Főoldal » Erdősávokkal a szélerózió ellen

Erdősávokkal a szélerózió ellen

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Fontosságukhoz képest talán kevés figyelmet kaptak az utóbbi időben a talajvédelemben a fasorok, erdősávok, szántóföldek melletti sövénysorok.

Pedig a szélerózió problémája „köztünk él”, elég csak az elmúlt hét porviharokkal tarkított időjárására vagy 2011 áprilisának nagy homokviharaira gondolnunk.

A legtöbb deflációs nap általában tavaszra esik (bár előfordulásuk télen sem kizárt), amikor erős szelekkel kísért száraz időjárás mellett a növényfedettség is gyér még. A tartós, erős szelek az apró, morzsás talajszemcséket könnyen mozgásba hozzák, létrehozva a szélerózió leglátványosabb (és legkellemetlenebb) megjelenési formáját. Egy por- vagy homokvihar nem csupán a közlekedést nehezíti meg, ill. az egészségünket terheli, hatása távolabbra mutat.

A szélerózió tavasz elején a fiatal vetést károsíthatja (akár el is pusztíthatja), május környékén már a zöld növényi részeket teheti tönkre a homokverés.

Hogyan véd egy erdősáv?

Általában kökény, fenyőfélék, kocsányos tölgy és nyárfafélék a legalkalmasabbak mezővédő erdősávok létrehozására. Telepítésükkel laza, homokos talajon a deflációt, nagyobb kitettségű, lejtős területen az eróziót mérsékelhetjük. Egy erdősáv szélvédő hatása a famagasság 20-30-szorosa is lehet.

Az erősávoknak, fasoroknak a talaj védelmén túl is számos előnyük van.

Telepítésük alacsonyabb párolgási veszteséget, egyenletesebb csapadékeloszlást, kiegyenlítettebb hőmérsékletet eredményez és nem utolsó sorban megkötik a szálló port.

Ökológiai folyosóként is működhetnek, élő és búvóhelyet biztosítva számos védett és nem védett állatnak, növelik a biodiverzitást. Fontos szerepet töltenek be a vadgazdálkodásban és a termelés színterei is lehetnek (igénytelenebb, kevésbé telepített gyümölcsfák, gyógynövények telepítésével stb.) valamint tájképi szerepük sem elhanyagolható (tájmozaikosság).

Ellenhatások és ellenérvek.

Magyarországon már a XVIII. századtól kezdetüket vették az erdősáv és fasor telepítések és egészen az 1960-as évekig telepítésük kedvező ütemben haladt. Viszont a ’70-es évektől kezdődően, az 1961/VII. ún. Földvédelmi törvény hatására csak az ország keleti felében 6000 km fasort és 2300 ha mezővédő erdősávot irtottak ki. Létüket napjainkban az autópálya-építésekhez köthető útépítések, útszélesítések veszélyeztetik leginkább.

Talán ebből is látszik, hogy az erdősávoknak akadnak ellenzői is.

Érveik között a mezőgazdaságilag hasznos területek elvonása, tápanyag és nedvességelvonás, mikroklimatikus hatások (fagyzugok és hőkatlanok kialakulása), kártevők elszaporodása szerepelnek. Saját véleményem szerint ezen érvek elég gyenge lábon állnak, ha figyelembe vesszük a fentebb is felsorolt közvetlen és közvetett pozitív hatásokat.

Összegzésként elmondható, hogy a mezővédő erdősávok talajvédelemben, egyáltalán a táj- és környezetvédelemben betöltött szerepe igen jelentős. Ezért is fontos megóvásuk, fenntartásuk és nem utolsó sorban „újrafelfedezésük”, telepítésük is. Azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy a szélerózióval szemben kifejtett védő hatásuk csak más talajvédelmi technikákkal lehet teljes. Ilyenek a helyes táblaméret és alak választás, szintvonalakkal párhuzamos növénytermesztés, nagy talajfedettséget biztosító növények termesztése, akár mesterséges szélfogók beiktatása.

Források:

http://www.agraroldal.hu/eu-minta.html

http://www.csemete.com/erdosav/cikk/a-mezovedo-erdosavok-hasznarol.php

http://www.magyarszo.com/fex.page:2010-01-12_Jo_tudni

Vezérkép forrása:

http://tajertek.uni-corvinus.hu/?oldal=tajertek&mit=120883

Képek forrásai:

http://tajertektar.hu/hu/gallery

http://onp.nemzetipark.gov.hu/print.php?pg=menu_2842&nyelv=0

http://www.delmagyar.hu/belfold_hirek/homokvihar_tombolt_magyarorszagon_-_videoval/2213096/

http://www.madosz.hu/index.php?mod=9&akc=albumbongesz&lap&albid=43


MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.