, szemiarid és száraz szubhumid területek tájdegradációja, amelyet emberi és klimatikus okok együttes hatása idéz elő.

Mindkét meghatározásból kitűnik a társadalom szerepe az elsivatagosodás előidézésében, tehát a dezertifikációt az emberi tényező különbözteti meg a (természetes) sivatagosodástól.

Az elsivatagosodás főként a zonális sivatagok (ezek csaknem körbefutnak a Földön a térítők mentén és a leszálló légáramlások övében alakulnak ki) és az azonális vagy orográfiai (kontinensek belsejében, hegységek szélárnyékában kialakult) sivatagok széles átmeneti övében jellemző.

A fenyegetett területek a bolygó felszínének 41%-át foglalják el és itt él a Föld népességének kb. 1/3-a.

A száraz (arid) területek népességének mintegy 1-6 %-a él már elsivatagosított tájakon és még nagyobb százalékukat fenyegeti közvetlenül e veszély.

Az elmúlt évtizedekben a természetes sivatagoktól távoli területeken is erősödtek a dezertifikációs folyamatok. Sivatagosodás által veszélyeztetett területté vált pl. a hazánkéhoz hasonló hőmérsékleti és csapadékviszonyokkal jellemezhető Kínai-alföld is és a Földközi-tenger medencéjében is egyre erősödik a jelenség. Líbia, Tunézia és Marokkó évente körülbelül 100 ezer hektárnyi termőföldet veszít az elsivatagosodás miatt és a jelenség az Ibériai-félsziget 1/5-ét is súlyosan érinti. Aszállyal sújtott terület Magyarország egésze és a FAO szerint a Duna–Tisza közi Homokhátság pedig a félsivatagos övezetbe sorolható (l. Aszály=veszély!, ill. A Homokhátság, avagy a magyar sivatag(?) c. blogbejegyzések). A probléma valamennyi mediterrán országot érinti Európában, továbbá a Krím-félszigeten és a dél-orosz sztyeppéken, vagy éppen a „szomszédos” Anatóliában is érezteti hatását.

Milyen tényezők segítik elő egy adott táj elsivatagosodását?

A jelenség definíciójában már említett éghajlati feltételek adják a dezertifikációs folyamatok kialakulásának alapját. Fontos, hogy az éves átlagos párolgás meghaladja az évi átlagos csapadékmennyiség összegét. Szintén lényeges a csapadék időbeli (évszakos, sok éves) eloszlása is. A többéves száraz periódusok rendszeres visszatérésével fenyegetett területek a legveszélyeztetettebbek. Ilyen pl. az afrikai Száhel-övezet, ahol az elmúlt száz évben több, súlyos éhínségekkel kísért száraz periódus is végbement (1910-15, 1948-49, 1968-73, 1982-85). Ha rendszerben szemléljük a folyamatot, mindenképpen feltűnik egy pozitív visszacsatolási mechanizmus. Ez azt jelenti, hogy a száraz időszakokban gyérül a növényzet, így nő a felszín sugárzási vesztesége, stabilabb légállapot alakul ki. Ezáltal csökkenek a fölfelé irányuló légmozgások, ami nem kedvez a (konvektív) záporok, zivatarok kialakulásának – tehát fokozódik a szárazodás. Ezek a mechanizmusok a „fejlett” világban is működnek, persze más tájhasználati technikák mellett, de a folyamat ökológiai szempontból az előzővel megegyező irányba mutat.

A társadalom környezetromboló tevékenysége talán a legfontosabb közvetlen dezertifikáló tényező.

A táj „túlhasználata”, amelyet Afrikában, a Száhel térségében a növekvő népesség által indukált növekvő nyersanyag és élelem szükséglet (tűzifabeszerzés, túllegeltetés) idéz elő, a mediterrán térségben pedig a helytelen agrotechnikák alkalmazása, a vízkészletek túlzott kitermelése, az elárasztásos öntözés gyakorlata.

Miért sivatagosodik Dél-Európa?

A régióban az előbb említett helytelen tájhasználat hosszú történelmi időszakra nyúlik vissza. A tájrombolás nagy léptékben, a mediterrán térségben mutatkozott meg először a történelem folyamán. Az ókorban a görög városállamok és Róma mezőgazdasági területeket nyertek és hajóépítési nyersanyagokhoz jutottak az erdőirtásokkal (a tűzifa beszerzése mellett). A természetes mediterrán erdőket már ekkor kiirtották és a keménylombú erdők zárótársulásait értéktelenebb bozótosok váltották fel (macchia, maquis, frigana, garrigue). Tehát itt a globális klímaváltozás és az elsivatagosodás már egy 2000 év óta legyengített „immunrendszerű” területet „talált meg”.

Az erdőtüzek évről évre visszatérő jelenségei a mediterrán tavasznak és nyárnak (erdőtüzek leggyakrabban a márciustól augusztusig terjedő időszakban alakulnak ki). Általában nagy területeket érintenek és nagy szerepük van a fás vegetációk kipusztításában. A nyári erdőtüzek akár több tízezer hektár területet is elpusztítanak egy-egy évben a mediterrán régióban ( pl. 2007 augusztusában Görögország területének 5%-a égett). Az elmúlt évtizedekben az erdő- és bozóttüzek gyakorisága megsokszorozódott, ami a melegedő és szárazodó éghajlatnak tudható be (a gyakori szándékos gyújtogatások mellett). (2007-ben pl. Görögországban 77 ember vesztette életét az erdő- és bozóttüzek miatt és több tízezer hektárnyi terület vált a lángok martalékává, de nagy területeket érintő bozóttüzek voltak a mediterrán tájakon 2003-ban, 2005-ben vagy 2009-ben is). A térségben is csökkenő csapadékmennyiségek miatt a visszaerdősülés igen nehézkes. Az erdőtüzek gyorsítják a klímaváltozást, hiszen többlet széndioxidot juttatnak a légkörbe és ezzel párhuzamosan az erdők pusztulása csökkenti a bioszféra széndioxid megkötő képességét.

A nem megfelelő mezőgazdasági módszerek is igen nagy szerepet játszanak az elsivatagosodásban. Ilyen pl. az öntözés, amely szikesedést (másodlagos szikesedés) indukálhat, megváltoztathatja a természetes vízháztartást vagy pl. tengerparti területeken a túlzott vízkivétel miatt a sós tengervíz a talajvízbe juthat. Az elöntözött víz az öntözött területeken víztöbbletet ad, viszont más területeken vízhiány, szárazodás léphet fel (pl. a már 2000 évvel ezelőtt 1 milliós népességű Róma vízigénye szinte sivatagosodást idézett elő a környező Latium (ma Lazio) tartományban). Ha nem történik változás az elárasztásos öntözés gyakorlatában és a természetes vízkészletek túlhasználatában, akkor a becslések szerint a jövőben 30 millió hektárnyi terület sivatagosodhat el a mediterrán térségben.

Az állattenyésztésben a hagyományosnak tekinthető kecsketenyésztés ökológiai veszélyei a legnagyobbak. A kecskék a bokrok, fák fiatal hajtásait, rügyeit is lerágják, ezzel akadályozva a fás vegetáció regenerálódását.

…és a másik jelentős ok: a globális éghajlatváltozás.

A mediterráneum éghajlata is egyre melegebb és szárazabb. Itt a 3 legszárazabb hónap csapadékösszege eleve néhány mm és 20 mm között változik, a csapadékminimum pedig a legmelegebb, nyári hónapokra esik (l. lent: Róma és Madrid klímadiagramjai) és az előrejelzések itt is a nyarak szárazodását vetítik előre. Mediterrán klímák a szubtrópusi anticiklonok poláris oldalán alakultak ki és egyes kutatók szerint az éghajlat globális megváltozása miatt ez a magas nyomású öv mintegy 500 km-rel szélesedett. Ez azt jelenti, hogy a „hiperszáraz” Szaharától északra fekvő száraz régiók határai is eltolódnak – a mediterráneum rovására is. A meleg, száraz nyarú mediterrán éghajlaton, a további melegedés és szárazodás gerjeszti a dezertifikációs folyamatokat. Elég csak 2003 vagy 2007 forró nyarára gondolnunk, amikor is a szárazság és a tartós hőség miatt szinte az egész mediterráneumban erdőtüzek pusztítottak – elindítva egy sor öngerjesztő folyamatot (erdők, bozótosok pusztulása, ezáltal védtelenebb talajfelszínek stb.).

Az elsivatagosodás ma már európai probléma. Az orosz Kubáni-alföldtől a Balkánon és Itálián át az Ibériai-félszigetig széles övben kimutatható. A szárazodás által Közép-Európa (így hazánk is) érintett. A következmények (amelyekkel terjedelmi okokból egy későbbi bejegyzésemben szeretnék foglalkozni) szerteágazóak és természetesen negatív előjelűek.

Az ma már mindenképpen érzékelhető, hogy a jövő Európájának (sok más mellett) a klímaváltozás által is generált elsivatagosodás jelentheti majd az egyik legnagyobb kihívást.

Források:

Kerényi Attila: Általános környezetvédelem-MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1995 (pp. 36.-37., 249.-253.)

http://www.diverziti.hu/3489/erdotuzek/

http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?id=44603&cim=1#

http://www.agroland.hu/?hir=5536

http://www.origo.hu/tudomany/fold/20050120harc.html

http://www.nol.hu/archivum/archiv-366560

http://termtud.akg.hu/okt/9/valtozof/6elsivat.htm

http://www.fao.org/desertification/default.asp?lang=en

http://www.greenfacts.org/en/desertification/index.htm

http://www.ewp.eu/activities/desiras/desertification-in-europe/

A vezérkép forrása:

http://hvg.hu/ingatlan/Aszaly_pisztit_Spanyolorszagban_GJVBYH

Ábrák és képek forrásai:

http://www.greenfacts.org/en/desertification/figtableboxes/appendix-a.htm

http://infranetlab.org/blog/2010/01/medius-terra-aqua/

http://www.diverziti.hu/3489/erdotuzek/

http://climatediagrams.com/europe/italy/rome.htm

http://www.globalbioclimatics.org/plot/es-madr1.htm

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Garrigue_herault.jpg

http://www.origo.hu/nagyvilag/20070827-63ra-emelkedett-a-gorogorszagi-tuzvesz-halalos-aldozatainak-szama.html

http://index.hu/tudomany/fire7979/

http://www.vasnepe.hu/panorama/20090826_okologiai_katasztrofa_okoznak_gorog



MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.