Főoldal » Hévizes fűtési rendszerek

Hévizes fűtési rendszerek

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az utóbbi években, évtizedekben sokat lehet hallani arról, hogy Magyarország igazi geotermikus energia-nagyhatalom, csak ki kellene aknázni ezt a lehetőséget. Ebben az állításban rengeteg igazság van, azonban néhány tévhitet érdemes tisztázni. A jelenlegi technológiai színvonalon a geotermikus energia kitermelése ott lehetséges, ahol a mélyben természetes eredetű hévíz-készletek találhatóak. Fejlesztés alatt áll az ún. száraz hőbányászat, a hot rock-technológia, amely egy több km mélybe lenyúló csőrendszerbe lecsorgatott illékony folyadék és annak felszálló gőze segítségével vonna ki hőt a forró sziklából, ez azonban még kísérleti stádiumban van. A gondot a vezeték szivárgásmentessé tétele jelenti: az illékony, mérgező gőzök kijutnak a talajba és a felszínre, súlyosabb esetben pár óra alatt elpusztítják a környéken a növényeket. Ha ezt sikerül kiküszöbölni, a Föld bármely pontján építhetünk majd geotermikus erőműveket, és így nagyban hozzájárul az emberiség energetikai problémáinak megoldásához.

Addig azonban ki vagyunk szolgáltatva a természetes hévíz-bázisok adottságainak: csak ott érhető el a geotermikus energia, ahol van a mélyben nagyobb ilyen készlet, és csak olyan hőmérsékletű víz hozható fel, amit a készlet mélysége lehetővé tesz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy elektromos áramot gazdaságosan előállítani képes geotermikus erőmű működéséhez elegendően magas hőfok csak a vulkanikus területeken (pl. Izland, Japán, Olaszország egyes részein) érhető el, hazánkban nem. Van hazai kísérlet parányi geotermikus erőmű építésére, ez azonban rendkívül alacsony hatásfokkal működik, hiszen a felhozott víz nem elég forró ahhoz, hogy légköri nyomáson felforrva gőzként meghajtsa a turbinákat, rá kell melegíteni vagy a nyomását kell változtatni, ami elviszi a megtermelt energiát, ekképp a beruházást gazdaságtalanná téve.

Amit Magyarországon könnyen és gazdaságosan meg lehet valósítani, a hévíz hőjének fűtési célú felhasználása. Maga a hévíz, termálvíz tele van különböző oldott sókkal és gázokkal (metán, szén-dioxid), így nem szabad közvetlenül a radiátorba vezetni: a hőt egy hőcserélőn át kell elvenni. A lehűlt termálvizet vissza kell sajtolni a vízadó rétegébe: ezzel egyrészt megelőzzük az erősen sós lé felszíni vizekbe vezetésével és a gázok légkörbe jutásával jelentkező környezetrombolást, másrészt biztosítjuk, hogy a vízbázis ne merüljön ki. A visszasajtoló kút építése eléggé megdrágítja a beruházást, viszont ezáltal válik az fenntarthatóvá, különben 10-20 év alatt kimerülhet a kút. Ma még léteznek olyan, korábban fúrt kutak, amelyek nem felelnek meg ennek a feltételnek, de az általuk okozott károk mára már nyilvánvalóan jelentkeztek, az átépítésük vagy lezárásuk pár éven belül kötelező lesz. A visszasajtolás alól mentesülnek a termálfürdők: azoknak a használt medencevize szennyvíznek minősül, így azt a csatornába vezetik (a víz hőjének felhasználását persze itt is meg lehetne oldani).

A legjobb kútjaink 90 °C-os vizet szolgáltatnak (Dél-Alföld), de az ország kb 70%-án elérhető legalább 40 °C-os víz a mélyben. Ez azt jelenti, hogy ha alaposan leszigetelnénk az épületeinket, és padló- vagy falfűtést alkalmaznánk, még ez a hőfok is elegendő lenne azok kifűtésére. Ha a termálvíz metántartalmát kinyerjük és felhasználjuk, azzal még gazdaságosabbá tehető a beruházás. Egy ilyen kút létesítése nem olcsó, több száz m vagy 1-2 km mélyről jön föl a víz, és oda is kell visszasajtolni, így lakóházaknál egyesével nem érdemes csinálni, ott a hőszivattyús megoldásokat javaslom. Ehelyett távfűtéses rendszerekben lehet jól hasznosítani: pl. Hódmezővásárhelyen vagy Szentesen lehet erre szép példákat látni. Ha teljesen ki akarjuk használni a felhozott hőt, érdemes több típusú létesítményt is sorba kötni: a forró víz először a házakat fűti, majd a már kevésbé meleg víz még mindig elég aszalóüzemek, állattartótelepek fűtésére, ennek maradék hője elég az üvegházakba, az utolsó lépcsőben pedig halszaporító medencék fűtésére.

Az ilyen komplex rendszerek esetén a beruházás megtérülése igen kedvező, a magyar mezőgazdaság számára pedig az olcsó energia igen komoly versenyelőnyt jelentene. A hévizes fűtés ugyanis igen olcsón elérhető lenne: az építési költség ugyan tetemes, az üzemeltetési költség azonban minimális: a legtöbb kútból rásegítés nélkül is feltör a víz, legalábbis az első években, utána is elegendő a szivattyú működtetését biztosítani (a metán eltüzelésével ezt könnyen meg lehet oldani). A fajlagos beruházási költségek csökkentése érdekében célszerű nagy rendszereket építeni, több víznyerő és egy visszasajtoló kúttal, akár kigázosítóval.

Összegezve, a hévizes fűtés Magyarország számára egy reális lehetőség, melyben óriási potenciál van, csak ki kellene használni. Előfeltétele azonban az épületek komoly hőszigetelése, melyet amúgy is, mindenképp megéri elvégezni.

(Vezérkép forrása: http://www.alternativenergia.hu/wp-content/themes/alternativenergia/tudjmegtobbet.php?catid=11)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.