Főoldal » Föld Napja a Tétényi-fennsíkon!

Föld Napja a Tétényi-fennsíkon!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

 A Föld napja alkalmából, az MME Budapesti helyi csoportjának a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesülettel közös élőhelykezelési munkájában vettem részt egy csapat egyetemistával együtt a Tétényi-fennsík természetvédelmi területen.

Az élőhelyrekonstrukciós munka két helyszínen folyt. Az egyetemistákkal cserjeírtást,( főleg galagonya) és a gallyak elhordássát végeztük, míg a terület másik részén, egy egykori sertéstelep helyén kaszálással és felülvetéssel próbálják az aktivisták meggátolni a gyomok térhódítását, és elősegíteni ,hogy ismét teret kapjanak az értékes lejtősztyepp társulások.

1991-ben a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület kezdeményezésére indult meg a terület feltáró munkája. A Tétényi fennsíkon a tulajdonosok – Honvédség, önkormányzatok, gazdálkodó szervek – érdekei sokáig gátat jelentettek a védettségnek, de hosszú küzdelem után 1999 júniusában  a fennsík fővároshoz tartozó mintegy 115 hektáros területe helyi, fővárosi védettséget kapott.. 

A Törökbálint és Budapest XXII. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, 148 hektár kiterjedésű  terület 2011. december 29-e óta élvez országos védettséget.Védetté nyilvánításának célja a terület természet közeli állapotú pusztafüves lejtősztyepp vegetációjának és állatvilágának hosszú távú megőrzése, a beépítés megakadályozása, valamint a gépjárműforgalom megakadályozása. A Tétényi-fennsík természetvédelmi kezeléséért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a felelős.

A két terület, kisebb mozaikok kivételével, már közel 300 ha védett területet jelent a Tétényi-fennsíkon.

A Tétényi-fennsík a Budai-hegység előterében elhelyezkedő, környezetéből mintegy 100-150 méter magasan kiemelkedő, nagyrészt szarmata mészkő alkotta rög. Területének nagy hányada napjainkra már beépült, de a központi terület a főváros budai oldalát szegélyező “zöldgyűrű “egyik természetvédelmi szempontból is értékes része.

Az itt élő növények és állatok közül sok innen nyugatabbra már nem fordul elő,ezért a Tétényi-fennsík flórája és faunája nemcsak hazai, hanem európai szinten is kiemelt természeti értéket képviselnek. Ilyen viszonylag nagy kiterjedésű, sok részében még kevéssé bolygatott, viszonylag egybefüggő élőhely csak kevés maradt fenn Magyarországon. A fennsík további érdekessége, hogy mint az Alföld és a középhegységeink határán elhelyezkedő terület, növény- és állatvilágában számos, az egyes tájegységekkel közös védett és értékes faj található.

A vidék leglátványosabb formákat alkotó kőzetei a mészkövek, amelyek az Érd-Tétényi-fennsík nagy részének fedőkőzetét adják. Ősmaradványaik alapján a geológusok két típust különítenek el: lajta és szarmata mészkövet.

A lajta mészkő az idősebb, közvetlenül az előbbi homokos-kavicsos üledékekre települt. Már Szabó József is részletesen leírta, nevét is megmagyarázta, miszerint a jelenleg Ausztriához tartozó „Lajta-hegységben e képlet igen ki van fejlődve, s viszonyait is leghamarabb tanulmányozták ott, azért maradt a név rajta”.

A szarmata mészkő a lajta mészkőnél sokkal nagyobb területen van a felszínen. Nevét a Fekete-tengertől északra elterülő Szarmáciáról kapta, ahol a történelmi ókorban a szarmata nép élt, először ezen a vidéken vizsgálták ezt a kőzettípust. Anyaga közvetlenül a lajta mészkőre települt a középső-miocénban, 13-12 millió évvel ezelőtt. Elterjedt a durva mészkő fogalom is, mivel a kőzet szerkezete lyukacsos, porózus az egymáshoz tapadt csigaháztörmeléktől.

A Tétényi-fennsík egészen a XVII. század közepéig feltehetően elhagyott, lakatlan és felhasználatlan terület volt. A területről adatok 1763-ban, 1829-ben és 1900-ban elkészített császári és királyi katonai felmérésekből származó térképek alapján vannak.

Az 1763-ból származó térképen névvel csak két lakott település, Promontor (Budafok) és Tettény (Nagytétény) szerepel. A mai Tétényi-fennsík területén erdő- és gyepmozaikot mutat a térkép. A fennsík platóját Grosse-Haide (haide a heide régies formája; jelentése: Nagy-puszta), déli, meredek lejtőjét pedig Alt Tetinger Weingebirge (Öreg tétényi szőlők) néven tünteti fel.

Az 1900-ban készült katonai térképen már a mai elnevezés, Tétényi-legelő látható. A fennsíkot elsődlegesen mint legelőt használták, a déli és a keleti lejtőin a budai szőlőtermelő gazdák birtokai terültek el. A szőlőt a XIX. század végén a filoxéra elpusztította.

A parlaggá vált területet jelentős részben már az 1800-as évek vége felé a honvédség veszi birtokába. Megépítik az akkori idők legkorszerűbb lövőházát, amely lőtér jelenleg is üzemel. A fennsík katonai vonatkozású emlékei közé tartozik – romjaiban ma is létezik – az a futóárokrendszer és kőbe vájt nagyméretű bunker, aminek – és a benne elhelyezett katonai alakulatnak – az emlékek szerint 1921 októberében jelentős szerepe volt IV. Károly visszatérésének megakadályozásában. A harmincas években készült el az „új balatoni műút” (jelenleg 7-es), amely kettészeli a fennsíkot. Ekkor épült egy katonai üzem és egy katonai szertár is. A szertár épületében 1941-ben nem kis detonációval robbantak fel az itt tárolt lőszerek, aknák.

A második világháború során az elsők között, a fennsíkon állítottak fel egy a németek által kifejlesztett rádiólokátort, és hat FLAK típusú légvédelmi ágyúból álló üteget.

A fennsík valamikori élővilágát túlsúlyban az erdei életközösségek jellemezték. A Duna felé eső, déli, délkeleti oldalakon melegkedvelő tölgyesek:molyhos tölgy (Quercus pubescens),csertölgy ( Quercus cerris) és karsztbokorerdők nőttek. A plató sekély, sziklás talaján karsztbokorerdő-foltok váltakoztak sztyeprét- és sziklagyepfoltokkal; az északnyugati, északi oldalt mészkedvelő cseres tölgyesek uralták. Az ember beavatkozása a fás növényzet csaknem teljes megváltozásával, eltűnésével járt. A déli, délkeleti oldal erdeit szőlőskertek, gyümölcsösök és bányagödrök váltották fel. Később a szőlők, ültetvények jelentős részben kipusztultak. A platón a rét- és legelőgazdálkodás, valamint néhány bányagödör szorította ki a fás növényzetet. Próbálkoztak a terület mezőgazdasági hasznosításával is .

2005-ben viszonylag rongálás biztos, karós-füzetes tanösvényt alakítottak ki a területen, és rendszeres bejárásokat, tudatformáló akciókat tartanak.

A vezető füzet innen tölthető le:

http://www.zoldjovo.hu/documents/fennsik_tanosveny.pdf

A számtalan értékkel bíró terület flórája igen gazdag, 400 növényfaja közül 45 védett , ebből 26 fokozottan veszélyeztetett . Megtalálható a területen a leánykökörcsin, a piros kígyószisz, a vitéz kosbor . A homoki kikerics, ami fokozottan védett(Natura2000), a Duna-Tisza közi homokpusztákra jellemző faj, amely egyedülállóan fordul elő a Budai-hegységben. Itt él csak a Kárpát-medencében előforduló magyar gurgolya. De megtalálható a fennsíkon a szubmediterrán klímának köszönhető levendulaültetvény maradványai is.

A fennsík sziklakibúvásos részein, az „ördögszántások” hátán sziklagyepek fejlődnek. Nagy fajgazdagságú, természetközeli állapotú állományaik a fennsík központi területén és a Diósd felé eső meredek völgyoldalon találhatók.A lejtősztyepprétek a sziklagyepek záródásával alakultak ki. Több növénytársulásba sorolható állományaival a Tétényi-fennsík platóján sziklagyepfoltokkal váltakozva találkozhatunk.

A tavasz első hírnöke a sziklagyepekkel megegyező fajok mellett a tavaszi hérics (Adonis vernalis).  Védett növény, a fennsíkon gyakorinak mondható. A legeltetett területeken is szép számban előfordul, az állatok nem legelik le, mivel mérgező növény.

Márciusban jelennek meg a hegyi ternye (Alyssum montanum) és a homoki pimpó (Potentilla arenaria) sárga virágai. A sziklák repedéseiből bújik elő és bontja ki fehér szirmait a szirtőr (Hornungia petraea). A faj egyik ritka növénye a fennsíknak. Előfordulásának érdekessége, hogy dolomitlakó növény létére itt mészkövön él. Nem sokkal később jelennek meg a közönséges gubóvirágok (Globularia punctata) kék virágfejecskéi. A zártabb gyepeken áprilisban borulnak virágba a henye boroszlán (Daphne cneorum) telepei.Április-májusban virágzanak a fűnemű gyepalkotó fajok isfényes sás (Festuca pallens),deres csenkesz (Festuca pallens).A fennsík sziklagyepjei tavasz végén, nyár elején a leggazdagabbak virágokban.Május végén hozza sárga virágait az apró termetű, fás szárú mediterrán jellegű naprózsa (Fumana procumbens), valamint az ezüstös-selymesszürke levelű fehéres csüdfű (Astragalus vesicarius subsp. albidus) is. Az  erősen illatos levelű hegyi gamandor (Teucrium montanum) hatalmas telepein sárgásfehér, vajszínű virágok nyílnak.

Nyár derekán virágzik a fennsík nyílt sziklagyepjeinek legértékesebb növénye, a magyar gurgolya (Seseli leucospermum). Élénkzöld levelei vékony sallangokra szeldeltek, apró fehér virágai ernyőben állnak. Zavartalan dolomit sziklagyepek faja, mészkövön való előfordulását először a Tétényi-fennsíkról jelezték. A magyar flóra védett, bennszülött, melegkori reliktum növénye.

Az állatvilág szintén bővelkedik a ritkaságokban, különösen gazdag az ízeltlábú fauna, 115 védett faj talált otthonra a fennsíkon. A magyar aknászpóknak csak a Villányi-hegységben van nagyobb populációja, a hangyászó pókok több alfaja, a ritkán előforduló magyar ősziaraszoló, a sisakos sáska és több lepkefaj – kardos, fecskefarkú, kis apolló-, farkasalma- és dolomit kéneslepke – lakja a területet. A rovarokon kívül a velük táplálkozó ritka hüllőfaj, a pannon gyík, valamint kétéltűek közül a Zöld varangy (Bufo viridis) és madarak közül a Vörös vércse (Falco tinnunculus) tartoznak a Tétényi-fennsík zoológiai értékei közé. Magyar virágbogár (Netocia hungrica) védett, lemezes csápú bogárfajnak a Tétényi-fennsík az egyik legfontosabb élőhelye.

A cserjeírtás szükségességét sokan megkérdőjelezhetik. Az azonban a kutatások nyomán világos, hogy a területen egykor lejtősztyepp és sziklagyep mozaikok voltak többségben, kis számú cserjékkel tarkítva. A területen folytatott legeltetés megszüntével agresszív cserjésedés indult meg,amely értékes növényfajok sokaságát szorítja ki élőhelyéről.

Az ezerarcú Tétényi-fennsík hosszú évek mostoha körülményei után, végre kezdi visszanyerni régi szépségét. Rengeteg munka áll még a természetvédők és önkéntesek előtt, mire az agresszíven terjedő cserjéktől megszabadítják a területet.

 Forrás:

 Vezérkép forrása: estihirlap.hu -Homoki kikerics

http://www.zoldjovo.hu/magunkrol/

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Diosd/pages/004_termeszeti.htm

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=news_46_1766

http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kiff/0/10878/teteny.htm

Galéria képei:Greenfo.hu,budafok-teteny.hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.