Főoldal » Így megy tönkre az aszályban Magyarország

Így megy tönkre az aszályban Magyarország

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Balatoni homokozó, térdig érő Tisza, kevesebb termés, drasztikus élelmiszerár növekedés. Ezt hozta magával a 2012-es aszály. 2013 nem hoz enyhülést, helyette rátesz még egy lapáttal az El Nino-val és a napkitörésekkel. Csak egy vulkánkitörés hozhatna enyhülést. Most épp készül valami Japánban, de vajon elég lesz-e a megváltáshoz?

„Hatszor meg lehetne tölteni a Velencei-tavat azzal a vízzel, amely nyáron tűnt el a Balatonból, az alacsony vízállás miatt sok partszakaszon már csak homokozni lehet.” 

A déli part márcsak homokozó. A mostani vízszint valóban kirívóan alacsony, bár nem szokatlan jelenség, hiszen 2004 elején ennél is jóval alacsonyabb volt a vízállás. Felmerül a kérdés, akkor miért nem engedik fel a zsilipeket, hogy nőjön a vízszint? Az a szabály, hogy a zsilipeket ma már csak akkor nyitja ki a vízügyi hivatal, ha a tó vízszintje a 70 és 110 centiméteres sávon kívülre kerül. A vízszint – ahogy lenni szokott – tavasszal, a hóolvadás után kerül 110 centi fölé. Ilyenkor összeül egy szakértőkből álló testület, és megvitatják, hogy adott-e minden feltétel a zsilip megnyitásához: rendben van-e a Sió medre, és van-e árvíz, belvíz. A végső szó a vízügyi igazgatóság igazgatójáé, a döntés pedig minden esetben nyilvános. Miért 110 centiméter? A magyarázat az, hogy – ahogy az lenni szokott az emberekkel –  szeretnek nem túl előrelátóan gondolkodni és számolni az esetleges vízgazdálkodási következményekkel, így mikor ezerszám osztották a vízparti telkeket a változásokat nem vették figyelembe. A közvetlen vízparton felépülő nyaralókat később meg kellett védeni az áradásoktól, ezért a Balaton 230 kilométeres partszakaszából mára 150 kilométert lebetonoztak, hogy a hullámokat megfogják. A körbebetonozott part viszont sajnos már csak 110 centis vízállást bír el.

Nade mi van akkor, ha a vízszint a kritikus 70 centiméter alá süllyed? Ilyenkor pótolni kellene a vizet, azonban erre jelenleg nincs megoldás. Honnan pótoljuk a vizet? Tegyük fel, hogy a Dunából vezetünk át valamennyi utánpótlást. Nos, ez nem lenne túl jó ötlet, mert a Duna vízminősége sokkal rosszabb, mint a Balatoné. A Dráva, a Rába vagy a Mura sem jöhet szóba, mert túl drága megoldás lenne, ráadásul ökológiai kockázatokat is rejtene magában. Ez azért van, mert – bár tiszta vizű folyókról beszélünk – ökológiai hatásuk a Balatonra nem ismert, így komoly előzetes és drága kutatásokra lenne szükség ez irányban. Kifogást tehát mindig lehet találni.

Nemcsak a Dél-Balatonnál óriási a szárazság, Sopron környékét leszámítva nincs olyan csücske Magyarországnak, ahol ne hiányozna legalább 25 liter eső a sokévi átlaghoz képest. Egyébként Nagykanizsa és Fehérgyarmat környékén a legnagyobb a baj. A Tiszánál is katasztofális a helyzet, Záhonynál térdig érő vízben át lehet kelni a folyón, azonban a pletykákkal ellentétben még nincs olyan szakasz, mely teljesen kiszáradt volna.

Riasztó képek jelentek meg pár napja az interneten a Tisza záhonyi vízállásáról. Térdig érő vízben át lehet kelni a folyón. Az Országos Vízjelző Szolgálat jelentése szerint a vízállás mindössze 21 centiméterrel magasabb a valaha mért legalacsonyabb vízállásnál. Eme rekord megdöntése se lesz most nehéz, hiszen jelentős eső egyelőre nem várható.

Jövő tavaszig a lehető legtöbb esőnek kellene lehullnia ahhoz, hogy többé-kevésbé helyreálljon az egyensúly. Ez azonban több, mint valószínű, hogy épp ellenkezőleg fog bekövetkezni, ugyanis 2013 lehet minden idők legmelegebb éve a gyermek Jézusról elnevezett El Nino jelenség miatt. Várhatóan 2013 megközelíti az abszolút melegrekordot, vagy talán jövőre meg is dől a rekord, mert a Csendes-óceán térségében az év végével felerősödik az El Nino jelenség. „ Az El Nino jelenség 2-7 évente fordul elő a Csendes-óceán keleti medencéjében, és 9-12 hónapig tart. Kialakulására akkor lehet számítani, amikor a tengerfelszín hőmérséklete a szokásosnál több fokkal magasabbra emelkedik. Rendszerint karácsony tájékán kezdődik, neve ezért utal spanyolul a gyermek Jézusra. Az El Nino idején módosul az Csendes-óceán tengeráramlási rendszere, így a jelenség kihat az egész világ időjárására.” Ráadásul 2013-ban fokozódik a naptevékenység is, amely tovább melegíti a folyamatokat.

A megváltást hozzáértő szakemberek szerint egy vulkánkitörés hozhatná, mely lehűtené a Földet. Erre mondhatnánk, hogy lenne is esély az indexen megjelent mostani cikk függvényében, hiszen az arról számol be, hogy nagy esély van a japán Fuji kitörésére. Ezt azonban egy vulkán esetében nem szabad készpénznek venni. Remekül példázza a vulkánok viselkedését a következő idézet:  “Az, hogy egy aktív vulkánra valaki azt mondja, hogy bármikor kitörhet, olyan, mintha azt mondaná, hogy holnap is fel kell majd a nap.”

Óriási aszály van tehát a világon szerte és fokozódni fog. Ebben az évben hazánkban a tavaszt jellemezte, hogy az extrém száraz március után áprilisban a szokásos csapadéknak csak a kétharmada érkezett. Ezután rögtön meg is kezdődött a nyár. „Május elején már erőteljes hőhullám jött, azután júniusban öt napon át, júliusban kilenc, augusztusban további öt napig volt hőségperiódus.” Júniusban a szokásos esőnek a 85 százaléka lehullt a záporoknak, zivataroknak köszönhetően, de a csapadék elég szeszélyesen oszlott el az ország területén. Dőlnek a melegrekordok.

A szárazság miatti kár országosan  – becslések szerint – elérheti a 400 milliárd forintot. Egész térségünk bajban van, hiszen hazánkon kívül Moldovában például az idei termés 49-73 százaléka veszett oda az elmaradó esők miatt. A Vajdaságot pedig több, mint valószínű, hogy katasztrófa sújtotta vidékké kell nyilvánítaniuk a szerbiai hatóságoknak a szárazság miatt.

Az aszály rengeteg termést tett tönkre – gabonaféléket, kukoricát -, mely a humán élelmezés mellett az állattenyésztés költségeit is befolyásolják. Ezen keresztül pedig a boltokba kerülő termékek árában is megjelennek a változások.

Magyarországon elegendő búza termett élelmezési célra, de mivel más európai országok nem voltak ennyire szerencsések, megnőtt az érdeklődés a magyar termés után, melyet természetesen kint magasabb áron is vásárolnának fel. Emellett számba kell még venni azt is, hogy a világpiaci ár ugyanolyan befolyásoló tényező az árakra nézve. A kialakult helyzet miatt már voltak olyan pékek, akik 5-10 százalékot emeltek, és a rendelkezésre álló búza függvényében akár újabb emelések is lehetnek – írja a life.hu.

A hústermékek is emelkedhetnek, hiszen azt a takarmányárak nagyban befolyásolják. Ráadásul az idei helyzet ezt nagyban tetőzte, így már nemcsak az a gond, hogy drága az előállítás, hanem már a gazdák is elbizonytalanodnak az állattartás jövőjén. Ennek az lehet a következménye, hogy megszűnnek a gazdaságok. Ha ez bekövetkezik, onnantól nincs más választásunk, külföldről kell behozni az alapanyagot, amelynek sokkal magasabb az ára, mintha azt mi állítottuk volna elő.

Meg kell azonban azt is említeni, hogy nemcsak a takarmány kerül nagyon sokba, hanem a forróság miatt elpárolgott víz pótlása is. Van olyan tógazdaság, ahol húsz százalékkal csökkenő árbevétellel számolnak.

A Balatonból tehát homokozó lett, a Tiszán már játszva át lehet sétálni, ha nem gond, hogy vizes lesz a térdünk. Az aszályos időjárás miatt továbbá terméskiesés, fokozódó élelmiszerárak jönnek. Mint láthattuk, 2013 sem hozza el a megváltást, hanem még ránk ver pár ostorcsapással.

A szakemberek évek óta hangoztatják: nem csak az elmaradó esőkkel lesz gond Magyarországon a következő évtizedekben, hanem a szeszélyes eloszlással is. „Vagyis lesznek olyan térségek, ahol aszály van, míg másutt a felhőszakadások miatti villámárvízzel küzdenek. Ezért az MTA vízgazdálkodási stratégiájában azt javasolja, hogy a víz visszatartására és tárolására kell berendezkedni.” Történjen mostmár valami konkrét és határozott lépés a vízgazdálkodás terén, vagy lassan már drasztikus éhínség veszi kezdetét. Elég a kifogásokból! Különben bekövetkezik az, ami ebben a vicces videóban van: időjárásjelentés 2050-ből. Lehet valóság?

http://www.youtube.com/watch?v=vvLJlgPd_m4

Vezérkép:

 http://static6.origos.hu/i/1209/20120907-szarazsag-magyarorszag-zsaka-2012-szeptember4.jpg

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.