Főoldal » Időszakos vízfolyások védelme

Időszakos vízfolyások védelme

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Első írásomhoz diplomadolgozatom adta az ötletet, melyben egy szennyvíztisztító időszakos vízfolyásra gyakorolt hatását becsültem meg. Ebben a bejegyzésemben Magyarország időszakos vízfolyásainak jelenlegi rossz helyzetére szeretném felhívni a hangsúlyt, valamint, hogy mit lehetne tenni ellene.

Amikor elgondolkodunk Magyarország vízfolyásain legtöbbünknek a Duna és a Tisza jut eszünkbe, azonban kevesen gondolunk az épp olyan fontos, de annál jellegzetesebb időszakos vízfolyásokra. 

Miért olyan jellegzetesek és miért olyan fontos az időszakos vízfolyásokat védeni?

Itt elsősorban olyan állandó vízhozammal, illetve vízborítással nem rendelkező vízfolyásokra (így különösen ér, patak, belvízcsatorna) kell gondolni, amelyek időszakosan kiszáradnak tisztított szennyvíz, illetve használt víz bevezetése nélkül. Az időszakos vízfolyások rendszerint rövidek, csak csapadékvízből táplálkoznak. Jellegzetességük, hogy az ingadozó vízmennyiség miatt a benne kialakuló ökológiai rendszerük igen sajátos, és nagyon sebezhető, minden szennyezés megjelenését koncentráltan jelzik, a bennük kialakult egyensúly könnyen megbomlik és visszaállítani nehéz, ezért különös gondot kell védelmükre fordítani.

A bennük élő vízi élőlényeket elsősorban a toxikus anyagok veszélyeztetik, (például a nehézfémek) mert ezek felhalmozódhatnak szervezetükben. Ilyen szennyezés főképp az ipari eredetű szennyezésből, a mezőgazdasági művelésből eredő bemosódásból és a kommunális vízhasználat következményeként kerülhet a vízfolyásba. Ezen toxikus anyagok felhalmozódását mindenképpen meg kell állítani.

Magyarországon számos időszakos vízfolyás található, amik a következő térképen megtekinthetőek: http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/terkepek/frames/mo_vizfoly_erzekenyseg.htm

A hazai kisvízfolyások eltérő minőségi állapotúak, ezért vizsgálatuk és minősítésük teljesen azonos módszerrel nem lehetséges, az eltérő állapotú vízterek minősítésére speciális módszertan kidolgozása szükséges. Magyarország sajnos főként a kisvízfolyások esetében szenved krónikus információ hiánytól.

Magyarországi szabályozások- A Víz Keretirányelv

Magyarország vízfolyásainak jó ökológiai állapotáról akkor kaptak képet, amikor elvégezték a vízfolyások állapotértékelését. Ez azért vált szükségessé, mert az Európai Unió országaiban 2000 decemberében egy olyan jogszabály lépett életbe, amely úgynevezett Víz Keretirányelvben (VKI) szabályozza a tagországok vízpolitikáját. Az állapotértékelésnél azt találták, hogy a vízfolyások 90%-a, a vizsgált állóvizeknek közel a fele nem éri el a jó ökológiai állapotot. Ez a rossz állapot is bizonyítja, milyen fontos ennek az irányelvnek az átvétele hazánkban.

A Víz Keretirányelv keretjellege abban nyilvánul meg, hogy csak az elérni kívánt célokat rögzítik, a végrehajtás módja azonban tagországonként változhat. Az EU Víz Keretirányelv új alapokra helyezi a magyarországi vízminőség-védelmi tevékenységet, hiszen új vizsgálati komponenskört és módszertant ír elő hazánk számára, de egyben a tagországok számára is. Az EU VKI előírásai szerint 2015-re el kell érni a vizeink legalább jó ökológiai állapotát, e cél elérése érdekében számos új feladatot kell megoldani.

Megfigyelési rendszert kell felállítani a vizek állapotának felmérésére, a változások nyomon követésére. Ha a vizsgált víztest állapota nem éri el a jó állapotot, meg kell határozni a minőségromlás okait, beavatkozási tervet kell készíteni és végrehajtani, majd a beavatkozások hatását is vizsgálni kell.

A célok elérését biztosító intézkedési programot Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási terve foglalja össze. A feladat hatalmas és a megvalósítás jelentős terhet ró az országra. 

Szennyvíztisztítók hatása a kisvízfolyásokra

Az eddigi rossz ökológiai állapot okai között számos emberi hatás szerepel, melyek közül mintegy 50%-ban tehetők felelőssé a különböző szennyezések (tápanyagok túlzott bevitele). A vizek tápanyagterhelésének jelentős mennyisége származik a tisztított kommunális szennyvizekből. A terhelések és hatások elemzése során kimutatták, hogy a kommunális szennyvízkibocsátások 34%-a minősült jelentősnek a befogadó felszíni víz vízminőségi állapota szempontjából.

A felszín alatti vizek védelmét szolgáló Szennyvíz-Program hatására egyre szaporodnak a csatornázott települések. A kapcsolódó tisztítótelepek alapmegoldásként a közelben lévő felszíni vízfolyásokat – köztük kis- és időszakos vízfolyásokat is – használják elfolyó szennyvizeik elhelyezésére. Azonban a koncentrált szennyvízbevezetés még tisztítás után is akadályozhatja a jó ökológiai állapot elérését, különösen a kis vízhozamú, vagy időszakos vízfolyásoknál, melyek a terhelésre különösen érzékenyek.

Ezért is akkora probléma, hogy mielőtt kijelölnek egy vízfolyást a szennyvízbevezetés helyéül, előtte nem vizsgálják azok állapotát, terhelhetőségét és a pályáztatási rendszer valamint a hatósági gyakorlat sem teszi jelenleg lehetővé e vízfolyások hatékony védelmét. A kialakuló helyzetben így természetesen kétségessé válik az érintett vízfolyások jó állapotának elérése.

Miért fontos az előrelátás és mi okozza a legfőbb problémát?

Egyrészt, ha nem vizsgáljuk előzetesen, milyen hatást fog okozni a szennyvízbevezetés, nem tudunk képet kapni arról, hogyan óvhatnánk meg a kisvízfolyás ökológiai rendszerét attól a változástól, amit majd a szennyvíz bevezetése okoz. A felborult egyensúlyt pedig visszaállítani, helyrehozni igen nehéz és rendkívül költséges.

Másrészt, ha nem vagyunk előrelátóak egy új szennyvíztisztító létesítésénél és nem az adott vízfolyás jellegzetességeihez tervezzük a paramétereket, akkor a későbbiekben, mikor jön valamilyen szabályozás, mint a Víz Keretirányelv is, akkor szigorodhatnak a befogadóra megengedett határértékek, amit a tisztító nem lesz képes teljesíteni. Ekkor csak egy megoldás lehetséges, a szennyvíztisztító hatásfokának növelése átépítéssel, vagy korszerűbb technológia bevezetésével, ami szintén horribilis költségeket jelenthet.

Mi a megoldás?

Megoldást jelenthet a problémákra, ha az érintett befogadók ökológiai állapotát még az új szennyvíztisztító telep létesülése előtt felmérjük, megbecsüljük a várható módosító hatását, és ezt a kivitelezéskor figyelembe vesszük. Ekkor elkerülhetjük a későbbi fejfájást, amit a plusz beruházások okoznak.

Továbbá, ha tehetjük, ne időszakos vízfolyásba vezessük a szennyvizet, hanem egy jóval nagyobb vízhozamúba, amely jobban elbír a többlet tápanyagterheléssel.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy az időszakos vízfolyásokra nagy hangsúlyt kell fektetni, mert fokozott érzékenységük révén, könnyen visszafordíthatatlan károsodásokat szenvedhetnek. Nem szerencsés helyzet, hogy számos szennyvíztisztító ezekbe a vízfolyásokba vezeti szennyvizét. Nagyon fontos a befogadók szennyvízkibocsátás utáni állapotfelmérésének mérése, valamint a szennyvíztisztítók minél hamarabbi korszerűsítése a befogadók ökológiai állapotának javítása és jó állapotba hozása céljából.

Források:

 

http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/28/dolgozatok/word/clement_adrienne.pdf

 

http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/28/dolgozatok/varadi_zsolt.html

 

http://www.kolcsonosmegfeleltetes.hu/K%C3%B6lcs%C3%B6n%C3%B6sMegfeleltet%C3%A9s/Fogalmakmagyar%C3%A1zatok.aspx

 

http://www.szie.hu/file/tti/archivum/DISSZ_Szlepak_Emoke_pdf.pdf

 

kép forrása:

http://www.google.hu/imgres?q=patak&um=1&hl=hu&rlz=1C1GGGE_enHU404HU404&biw=1280&bih=626&tbm=isch&tbnid=fyr9jRKNoQEwKM:&imgrefurl=http://mosolyokeskonnyek.freeblog.hu/categories/Sara_mesek/page/2/&docid=TFcJimZyE3kx1M&imgurl=http://mosolyokeskonnyek.freeblog.hu/files/patak.jpg&w=400&h=363&ei=_jQQT4mIGob04QS2pMjcAw&zoom=1

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.